OGY - Gazdasági bizottság: zöld út a kiegészítő bérkompenzációnak és a személyszállítási törvénynek

Budapest, 2012. március 5., hétfő (MTI) - Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága 22 igen és 4 tartózkodás mellett támogatta hétfői ülésén annak a kormányzati módosító javaslatnak az általános vitára bocsátását, amely kiegészítő bérkompenzációt vezetne be azon munkáltatók számára, akiknek még az 5 százalékos béremelés is gondot okoz.

    Ugyanilyen szavazataránnyal támogatta a testület azt a kormányzati javaslatot is, amely a kiegészítő bérkompenzáció fedezetére az idei költségvetésben 21 milliárd forintot csoportosítana át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba, amit pályázati úton vehetnének igénybe a munkáltatók.

    A bizottság 22 igen és 4 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatot is. 

    Zöld utat kapott Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnökének az árfolyamgát rendszeréhez benyújtott azon két kiegészítő módosító javaslata is, amely a korábban javasolt 30 millió forint mellett 15, illetve 20 millió forintban maximálná azt a hitelösszeget, amely mellett be lehet kerülni a rögzített árfolyam rendszerbe. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) képviselője elmondta: a kormány erről még nem foglalt állást, a tárca pedig nem támogatja a javaslatokat.

    Kardkovács Kolos, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős helyettes államtitkára a kiegészítő bérkompenzációról szólva emlékeztetett arra: a vállalkozások az 5 százalékos elvárt béremelés fölötti költségeket levonhatják a szociális hozzájárulási adóból. A mostani törvényjavaslat pedig arra teremt lehetőséget, hogy aki nem tudja teljesíteni még az 5 százalékos béremelést sem, megpályázhassa legalább 3 százalékosnak a forrását. 

    Ezt azok vehetik igénybe, akik vállalják, hogy január 1-jéig visszamenőleg teljesítik az elvárt béremelést, nem csökkentik az átlagos létszámot, s a munkaidő csökkentésével csak meghatározott mértékben élnek. A kiegészítő bérkompenzációval elsősorban a kis-és közepes vállalkozásoknak szeretnének segíteni. A megpályázható összeg a mezőgazdaságban három évre 7 ezer euró, az egyéb ágazatokban pedig 200 ezer euró, az Európai Unió de minimis szabályának megfelelően. A kifizetők az adólevonásra akkor is jogosulttá válnak, ha január 1-jéig visszamenőleg teljesítik az elvárt béremelést. 

    Az ellenzéki képviselők a javaslat kapcsán az adórendszert kritizálták. 

    Kovács Tibor, a bizottság szocialista alelnöke szerint már a javaslat címe is - elvárt béremelés - abszurd a piacgazdaság viszonyai között. A szocialista képviselő szerint vissza kellene térni a korábbi adórendszerhez, amelynél igazságosabb volt a teherviselés. Közölte: tartózkodni fognak a javaslatról való szavazáskor, mert "ha nem támogatjuk, akkor mintha azt üzennénk, hogy a dolgozók ne kapjanak ilyen kompenzációt", holott nem erről van szó. 

    Volner János, a bizottság jobbikos alelnöke egyebek mellett kifejtette: a kormány rendszeresen úgy beszél adócsökkentésről, hogy közben az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozó munkavállalók adóterhelése jelentős mértékben nő. Úgy vélekedett, a 21 milliárdos keret kevésnek tűnik a feladat nagyságához képest. Nem értenek egyet azzal sem, hogy csak azokra a cégekre akarják kiterjeszteni a pályázati rendszert, akik minden dolgozójukat bevonják a bérkompenzáció rendszerébe. Volner János szerint a vállalkozások nem álnak olyan jól, hogy több százalékos béremelésre kényszerítsék a munkáltatókat. "Nem az emberektől sajnáljuk a pénzt, arra utalunk, hogy ennek az adórendszernek az alacsony jövedelműeket sanyargató jellege meglehetősen kontraproduktív módon működik" - mondta -, aminek súlyos ára lesz.

    Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke elmondta: 2013. január 1-jétől már egy valóban tiszta, arányos személyi jövedelemadó rendszer fog működni Magyarországon, addig azonban a kormánynak be kell avatkoznia a bérpolitikába szabályozó eszközökkel. Ha a szakszervezeti világ az állami szférán kívül erősebb volna, erre nem lenne szükség - tette hozzá. Igazságos lépésnek nevezte, hogy idén a bérkompenzációt úgy finanszírozzák, hogy a magasabb jövedelműek egyfajta plusz adó befizetésén keresztül (félszuperbruttó meghagyása) finanszírozzák az alacsonyabb jövedelműek bérkompenzációját.  

    Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban elmondta: jelenleg négy ágazati törvény szabályozza a területet; a törvényjavaslattal az elmúlt évek egyik legjelentősebb kódex jellegű szabályozása készült el, amely biztosítja az egységes szabályozást, szervezetet, menetrendet, tarifa- és kedvezményrendszert, megteremti a közösségi közlekedés szervezésével kapcsolatos megrendelői és tulajdonosi hatáskörök centralizációját, ezzel a közösségi közlekedési vállalatok egységes szakmai és tulajdonosi irányítási lehetőségét. Az államtitkár szólt arról is, hogy a törvényjavaslat meghatározza a lakosság számára nyújtandó közszolgáltatási alapszolgáltatás minimumát azzal, hogy minden településen naponta legalább három járatpárt biztosítani kell, ami a települések 13-15 százalékának előrelépést jelent. 

    Volner János úgy vélekedett, hogy a közlekedési vállalatokat strukturálisan rendbe kellene tenni, erre azonban a törvényjavaslat nem nyújt garanciát. Szorgalmazta, hogy legyenek hosszú távú fejlesztési programok. Legalább 10-15 éves programot kellene készíteni a járműparkok cseréjére - mondta. Tukacs István (MSZP) egyetértett azzal, hogy a közösségi közlekedést kell preferálni, de ha nem társul hozzá fejlesztési politika, ez szerinte írott malaszt marad. Az államtitkár egyetértett azzal, hogy évtizedekre kell előregondolkodni.

-MTI-