Nyíregyháza

2024.03.08. 17:30

Ha megszólalt a sziréna, az óvóhelyen folytatta

Nagy Csaba tárogatóművész nemcsak ad, de kap is: feltöltődik a csillogó szemű gyermekekből.

M. Magyar László

Nagy Csaba tárogatóművész Csíkszentsimonban is zenélt a magyar fiataloknak

Forrás: Fotók: Iskola

A tárogató keserédes, bús hangja csendült fel egyik reggel szerkesztőségünk stúdiójában. A munkatársak nem tudták mire vélni a gyönyörű dallamot, pedig a megoldás roppant prózai volt: Nagy Csaba Bartók- és Liszt-díjas tárogatóművészt hívtuk meg podcastvendégnek, aki természetesen magával hozta szeretett hangszerét is. 

Küldetés a határon túl 

– Ha kiindulsz Erdély felől, /Ne nézz rózsám visszafelé, / szívednek ne legyen nehéz, / mikor külföldre messzi útra mégy – hangzik a dal szövege, aminek a címe: Csíki búcsúztató. Ez a dal azt az időszakot idézi fel, amikor Trianon fájdalma elevenen élt az emberekben, hiszen a történelmi magyar részeket elcsatolták az anyaországtól – mondta a bemutatott dalról Nagy Csaba, aki nem mindennapi küldetést vállalt magára még sok-sok évvel ezelőtt, ugyanis tárogatójával járja a határon túli magyar településeket, és felidézi a magyar történelmet. 
– A Délvidéket kivéve a történelmi Magyarország minden tájegységén muzsikáltam már. A Felvidéken például Krasznahorkaváralján minden évben tartottak olyan megemlékezést, amikor akár tízezer ember is összegyűlt. Úgy kezdődött el az ünnepség, hogy megszólalt a tárogató, elhangzott egy történelmi dallam, és utána három versszakkal elénekelték a jelenlévők a Krasznahorka büszke vára című dalt. 
– Jártam Kárpátalján is több alkalommal, 2022 őszén például minden kárpátaljai iskolába ellátogattam, és ez már bizony a háborús időszakhoz kapcsolódott. Gyakran előfordult, hogy megszólalt a sziréna, és az óvóhelyen folytattuk tovább az előadást. 
– A közeli Partiumba, a történelmi Szatmárba szinte minden évben ellátogatok valamilyen eseményre. Nemcsak a kuruc korhoz, a Rákóczi-szabadságharc időszakához kapcsolódó eseményre hívnak meg, hanem más jellegű megemlékezésre is. Erdődön, ahol Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságot kötött, az utóbbi években szeptember 8-án mindig igénylik azt, hogy tárogatózene köszöntse az ott lévőket. A tárogató kíséretében felcsendül a Petőfi Távolból című versére írt nóta, a Kis lak áll a nagy Duna mentében is. 
– Természetesen Erdélyt és Székelyföldet sem hagyom ki, de nyugatra is ellátogatok, amikor meghívnak. A bécsi Magyar Intézetben már több alkalommal zenéltem a környéken élő magyaroknak, és nagyon örültek annak, hogy ilyen zenével köszöntöm őket – mesélte az előadóművész. 

Maradandó élmények 

Milyen visszhangjuk van az előadásainak? 
– Ha felnőttek előtt lépek fel, akkor ők rendelkeznek történelmi ismeretekkel, és van egy dallamkincs, amit ismernek, csak legfeljebb szunnyadnak ezek az ismeretek és ezek a dallamok, de nagyon örülnek annak, hogy egy előadás, egy hangverseny alkalmával ezeket újra hallják. 
– Az iskolákban, amikor a diákokhoz megyek, akkor más a helyzet. Először is adott egy időkeret, ami behatárolja az előadásomat, ez általában egy tanórának megfelelő időintervallum, Magyarországon 45 perc, a határon túl általában 50 perc. Tehát ebbe az 50 percbe kell belesűrítenem mindazt, amivel a diákoknak maradandó élményt szerezhetek, legyen szó történelemről, irodalomról vagy zenéről. Ennek a három dolognak kell szerves egységet alkotnia, és ha ezt jól irányítom, akkor jutok el az előadás végén oda, hogy a tanárok megköszönik, a diákok pedig megkérdezik: „Tessék mondani, mikor tetszik legközelebb jönni, mert szeretnénk hasonló előadáson újra részt venni?” 

Forrás: Fotó: Sipeki Péter

Felkelteni az érdeklődésüket 

Az okostelefonok korszakában mennyire lehet lekötni a fiatalok figyelmét a ma már hungarikumnak számító tárogatóval? 
– A diákok esetében mindegy, hogy magyarországi tanulóról, erdélyi, székelyföldi, kárpátaljai fiatalról beszélek, mindegyiknek a kezében vagy a zsebében ott van a telefon. Az internet éppen úgy behatárolja a mindennapjaikat, mint bárhol a világon. Ezzel együtt kell élni, és ez nem is olyan nagy baj, hiszen sok-sok információhoz jutnak a gyermekek. 
– A telefon, az internet még inkább arra inspirál, úgy állítsam össze az előadást, hogy szinte minden percében irányítani tudjam a diákok figyelmét. Hál’ istennek ez mindig sikerül: olyan zenei, történelmi, irodalmi idézeteket sikerül elmondani, amelyek felkeltik az érdeklődésüket, amelyekkel bevonhatom őket az előadásba. 
– Ráadásul képeket is vetítek az előadásaimon, tehát a képi, a zenei, a történelmi összefüggések egységet alkotnak, és ennek köszönhetően mint már említettem, az előadás végén a gyermekek őszintén elmondják, hogy milyen sok érdekes dolgot hallottak. 
– Egy-egy előadás erőt vesz ki belőlem, nem is keveset, de ugyanakkor azt is mondhatom, hogy töltekezem is, mert látva a gyermekek érdeklődését, visszasugárzik rám az energiájuk, a lelkesedésük, és ez feltöltődést jelent az előadó számára is. Szerencsés helyzetben vagyok, mert nemcsak adok, de én is kapok – folytatta Nagy Csaba. 
2023 márciusában a Partium iskoláiban tartott előadásokat, novemberben pedig egy egész hónapot Erdélyben töltött. Előfordult már máskor is, hogy ilyen hosszú ideig távol volt Nyíregyházától? 
– Amikor egy-egy távoli előadás-sorozatra megyek, értelmetlen dolog lenne péntek délután hazautazni, hiszen vasárnap már indulnom kellene vissza. S ha még sikerül felnőttelőadást is tartanom a hétvégén, akkor természetes, hogy a szombatot és a vasárnapot is ott töltöm. Kárpátaljára például 2022-ben elindultam szeptemberben, és valamikor december elejére értem haza. 
– Egyébként Kárpátaljáról 2020-ban a koronavírus-járvány miatt haza kellett jönnöm, nem tudtam befejezni a sorozatot. Fontosnak éreztem, hogy újra kimenjek, s a végére érjek, amit elkezdtem. Végül úgy alakult, hogy egészen a Tisza felső folyásától indultam el, onnan, ahol még van magyar iskola és magyar oktatás, és Aknaszlatinán keresztül ereszkedtem le a tiszaújlaki határ környékéig, ahol még nagyon sok magyar iskola található, gondolok például Tiszapéterfalvára. Aztán folytattam az utam érintve Beregszászt és Csapot is. 

Nem lehet visszautasítani 

Mi késztette arra, hogy vállalva a nehézségeket, háborús körülmények között meséljen és zenéljen a fiataloknak? 
– Azt gondolom, hogy amikor meghívást kap az ember – mert meghívást kaptam a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségtől –, hogy gyere, Csaba, mert itt szükség van rád, nem lehet visszautasítani. 
– Egy olyan történelmi időszakot kell megidézni, amelyik ennek a vidéknek különösen fontos. Szinte nincs település, kis falu, ahol ne lenne olyan emlékhely, amely a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódik. Egyébként pedig azt kell hogy mondjuk, hogy a Rákóczi-szabadságharc bölcsője Kárpátaljához kapcsolódik, hiszen a Vereckei-hágón lépte át a magyar határt 1703-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem, és 1711 januárjában még a mi vidékünkön, Vaján tanácskozott a császári tábornokkal, Pálffy Jánossal, utána Salánkon át visszatért Kárpátaljára. 
– Salánkon még egy hadiszemlét tartott, és innen indult el Lengyelország felé, hogy onnan segítséget kérjen. Tehát a kezdet és a vég Kárpátalja, szükséges, hogy erősítsük magyarságukat, identitásukat az ott élő gyerekeknek, felnőtteknek. Őszinte szívvel mondhatom, hogy mindenütt csillogó szemű magyar gyerekekkel találkoztam. 
Mit jelentett az, hogy 2023 novemberében Erdélyben beszélhetett a magyar történelemről, történelmi nagyjainkról? 

Szivárvány a Hargitán 

– Amikor átkelek a határon, az számomra mindig egy szívszorító állapot, hiszen magyar földön járok. A történelmi Magyarország területén vagyok, az pedig már más kérdés, hogy száz év óta, a trianoni diktátumtól Romániához tartozik az a vidék. Az ember lelkében, szívében és az agyában olyan gondolatok kavarognak, amelyek arra késztetnek, hogy az ott élő emberekben, különösképpen a diákokban erősítsem az identitásukat. És ez az erősítés leginkább úgy történhet meg, ha valami olyan előadás hangzik el, ami az ő történelmükhöz szorosan kapcsolódik. A Partiumban egymást követik a Rákóczi-szabadságharchoz kötődő emlékhelyek: Nagykároly, Szatmárnémeti, a majtényi sík. 
– Megtéve onnan 150-200 kilométert, az ember megérkezik egy olyan vidékre, amely egy magyar sziget. Magyar sziget, mert magyar települések felirataival találkozhatunk. Amikor tavaly Hargitára értem, esős idő fogadott, ám fönt a hegytetőn kisütött a nap, és egy hatalmas szivárványhíd alatt ereszkedtem le Székelyföld szívébe, Csíkszeredára. Ez egy nagyon jó előjel volt, úgy gondoltam, a természet is úgy akarja, hogy sikeres legyen a sorozat. Székelyföldön csupa Csík előtagú településre jutottam el Csíkszeredától kezdve Csíkkozmásig. A legtávolabbi pont, ahová elutazhattam Székelyföldön, Hidegség nevű település volt. A régi Magyarország határánál található, de még ott is annyi gyermekkel találkoztam, hogy két előadást kellett tartanom, mert egy teremben egyszerre nem fértek be a diákok. 
 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában