Egy életen át tanulja a szakmát

A Fatum új másodedzője a családja érdekeit is szem előtt tartotta, amikor a visszavonulás mellett döntött.

Németh Szabolcs a következő szezontól már a nyíregyháziak sikerének örül

Mint ismert, a női extraligás Fatum-Nyíregyháza másodedzője, Horváth András az idény végén távozott a klubtól, a hír után néhány napon belül be is jelentették az utódját. Az új edző személye nagy meglepetést keltett, hiszen Németh Szabolcs május elején még játékosként nyert bajnokságot a Kazincbarcikával, és ott sem csupán epizódszereplő volt. A 33 éves ütőjátékos ebben a szezonban vonult vissza a válogatottól is, amelynek három éven keresztül volt a csapatkapitánya. A sikeres pályafutást lezáró röplabdázónak ez az első edzői állása.

– A Kazincbarcikánál egy plusz egy éves szerződésem volt, tehát opcionálisan lehetett dönteni a folytatásról – beszélt a váltás hátteréről Németh Szabolcs. – Már érlelődött bennem a gondolat, hogy visszavonulok.

Játékosként a csúcson volt

– A játékos általában az egészsége függvényében hoz döntést a szezon végén, nálam szerencsére nincs ilyenről szó, nem voltam sérült, hanem családapaként egy racionális döntést hoztam meg – tette hozzá. – Van már három gyerkőc, akiknek szükségük van rám, és nekem is rájuk. Mindemellett én sem leszek már fiatalabb, el kellett gondolkodnom, hogy mit csinálok majd a játékos-pályafutásom után. Jókor jött ez a remek lehetőség.

Szabolcs tizenegy évet játszott külföldön, megfordult Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Görögországban, Franciaországban és Romániában, majd a Kazincbarcikához szerződött. Nyaranta mindig Nyíregyházára tért haza – a felesége nyíregyházi –, ám Budapest és Nyíregyháza között rendszeresen ingázott, ugyanezt megkövetelte a kazincbarcikai szerepvállalása is. A szakember ugyanakkor hangsúlyozza, nem kényszerből döntött a visszavonulás mellett.

– Játékosként abszolút a csúcson voltam, biztosan lett volna még bennem három-négy év, de az edzősködésben szeretnék életpályát felállítani – folytatta. – Ez a szakma nem időkorlátos, én döntöm el, hogy mikor elég, mikor érzem úgy, hogy már nem tudok több energiát beletenni. Játékosként már tudatosan készültem erre, mindig figyeltem, hogyan dolgoznak az edzőim, miként építenek fel egy edzést, hogyan kommunikálnak a játékosokkal.

A tréner elmondása szerint a nyíregyházi vezetőséggel a beszélgetések során egyre közeledtek az álláspontok, és gyorsan közös nevezőre jutottak. Mindkét fél hosszú távon gondolkodik, és a klub mindenben támogatja a még tapasztalatlan edzőt, aki motiváltan vág neki az új kihívásnak.

Mindig kereste a kihívást

– Szeretnék folyamatosan tanulni a mindenkori vezetőedzőtől, hogy előbb-utóbb én is vezetőedző lehessek, de majd csak akkor, ha megütöm azt a szintet. Remélem, hogy ez nagyon hosszú távon Nyíregyházán lesz. Voltam nyolc- és harminchárom évesen is röplabdázó, de mindig kerestem a kihívásokat, az utolsó beütött pontig minden nap az vezérelt, hogy tanuljak. Ugyanez a célom edzőként is. Most már azt a célt tartom szem előtt, hogy a sportág minél magasabbra emelkedjen Nyíregyházán – zárta szavait Németh Szabolcs.