Magyarország

2016.11.10. 19:37

Kvótareferendum - Jogszabály-módosításokat vetett fel az NVB

Budapest - A Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) az október 2-i kvótareferendumon végzett tevékenységével összefüggésben két olyan - a kormány, illetve az államfő szervezői státuszát, továbbá a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők közvetlen megszólítását érintő - kérdés merült fel, amelynél felvetődhet a népszavazást szabályozó törvényi rendelkezések módosításának szükségessége - írta az Országgyűlésnek szánt összegző beszámolójában a testület elnöke.

Budapest - A Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) az október 2-i kvótareferendumon végzett tevékenységével összefüggésben két olyan - a kormány, illetve az államfő szervezői státuszát, továbbá a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők közvetlen megszólítását érintő - kérdés merült fel, amelynél felvetődhet a népszavazást szabályozó törvényi rendelkezések módosításának szükségessége - írta az Országgyűlésnek szánt összegző beszámolójában a testület elnöke.

A parlament honlapján olvasható dokumentumban Patyi András felidézte: az alaptörvény alapján az Országgyűlés választópolgári kezdeményezésre, valamint a köztársasági elnök és a kormány kezdeményezésére rendel, illetve rendelhet el országos népszavazást. Ennek ellenére a népszavazási eljárásról szóló törvény néhány esetben szervező alatt csak a választópolgári kezdeményezés szervezőjét érti, amit jól példáz az a rendelkezés, mely szerint egy népszavazásra javasolt kérdés benyújtását követően az államfő és a kormány nem nyújthat be azonos tárgyú kérdést. Más rendelkezések ugyanakkor általános, egyfajta gyűjtőfogalomként használják a szervező fogalmát.

Az NVB elnöke kiemelte: a népszavazási eljárásban nem merült fel vita a jogalkalmazó szervek közt arról, hogy a kormány az általa kezdeményezett népszavazási eljárásban szervezőként járt el. Az egységes jogértelmezés azonban nem mindenben pótolhatja a szervező jogállására vonatkozó, egyértelmű törvényi rendelkezést - tette hozzá.

Patyi András szerint a bizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelem és az ezzel összefüggő kúriai végzés arra hívta fel a figyelmet, hogy indokolt lehet a hatályos szabályozás abból a szempontból való felülvizsgálata is, hogyan lehet megteremteni a törvényi lehetőségét annak, hogy az országos népszavazási eljárásnak azok a szereplői, akik jogosultak politikai reklám közzétételére és a szavazóköri névjegyzék igénylésére, közvetlen kampányeszköz segítségével megszólíthassák az országos népszavazáson szavazati joggal rendelkező, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárokat is.

Szintén a jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai közé sorolta, hogy a népszavazási eljárás során hangsúlyosan merült fel az a kérdés, hogy az önkormányzatok jogosultak-e kampánytevékenységet folytatni. Felidézte: a Kúria 2014-ben már egyértelműen állást foglalt, hogy ennek megítélésében nem annak van szerepe, hogy ki végzi az adott cselekményt, hanem hogy az alkalmas-e a választók befolyásolására. A 2014-ben megtartott általános választások alkalmával kialakított és követendő joggyakorlat szerint az önkormányzat a választási eljárásban semlegességre kötelezett. Ezzel szemben a kormány, mint a közhatalom egyik és kiemelkedően fontos szereplője által kezdeményezett eljárásban nem volt jogi akadálya annak, hogy a helyi önkormányzatok, mint a közhatalom önálló szereplői, részt vegyenek a véleménybefolyásoló versengésben - írta. Hozzátette: a népszavazás intézményének rendeltetésszerű működéséhez is szükséges volt annak ismeretem, hogy a helyi önkormányzatok hogyan foglalnak állást.

Az elnök összegzése szerint az országos népszavazás a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, rendben zajlott le. Úgy fogalmazott: az eljárásban részt vevő választási szervek tagjai a népszavazás lebonyolítása során hozzáértő, lelkiismeretes munkáról és magas fokú szakmai hozzáértésről tettek tanúbizonyságot. Kitért arra is, hogy népszavazás a 2014. január 18-án hatályba lépett új szabályozás alapján még történt, s ebben az eljárásban kellett kimunkálni azt a joggyakorlatot, amely egy későbbi népszavazás során már támpontot és irányt jelenthet a jogalkalmazásban.

Patyi András felidézte a népszavazási eljárás folyamatát, annak főbb mozzanatait a kérdés benyújtásától kezdődően. Jelezte: az NVB a népszavazási eljárás időtartama alatt 17 ülést tartott, 99 határozatot hozott, melyből 95 jogorvoslati kérelem elbírálása volt. A 95 határozatból 74 határozat kifogás elbírálása volt, vagyis ezekben az esetekben az NVB első fokon járt el, további 21 esetben pedig az NVB előtt vitatták valamelyik országgyűlési egyéni választókerületi bizottság első fokon meghozott döntését.

Az NVB további négy határozata a kampányidőszakban a közszolgálati médiában a kormány illetve a parlamenti pártok által közzétehető reklámok időtartamát, a szavazólap adattartalmát, a nem közszolgálati, országosan elérhető médiában közzétehető reklámok időtartamát határozta meg, valamint a népszavazás eredményét állapította meg.

A beszámoló azt is rögzítette, hogy a Kúria az országos népszavazási eljárásban 27 végzést hozott, melyek keretében az NVB határozatát és az azt megelőző eljárást vizsgálta. Ezek közül négyet érdemi vizsgálat nélkül utasított el a legfőbb bírói fórum, nyolc végzés az NVB határozatát megváltoztatta, 15 esetben pedig a vizsgálat határozatot helyben hagyta.

A Kúria által megváltoztatott bizottsági határozatok közt szerepeltek a politikai hirdetés kötelező elemeire vonatkozó, a kormány külhoni magyaroknak küldött kampánylevelével összefüggő, a plakát kötelező elemeivel foglalkozó, a társadalmi célú reklám és a politikai reklám közötti különbséggel kapcsolatos határozatok, továbbá az érvénytelen szavazásra buzdító applikáció, a szavazóhelyiség papír szavazófülkével való berendezése ügyében született döntések.

Az NVB határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen alkotmányjogi panasz nyújtható be, az Alkotmánybírósághoz (Ab) négy ilyet nyújtottak be, továbbá egy indítványozó a választási eljárásról szóló törvény egyik rendelkezésének megsemmisítését kérte alaptörvény-ellenesség miatt. Az Ab két alkotmányjogi panaszt visszautasított, a választási eljárás rendelkezését támadó indítványt pedig elutasította. Két esetben pedig az NVB határozatait megváltoztató kúriai végzéseket semmisítette meg.

- MTI -

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!