Magyarország

2013.05.23. 08:15

Amnesty-jelentés: Magyarországról a családfogalom körüli vitákat és a romák megfélemlítését is említik

Budapest, 2013. május 23., csütörtök (MTI) - Az új alaptörvény és módosításai körüli aggodalmakról, és a romákat megfélemlítő szélsőjobboldali csoportokról is beszámolt Magyarországra vonatkozóan az Amnesty International éves jelentésében, amely számos negatív megállapítás mellett a nemzetközi jogvédő szervezet által kedvezőnek tartott fejleményekről is említést tett.

Budapest, 2013. május 23., csütörtök (MTI) - Az új alaptörvény és módosításai körüli aggodalmakról, és a romákat megfélemlítő szélsőjobboldali csoportokról is beszámolt Magyarországra vonatkozóan az Amnesty International éves jelentésében, amely számos negatív megállapítás mellett a nemzetközi jogvédő szervezet által kedvezőnek tartott fejleményekről is említést tett.

A 2012-re vonatkozó, az emberi jogok érvényesülését összegző jelentés Magyarországra vonatkozó részét bemutató szerdai sajtótájékoztatón Jeney Orsolya magyarországi igazgató elmondta: az új alkotmány egy férfi és egy nő életközösségére szűkítette a család fogalmának jogi meghatározását, ami szerinte aggasztó az azonos nemű párok hátrányos megkülönböztetése miatt. Az Alkotmánybíróság ugyan korábban megsemmisítette a családvédelmi törvény erre alapozott rendelkezését, ám az alaptörvény negyedik módosítása "alkotmányi szinten diszkriminatív családfogalmat használ" - fogalmazott Jeney Orsolya.

Tavaly júliusban új büntető törvénykönyvet fogadtak el, amely az előítélet által motivált támadások meghatározását kiterjesztette azokra a bűntettekre, amelyek alapját a szexuális irányultság, a nemi identitás és fogyatékkal élés jelenti. Civil szervezetek üdvözölték a módosítást, ám aggályaikat fejezték ki az új intézkedések gyakorlatba történő átültetését illetően, hiszen nincsenek érvényben hatékony irányelvek a rendőrség és az ügyészség számára arról, hogy miként kell ilyen ügyeket kivizsgálniuk - olvasható a jelentésben.

A kormány elkötelezte magát, hogy fellép a megfélemlítés ellen, ennek ellenére a romák továbbra is rasszista erőszak áldozatai voltak - fogalmaz a magyarországi elemzés. A 2008-2009-es romák elleni - hat halálos áldozatot követelő - támadásokkal vádolt elkövetők tárgyalása a jelentés megírásáig még nem fejeződött be. A jelentés beszámol a tavaly augusztusban történt devecseri és ceglédi eseményekről is.

Jeney Orsolya külön említést tett a rendőri vezetők által először betiltott, majd a bíróság által mégis engedélyezett tavaly júliusi fővárosi Pride felvonulásról. A melegek jogaiért tartott eseményre több mint 3 ezren mentek el. A szervezők szerint a rendőrség megfelelően biztosította a felvonulást - hangsúlyozta.

Az Amnesty International jelentésének Magyarországgal foglalkozó fejezete beszámol az Alkotmánybíróságot érintő változtatásokról. Számos emberi jogi szervezet emelt szót az ellen, hogy a törvény olyan ésszerűtlen akadályokat gördít a panaszt tenni kívánó polgárok elé, mint például a kötelező jogi képviselet. Kifogásolják továbbá, hogy a parlament eltörölte a kollektív panasztételről szóló rendeletet is.

A jelentés készítői szerint több problémát is orvosolt a médiatörvény tavaly májusi módosítása, így például a nyomtatott és online sajtóban megjelent tartalmak hatóságok általi ellenőrzésének lehetőségét csökkentették, és az újságírói források védelmét erősítették. Hozzáteszik: ennek ellenére az Európa Tanács aggályait fejezte ki például amiatt, hogy a nyomtatott és online sajtót továbbra is arra kötelezik, hogy hivatalosan bejegyeztesse magát, és a médiatörvény továbbra is politikai irányítás alá helyezi a médiát.

Jeney Orsolya egy példát említett, azt, hogy az MTI tavaly szeptemberben becsületsértés miatt indított pert egy újságíró ellen, aki azzal vádolta a nemzeti hírügynökséget, hogy "az adófizetők pénzét a nyilvánosság félrevezetésére használja". A lépést elítélte az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselője, mivel valószínűsíthető, hogy ennek megfélemlítő hatása lehet a független, kritikus újságírókra. Az MTI ezt a feljelentést később visszavonta - emlékeztetett a szervezet magyarországi igazgatója.

A jelentés foglalkozik a magyarországi menekültek helyzetével is. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága tavaly áprilisban bírálta Magyarország menedékkérőkkel kapcsolatos bánásmódját, és arról számolt be, hogy a fogadóközpontokban uralkodó körülmények és a menedékkérők közigazgatási őrizetbe vételének fokozódása miatt az ország elmarad a nemzetközi és EU-normáktól. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az elmúlt év elején megtiltotta egy menedékkérő Ausztriából Magyarországra való visszaküldését, mert álláspontja szerint fennáll a kínzás és az embertelen bánásmód veszélye.

A sajtótájékoztatón Átol Dorottya, az Amnesty International magyarországi kampánykoordinátora az európai helyzetről szólva elmondta, hogy bár "Nobel-békedíjas az Európai Unió, ennek ellenére nem lehet büszke az emberi jogi bizonyítványára". Három problémás területről beszélt, így a menekültügyről, a diszkrimináció elleni elégtelen fellépésről, valamint a múlttal való elszámolás hiányáról. Utóbbinál az Európában működtetett CIA-börtönökre utalt.

Az Amnesty International most nyilvánosságra hozott éves jelentése azt vizsgálja, hogy miként alakult tavaly az emberi jogi helyzet a világ 159 országában és 5 régiójában.

- MTI -

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!