Aggasztóan keveset olvasnak a fiatalok

A digitális eszközök a legnagyobb versenytársaivá váltak a könyveknek, az olvasásnak. Egyre égetőbb kérdés, hogyan vezessük vissza a könyvek birodalmába, az olvasás és az irodalom izgalmas világába a jövő nemzedékét. Megdöbbentő kutatási eredményeket tárt a hallgatóság elé Paul Moran, a Budapest Fellowship Program ösztöndíjasa a minap a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nyíregyházi képzési központjában tartott előadásában. A virginiai kutató az amerikai és a magyar fiatalok olvasási szokásairól beszélt, felvázolta, milyen globális tényezők hatnak a hagyományos könyvolvasásra. Mindkét országban 5-6 évesen tanítják meg a gyerekeket írni-olvasni, ami nagyon jó táptalaj lenne arra, hogy később habzsolják a könyveket, azonban már az iskolás évek alatt az olvasás kizárólag a tankönyvekre, a szűken vett kötelező irodalomra korlátozódik itthon és az USA-ban is, mondta el a kutató. 

Stílusbeli eltérések, más témák 

Tíz-tizenöt év távlatában is óriási a visszaesés, egy közelmúltban végzett felmérés szerint míg 2005-ben a magyar felnőtteknek negyede olvasott rendszeresen könyvet, addig 2020-ra ez az arány 13 százalékra zsugorodott, a fiatal felnőttek, a középfokú vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, és a nagyvárosokban élők olvasnak többet az átlagnál. Paul Moran megtoldotta az adatsort egy másik fontos információval is, elmondta: az USA-ban a fiatalok majdnem 40 százalékának gondja van a folyékony olvasással, Magyarországon ez a szám súrolja a 25 százalékot. Felhívta a figyelmet arra is, nem kizárólag az oktatási rendszertől függ, milyen gyakran vesznek kezükbe regényeket, versesköteteket a diákok, a mintát mindenki otthonról hozza, a szociális környezet, a kortárscsoportok hatása meghatározó tényező ebben a kérdésben is. Egyébként a magyar fiatalok a diákéveik alatt (14 és 18 év között) olvasnak a legtöbbet, derült ki az előadásból. 
A kutató az amerikai és magyar olvasási szokások és kihívások közti különbségek mellett kitért a nemzeti irodalmak stílusbeli eltéréseire is, a szerzők különböző témamerítéseire. Ez utóbbiról úgy vélekedett, fontos odafigyelnünk, mit olvasnak a fiatalok, hiszen az utánunk jövő nemzedék lesz kultúránk formálója. A klasszikus alapműveket illetően konszenzus uralkodik, a kötelező olvasmányokat mindenütt számonkérik a diákokon, bár nem mindegy, hogyan „tálaljuk fel” előttük, milyen élményekkel társul az olvasás. A kötelező irodalomból azért sem szabad engedni, mert ezekből értik meg a kultúrájukat, ismerik meg a történelmüket, s persze a könyvespolcokon a minőségi kortárs irodalomnak is helye van, mert „ami ma kortársnak számít, az a jövőben már nem lesz az”, jegyezte meg Paul Moran. 

Lapozgatós celebek? 

– A technika, a digitalizáció izgalmassá teheti a tanulást, de nem temetheti el a papíralapú könyveket, valahogyan fenn kell tartani a kettő közti sérülékeny egyensúlyt. A tengerentúlon már a celebek is bekapcsolódtak a küzdelembe, s előszeretettel népszerűsítik az olvasást, a kormányok különböző kampányokkal, programokkal támogatják a hagyományos könyvek olvasását, a könyvkiadást. Magyarországon a kultúra, a művészeti élet részének tekintik, s ezen keresztül kapnak támogatást, promóciót a kiadványok. Kifejezetten jónak tartom a magyarok könyves fesztiváljait, ahol felsorakoztatják a frissen kiadott műveket, a seregszemlének különleges hangulata van, de még egyszer mondom, jobban ki lehetne aknázni a népszerű magyar sportolók, színészek, celebek olvasást népszerűsítő reklámjait, mint követendő példát – mondta Paul Moran. A kutatótól, aki gyakorló tanár, s több éven át Virginiában oktatott, megtudtuk: az államokban nincs egységes alaptanterv, a pedagógusok irodalomból is azt tanítják, amit fontosnak, jónak vagy üzenetében értékesnek tartanak, de ez nem mindig célravezető. Az irodalom a személyiséget fejleszti, építi az egész embert, formálja a kritikus gondolkodást. Megfigyelték az USA-ba, hogy azok a diákok, akik sokat olvasnak, sikeresebb karriert futnak be. 

Gyermekkori kapocs a könyvekkel

Az est kérdezője Sullivan Ferenc, az Ifjúságkutató Intézet kutatója volt, akivel az előadás előtt beszélgettünk. Elmondta, a tanulmányok végeztével folyamatosan visszaszorul a fiatalok életében az olvasás, azonban szerencsére nem történt meg az, amitől sokan tartottak: akár az internet térhódításával, akár az e-bookok elterjedésével a papíralapú könyvek nem szorultak ki az életünkből, igaz, a népességnek egy kisebb szegmensére korlátozódik a rendszeres olvasás, rengeteg cím forog a köztudatban, de kevés példányszámban jelennek meg a könyvek. Én úgy gondolom, az a gyermek, akinek mesét olvasnak, s aki könyvek között nő fel, teljesen másként fog viszonyulni az irodalomhoz, az írott kultúrához, mint az, aki gyerekkorában akár az óvodában, akár kisiskolásként otthon nem, vagy csak alig került kapcsolatba könyvekkel. 

Kötelező irodalom az USA-ban 

Tíz kötelező irodalom, amiből nem engednek a tengerentúlon:
1. Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! 
2. John Steinbeck: Egerek és emberek 
3. John Knowles: A Separate Peace 
4. J.D. Salinger: Zabhegyező 
5. George Orwell: Állatfarm 
6. William Golding: A Legyek Ura 
7. F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby 
8. Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől 
9. Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű 
10. William Shakespeare: Macbeth