Végrendelet: írásban vagy szóban?

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Sokaknak megnyugtató, ha tudják, haláluk után a vagyonuk ahhoz kerül, akinek azt életükben is szánták.

Évekkel ezelőtt legfeljebb filmekben, esetleg regényekben találkoztunk a végrendelettel, egy tavaly készült online felmérésből pedig kiderült: a magyarok mintegy 10 százaléka készít végrendeletet, s rögzíti, hagyatékát ki kapja meg. A végrendeletről, arról, hogyan lesz az érvényes a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője beszélt lapunknak.

– Örökölni két úton lehet: a törvényben meghatározott törvényes örökösként vagy az örökhagyó akaratából vég­intézkedés alapján – mondta Sterné dr. Deák Andrea, s kifejtette: a törvényes öröklés azt jelenti, a Polgári törvénykönyv határozza meg, kik azok a hozzátartozók, akik az örökhagyó örökösei lehetnek, és milyen sorrendben. Ebben az esetben nem az örökhagyó dönti el, hogy a vagyona kire szálljon, hanem a jogszabály.

Szóban és írásban

– Sokaknak megnyugtató, ha tudják, haláluk után a vagyonuk olyan személyhez kerül, akinek azt életükben is szánták. Ezt a célt szolgálja a végrendelet. Így végrendelkezéskor nem a rokonsági fok a lényeg, ugyanis végrendelkezéskor általában azt részesíti előnyben a végrendelkező, akivel szoros kapcsolatot ápol. Ha valaki végrendelkezni kíván, fontos, hogy ezt a szándékát a jogszabályoknak megfelelően rögzítse, ugyanis így érhető el az, hogy a végrendelet érvényessége ne legyen támadható, a hozzátartozók között ne alakuljon ki vita – fogalmazott a szóvivő.

Végrendelkezni szóban és írásban is lehet, de csak személyesen. A végrendeletből ki kell tűnnie, hogy az végrendelet, és a halála esetére szóló végakaratot tartalmazza.

– A szóbeli végrendelet igen ritka, s kizárólag az tehet, aki olyan életveszélyes helyzetben van, ami miatt nem képes írásban végrendelkezni. A szóbeli végakarat pedig csak akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében, mindenki által értett nyelven akaratát egész terjedelmében szóban előadja, és kijelenti, hogy az az ő végrendelete – részletezte Sterné dr. Deák Andrea.

A tipikus forma az írásbeli végrendelet, amely lehet közvégrendelet vagy magánvégrendelet. Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni. Az írásbeli magánvégrendeletet meg lehet írni saját kézzel vagy akár géppel.

– A végrendelkező dönthet úgy, hogy a végrendeletet saját kézzel írja, majd a végén aláírja. Ebben az esetben tanúkra nincs szükség, azonban fontos, hogy a végrendeleten legyen dátum, minden oldal legyen beszámozva – tért ki a formai részletekre a szakember. – A géppel írt végrendelet abban az esetben érvényes, ha a végakaratot annak minden oldalán a végrendelkezőn kívül két tanú is aláírja.

Az írásbeli magánvégrendelet érvényességéhez nem szükséges, hogy azt ügyvéd vagy közjegyző készítse, de annak érdekében, hogy az biztosan érvényes legyen és megfeleljen a vonatkozó szabályoknak, legtöbben ügyvédet vagy közjegyzőt kérnek fel ennek elkészítésére. Ezekben az esetekben is szükséges, hogy a végrendeletet a végrendelkező, illetve két tanú minden oldalon aláírja.

Kizárás, kitagadás

– A végrendeletben az örökhagyó arról rendelkezik, hogy a vagyonát vagy annak egy részét ki fogja örökölni halála után, de azt is megszabhatja például, hogy milyen legyen a temetése, annak a költségét ki viselje. Bárkit meg lehet nevezni örökösnek, ami lényeges, hogy az a személy, aki örököl, nem vehet részt a vég­akarat megfogalmazásában vagy leírásában, és tanúként sem szerepelhet a végrendeleten – hangsúlyozta a szóvivő.

A végrendeletben az is meghatározható, hogy ki ne örököljön, ki az, akit kizárnak az örökségből. A kizárást indokolni nem kell, a kizárt személy mégsem marad juttatás nélkül, ugyanis a kötelesrész megilleti. Csak a hozzátartozókat megillető kötelesrész egyharmada annak az örökrésznek, ami egyébként a törvény szerint járna.

– Ha valakit a végrendelkező kitagad, kötelesrészre sem lesz jogosult – mutatott rá a kitagadás és kizárás közötti különbségre Sterné dr. Deák Andrea. – A kitagadásnak szigorú szabályai vannak, annak okát fel kell tüntetni a végrendeletben, ilyen lehet például az örökhagyó ellen elkövetett bűncselekmény, erkölcstelen életmód, az örökhagyóval szemben fennálló tartási kötelezettség elmulasztása.

– A végrendeletet bármikor vissza lehet vonni, és bármikor lehet újat készíteni. Amennyiben új végrendelet készült, akkor a korábbi végrendeletnek csak azon részei maradnak érvényben, amelyek az új végrendelettel nem ellentétesek. Ha az örökhagyó érvényes végrendeletet készített, akkor az lesz az irányadó, és nem a törvény. Ha a végrendelet érvénytelen, az öröklés rendje a jogszabály szerint alakul – mondta a törvényszék sajtószóvivője.

KM