A festőfejedelem Nyíregyháza díszpolgára

Madár Ximena művészettörténész, a tárlat kurátora a megnyitón felidézte: a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület 1909-ben a festő szülővárosában rendezte meg a több mint 300 műalkotást felvonultató 39. vidéki kiállítását. Benczúr mindössze nyolc festményét állította itt ki, de az egész nap az ő személye körül forgott, szülőházán emléktáblát avattak, a város képviselő-testülete díszpolgári oklevéllel tüntette ki; ez volt a kiindulópontja a Nyíregyházán kialakult kultuszának – számolt be a megnyitóról a Gyulai Hírlap.
Madár Xiména hozzátette, hogy a művész halála után egy évvel, 1921-ben a nyíregyházi Bessenyei György Kör országos Benczúr-ünnepség szervezésébe kezdett, amelynek központi eseménye egy hatalmas kiállítás volt. Ez arra késztette a festő özvegyét és gyermekeit, hogy Benczúr Gyula számos alkotását és személyes tárgyát a városnak adományozzák, ezzel megalapozzák a Jósa András Múzeum Benczúr-gyűjteményét. 
A Magyar Nemzeti Galéria után a nyíregyházi múzeum birtokában van a legnagyobb Benczúr-gyűjtemény az országban. A Jósa András Múzeum több mint 60 Benczúr-alkotása közül 31 érkezett Gyulára, és a festő néhány személyes tárgyát, többek között rajzszékét, festőbotját és palettáját is megtekinthetik a látogatók a Kohán Képtárban. A tárlatot korábban Salgótarjánban, Hódmezővásárhelyen és Kecskeméten láthatták az érdeklődők.

Úgy vélem, hogy igen komoly kultúra- és művészetszerető a közönsége Gyulának, és ez nem is csoda, hiszen a város közelében fekvő Békéscsabán valóságos Munkácsy-kultusz éli a világát. Innen egyébként Erdélybe utazik a gyűjtemény, az első állomás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum lesz. Ezek után megy majd tovább többek között Gyergyószentmiklósra is. Az erdélyi múzeumokkal jelen pillanatban még folynak az egyeztetések, egy ilyen volumenű anyagot nem egyszerű mozgatni, számos feltételnek kell teljesülni ahhoz, hogy a kiállítás tárgyai biztonságosan érkezzenek meg a kijelölt állomásokra, és kerüljenek a látogató elé. Komoly logisztikát igényel egy ilyen „út” megszervezése. Több helyszín is szóba jött az elmúlt évben és jelen pillanatban is, ez nagyban függ a kiállítást fogadó fél lehetőségeitől is, ez alatt az anyagiakat, a kiállítótér kapacitását, a múzeum küldetésnyilatkozatát értem például.
Korának ünnepelt festőfejedelmének hagyományát Nyíregyháza mindig is büszkén ápolta.
– Benczúr Gyula szülőházát még a festő életében emléktáblával látta el, a művésznek díszpolgári oklevelet adott át a város képviselőtestülete, teret neveztek el róla, szobrot állítottak emlékének 1942-ben, a múzeumban pedig állandó kiállítás adózik az emlékének. Ma is sokat teszünk azzal, hogy a gyűjteményt minél több helyszínen bemutatjuk, ismertetve ez által nemcsak Benczúr életművét, hanem a Jósa András Múzeum gazdag és értékes anyagát. Benczúrt a nyíregyháziak a sajátjuknak tekintik, hisz itt született, itt adóznak egyedül állandó kiállítással emlékének – zárta gondolatait Madár Xiména.

Tavalyelőtt könyvet jelentetett meg a Jósa András Múzeum az intézmény alapítványa támogatásával Benczúr Gyula életéről. Családi fotók, reprodukciók, és a festő életútja is szerepel fia kézirata és emlékei szerint. 
A kötet szerkesztője, dr. Rémiás Tibor igazgató elmondta, hogy már hároméves korában Benczúr Gyula krétával a padlóra rajzolgatott, és ott egy triptichon kompozíciót rajzolt meg, amelyben a keresztelőt, az esküvőt és a temetést is ábrázolta. Már akkor ilyen tehetséges rajztudása volt. 
Benczúr Gyula, a historizáló akadémikus irányzat egyik legjelentősebb magyar mestere. Egy kassai magániskolában készült fel a müncheni akadémiára, ahol 1860-1861, valamint 1865-1869 között tanult. A hírnevet a kor legbefolyásosabb személyeiről készült portrék hozták meg számára, szakmai elismertségét a korra jellemző, történelmi témájú alkotásaival szerezte. A Patrona Hungariae című, 1920-ban készült művét t Nyíregyháza akkori polgármestere, Szohor Pál a város lelkes lakóinak összefogásával vásárolt meg 1935-ben.  

Ami pedig a díszpolgári oklevelét illeti: barna bőr mappában pergamenre írva, és színes virágokkal díszítve olvasható a város képviselőtestületének határozata arról, hogy Benczúr Gyulát, a magyar festőfejedelmet Nyíregyháza díszpolgárává választja. Az 1909. október 1-i közgyűlésen Májerszky Béla polgármester tette meg az előterjesztést Benczúr Gyula díszpolgárrá választásáról. A közgyűlés Benczúr Gyulát, „…ki a festőművészet terén világhírű és örökbecsű művészi alkotásaival nemcsak magának, hanem hazánknak és szülővárosának is dicsőséget szerzett, a város díszpolgárává egyhangúlag és közlelkesedéssel megválasztja…”. Még ugyanazon a közgyűlésen jelentették be, hogy a Bessenyei Kör kezdeményezte a szülőházon, a Korona gyógyszertár épületén, egy emléktábla elhelyezését is. 1909. október 17-én a művész feleségével és fiával Nyíregyházára érkezett a Nemzeti Szalon XXXIX. vidéki tárlatának megnyitására. Aznap adták át számára a díszpolgári oklevelet is, és jelenlétében leplezték le az emléktáblát. Halála után özvegye és családja számos értékes tárgyat adományozott Nyíregyházának.