Hagyó-per - Megkezdődött a tárgyalás Kecskeméten

Kecskemét, 2012. június 13., szerda (MTI) - Megkezdődött Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettesnek és tizennégy társának a BKV-val kapcsolatos büntetőpere szerdán, fokozott médiaérdeklődés mellett a Kecskeméti Törvényszéken.

Hagyó Miklóst, az ügy elsőrendű vádlottját folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint felbujtót, kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolással vádolják.

A vádirat szerint a volt szocialista főpolgármester-helyettes által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007. januártól 2008. augusztusig mintegy másfél milliárd forintos vagyoni kárt okozott a BKV-nak.

A bíróságon szerdán csak tizennégy vádlott jelent meg, Mátay-Horváth Éva hatodrendű vádlott orvosi igazolást nyűjtott be, távolmaradását indokolva.

A tárgyaláson az egyik védő bejelentette, hogy alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő az Alkotmánybírósághoz, mert a per Kecskemétre helyezése ellen nem fellebbezhettek. Ezért a panasz megtárgyalásáig a büntetőeljárás felfüggesztését kérte. Az indítványt a törvényszék rövid, zártkörű tárgyalás után elutasította, a döntés ellen a vádlottak és védőik fellebbezést jelentettek be. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró a fellebbezést továbbította a Szegedi Ítélőtáblára, ez azonban nem akadályozta a tárgyalás megkezdését.

Ezután Kutron Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség csoportvezető ügyésze megkezdte a harmincöt oldalas vádirat ismertetését.

Hagyó Miklós a 2006 és 2010 közötti választási ciklusban MSZP-s országgyűlési és fővárosi önkormányzati képviselő volt, 2006. december 16-án a Fővárosi Közgyűlés főpolgármester-helyettessé választotta. Hozzá tartozott a fővárosi tömegközlekedés felügyelete is. Mesterházy Ernő másodrendű vádlott Demszky Gábor akkori budapesti főpolgármester politikai főtanácsadója volt.

Hagyó Miklós a vád szerint 2007 és 2009 között Lelovics Ottó ötödrendű vádlottal, a főpolgármester-helyettesi kabinet kommunikációs tanácsadójával és Mátay-Horváth Éva hatodrendű vádlottal, a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metro részleg sajtóreferensével a BKV vezető tisztségviselőinek olyan utasításokat adott, illetve a döntéseiket oly módon befolyásolta, hogy azok a vagyonkezelői kötelezettségük szándékos megszegésével a cég számára hátrányos szerződéseket kössenek.

Az ügyészség szerint a fenti személyektől származó utasításokat Antal Attila harmadrendű és Balogh Zsolt negyedrendű vádlott, a BKV akkori vezérigazgatói, Regőczi Miklós nyolcadrendű vádlott, a cég kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettese, Zelenák Tibor kilencedrendű vádlott, a kommunikációs főosztály vezetője és Vitéz Ágnes tizedrendű vádlott, a marketingfőosztály vezetője elfogadta és teljesítette, annak ellenére, hogy egyértelmű volt számukra, hogy azok a 100 milliárdos adóssággal küzdő BKV Zrt. számára hátrányosak.

A vádhatóság képviselője részletesen ismertette azokat a szerződéseket, amelyek előnytelenek voltak. Az egyik ügynökségnek például 59,5 milliót fizetett ki a cég a Combino villamosokkal kapcsolatos PR-tevékenységért, miközben a munkát jórészt a BKV munkatársai végezték el. A vád szerint Lelovics Ottó, aki a választási kampányokban Hagyó PR-tanácsadója volt, ebben az időszakban a szerződésekből, munka nélkül 11,2 millió forinthoz jutott hozzá.

A vádpontok között 9,5 millió forintért legyártatott, de soha be nem mutatott reklámfilm, tanulmányokért kifizetett 25,4 millió forint, valamint 3,7 millió forintért legyártatott römikártya számlája is szerepel. Az egyik szerződés 118 milliós hátrányt okozott a BKV-nak; vizuális utastájékoztató rendszert kellett volna 2007-ben készítenie a megbízott cégnek, az eredményes próbaüzem a mai napig nem történt meg.

A vádhatóság 50 különböző gazdasági társasággal megkötött 65 szerződést vizsgált, ezek közül 31 cég 41 szerződése esetében történt vádemelés.

A vád szerint Hagyó Miklós a hivatali helyzetével visszaélve 2008 márciusában arra utasította Balogh Zsoltot, a BKV megbízott vezérigazgatóját, hogy évente 15 millió forintot adjon át neki. Balogh Zsolt 2008-ban és 2009-ben jogtalan előnyként 15-15 millió forintot juttatott Hagyónak. Mesterházy Ernő pedig utasítási jogkör nélkül a BKV vezetőit arra utasította, hogy a takarítási munkák elvégzésére gazdaságilag indokolatlanul magasabb árszabással kössenek szerződést egy céggel.

A vád szerint a BKV Zrt. a 4-es metró beruházási projekttel összefüggő szakértői feladatok támogatására - számára szükségtelen szolgáltatásra - 133 millió forintot fizetett ki.

A vádiratban kitérnek arra: 2008 januárjától 2009. szeptember végéig a közlekedési cégnél ténylegesen munkát nem végző Mátay-Horváth Éva munkabér, prémium és egyéb juttatások címén jogtalanul 24,6 millió forintot vett fel.

Az ügyészség szerint a "menedzserszerződések" révén, amelyek osztályvezetői szintig a vezetők elbocsátása esetére a törvényi, illetve a kollektív szerződésben megengedett összegeknél jóval kedvezőbb juttatásokat állapítottak meg, Antal Attila vezérigazgató 103,5 millió, Balogh Zsolt vezérigazgató 36,1 millió forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.

Szalainé Szilágyi Eleonóra tizennegyedrendű vádlott, a BKV humánpolitikai igazgatója 2008. január 24-én megállapodást kötött Antal Attila akkori vezérigazgatóval a munkaviszonyának 2008. december 31-vel, közös megegyezéssel történő megszüntetésére. Neki jutalom címén 16,4 millió forintot, végkielégítés címén 69,8 millió forintot, összesen 86,2 millió forintot fizettek ki.

A bizonyítási eljárás július 13-án, a tizennegyedrendű vádlott meghallgatásával kezdődik meg.

-MTI-

BKV-ügy – Az ítélkezési szünet előtt megkezdődik a Hagyó-per Kecskeméten