Magyarország

2013.03.14. 19:16

Sukoró-ügy - A befektetők és Gyurcsány Ferenc találkozójáról hallgatott meg tanúkat a Szolnoki Törvényszék

Szolnok, 2013. március 14., csütörtök (MTI) - A befektetők és Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök találkozójáról, ennek előkészületeiről, valamint a megbeszélésen készült emlékeztetőről hallgatott meg tanúkat a sukorói telekcsere-szerződés ügyében a Szolnoki Törvényszék Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója és társai büntetőperének csütörtöki tárgyalásán.

Szolnok, 2013. március 14., csütörtök (MTI) - A befektetők és Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök találkozójáról, ennek előkészületeiről, valamint a megbeszélésen készült emlékeztetőről hallgatott meg tanúkat a sukorói telekcsere-szerződés ügyében a Szolnoki Törvényszék Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója és társai büntetőperének csütörtöki tárgyalásán.

A Sólyomváriné Csendes Mária vezette tanács csütörtökre hat tanút idézett be abból a több mint százból, akiket majd meghallgatni kíván.

A tanúk mindegyike fenntartotta korábbi nyomozati vallomását. A bíró, az ügyész és a védők kérdéseire válaszolva egybehangzóan állították: a 2008. május 21-i találkozón a kormány jelenlévő képviselői pozitívan fogadták a befektetők prezentációját, ám nem hoztak konkrét döntést a tervezett turisztikai beruházás támogatásáról.

Többen is hangsúlyozták: a per által érintett időszakban több, állami szempontból kiemelt jelentőségű beruházást tervező külföldi befektetővel - köztük az Audi és a Mercedes autógyárak képviselőivel - is folytatott megbeszélést hasonló keretek között a volt kormányfő.

R. György, az előző kormány Miniszterelnöki Hivatalának személyi titkára, az emlékeztető készítője elmondta: a kaszinóberuházásról szóló eszmecserén feladatokat, felelősöket nem jelölt ki a kabinet, a résztvevőknek kizárólag a befektetőkkel való további kapcsolattartásban volt teendőjük.

"A miniszterelnöktől nem hangzott el olyan utasítás, hogy a telekcserét végre kell hajtani, vagy a koncessziós szerződést ki kell írni" - fogalmazott.

A külföldi befektetői csoportot képviselő Joav Blum izraeli-magyar vállalkozó személyi asszisztense a tárgyaláson arról beszélt: büszke, hogy részese lehetett a "grandiózus, komplex turisztikai beruházást tervező" csapatnak. Kijelentette: sok ország ingyen biztosítana területet egy ilyen horderejű, 3000 embert foglalkoztató projekthez.

A találkozót követő befektetői megbeszélésen az üzletemberek egyszerre voltak elégedettek és bizalmatlanok, óvatosak is. Mindez arra utalt: konkrét ígéretet nem kaptak a kormánytól - vélekedett.

T. András, a Miniszterelnöki Hivatal egykori főtanácsadója vallomásában közölte: a 2008. május 21-i találkozón felmerült a telekcsere elvi lehetősége, ám konkrét döntés nem született az ügyben. A tanú szerint a felkészültnek tűnő befektetők prezentációja után a kabinet olyan álláspontra helyezkedett, hogy "ez egy nemzetgazdasági szempontból jó projekt, melyet támogatni kell".

F. Ádám akkori miniszterelnöki kabinetfőnök rámutatott: az emlékeztetők készítésének nem volt kialakult rendje. Utalt rá: a hazai munkahelyteremtést segítő külföldi befektetők és a miniszterelnök közötti személyes konzultáció gyakorlata az előző kormányzati ciklusban alakult ki és ma is működik.

Kisfaludy Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal volt szakállamtitkára vallomásában elmondta: a projekt szerepelt a kiemelt kormányzati beruházások szakpolitikai jegyzékében. A Miniszterelnöki Hivatal ügyfélkapcsolati és programszervezési főosztályának akkori vezetője ugyanakkor meghallgatása során azt állította: az ügyben előtte tanúként beidézett R. György által készített emlékeztető "úgy ahogy van, pocsék munka". Bár nem volt jelen a találkozón, ám meggyőződése, és a Gyurcsány Ferenchez fűződő több éves munkakapcsolatából fakadó tapasztalatok alapján azt gondolja, hogy az esemény után napokkal később elkészült anyagban leírtak egy része nem, vagy nem abban a formában hangozhatott el a találkozón.

A tárgyalás végén a bíró felolvasta a második Gyurcsány-kabinet kormányszóvivőjének, Daróczi Dávidnak a nyomozati vallomását, melyben az időközben elhunyt tanú úgy nyilatkozott: a telekcsere lehetőségét Tátrai Miklós elsőrendű vádlott vetette fel.

A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja elsőrendű vádlottként Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, másodrendű vádlottként Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, harmadrendű vádlottként Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és negyedrendű vádlottként F. Zsolt értékbecslőt. A másod- és a negyedrendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét vádolják, de ellenük magánokirat-hamisítás is szerepel a vádpontok között. V. Bálint ügyvédet, az ötödrendű vádlottat kétrendbeli közokirat-hamisítással vádolják.

Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blummal. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a

szerződést azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

- MTI -  

Ezek is érdekelhetik