A vers a lélek nyelve

 – A költészet a lélek nyelve. Ritka, isteni ajándék, mely a költő belső állapotát fejezi ki, s azt, hogyan áll az őt körülvevő világhoz – így fogalmazott hétfő délelőtt Nagy Szabina önkormányzati képviselő a Váci Mihály Kulturális Központ rendezvényén, mely egyrészt a költészet napja, másrészt a névadó halálának 52. évfordulója előtt tisztelgett. 
 

Sokrétű, újító versek 

A megyeszékhelyen több intézmény is őrzi a Kossuth- és József Attila-díjas író, költő emlékét, aki 1924 karácsonyán Ókistelekiszőlőben született napszámos-paraszti családban – hangzott el az ünnepi beszédben. Váci Mihály azért járt a tanítóképzőbe, hogy kitörhessen a szegénységből, végzés után egy beregi tanyasi iskolában tanított. 1949-ben került Budapestre, ahol a Tankönyvkiadó Vállalat munkatársaként szerkesztői munkákat végzett. Az ötvenes évek közepén jelentkezett Illyés Gyulánál verseivel, 1955-ben Illyés támogatásával jelentek meg az első versei az Új Hangban – ettől kezdve pályája gyorsan ívelt felfelé. 

Az irodalmi közélet aktív tagjává vált, 1960-ban egy évig az Élet és Irodalom munkatársa, majd haláláig az Új Írás irodalmi folyóirat szerkesztője volt. Az ország egyik legnépszerűbb költőjévé vált, a hivatalos kultúrpolitika támogatottjai közé került. Az 1961-ben megjelent Mindenütt otthon című kötete országos érdeklődést váltott ki, s nemcsak a kritikusok, hanem az olvasóközönség is felfigyelt költészetére. 
Az 1960-as évek első negyedétől a Váci-versek egyre nagyobb népszerűségre tettek szert, az iskolai és ünnepi rendezvényeknek szinte nélkülözhetetlen részeivé váltak. Költészete tematikusan sokrétű és újító volt, formailag viszont meglehetősen hagyománykövető. Verseiben megjelentek a kommunista, szocialista köntösbe burkolt társadalmi témák, foglalkoztatta a szerelem, a család, az öregedés, de sok bibliai témájú verse is született. 

1963-tól haláláig ország­gyűlési képviselő volt. 1970-ben egy kulturális delegáció tagjaként Vietnámban tartózkodott, amikor váratlanul, agyvérzés következtében elhunyt – hangzott el a megemlékezésen, amit szavalóverseny követett. SZA 
 

Borítókép: Nagy Szabina | Fotó: Dodó Ferenc