EU: a kohéziós politika segít megküzdeni a válsággal és ösztönzi a növekedést

Brüsszel, 2013. április 18., csütörtök (MTI) - Az Európai Unió kohéziós politikája segít megküzdeni a válsággal és ösztönzi a növekedést: annak ellenére, hogy még két év van hátra a jelenlegi költségvetési ciklus programzárásáig, már most jelentős eredményeket hozott, és nagyon sok polgár életfeltételeit javította - állapítja meg az Európai Bizottság csütörtökön nyilvánosságra hozott, a kohéziós politika 2007–2013 közötti programjainak végrehajtásáról szóló stratégiai jelentésében.

A 2011. év végi állapotokat tükröző tagállami jelentéseket összefoglaló bizottsági kiadvány szerint az uniós támogatások révén 400 ezer új munkahelyet hoztak létre, amelyből 15 600 kutatói állás. Ebből 167 ezer munkahely kis- és közepes vállalatoknál keletkezett.

Az Európai Unió végrehajtó-javaslattevő testülete szerint Európa-szerte 1,9 millióval több ember rendelkezik szélessávú internet-hozzáféréssel, 2,6 millióval több ember számára biztosított a vízszolgáltatás, a szennyvíztisztító fejlesztések pedig 5,7 millió embert érintettek.

A jelentéssel kapcsolatban Johannes Hahn, az uniós regionális politikáért felelős biztos jelezte: "a kohéziós politika bebizonyította, hogy képes rendkívül rugalmasan reagálni a válságra, és igazodik az emberek és közösségek változó igényeihez". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az eredmények nem mindenhol jelentkeznek egyformán, a tagállamoknak pedig fokozniuk kell erőfeszítéseiket az uniós források időben történő felhasználása érdekében.

Az Európai Bizottság közleményében emlékeztet: az Európai Unió három alapján - Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap (ESZA) és Kohéziós Alap (KA) - keresztül 2007 és 2013 között 347 milliárd eurónyi támogatást nyújt az uniós tagállamoknak. Ez az összeg a hétéves uniós költségvetés 35 százalékát teszi ki.

A jelentéshez csatolt statisztikai melléklet szerint Magyarország a 2007-13-as időszakra kapott 24,92 milliárd eurós összegből 2011-ig 17,70 milliárd eurónyit ítélt meg különböző projekteknek, ami 71 százalékos, úgynevezett projektszelekciós rátát jelent. A teljes kifizetés ugyanebben az időszakban 9,05 milliárd euró volt, ami a teljes költségvetési időszak értékéhez képest 36,3 százalékos kifizetési arányt jelent. A két mutató tekintetében rendre 71,2 százalék, illetve 42,4 százalék az uniós átlag.

Az uniós államok tekintetében a legmagasabb kifizetési arány Írországban volt (60,1 százalék), a legalacsonyabb pedig Romániában (14,7 százalék).

A Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében Magyarországnak ítélt 21,29 milliárd euróból 16,24 milliárd eurót (76,3 százalék) ítéltek oda különböző projekteknek. A kifizetések értéke 7,92 milliárd euró (37,2 százalék). Az unió egészében ez a két arány rendre 72,4 százalék, illetve 41,3 százalék.

A két alap kifizetéseinek tekintetében a legjobban Svédország (57,8 százalék), míg a legrosszabbul Románia (15,3 százalék) teljesít.

Az Európai Szociális Alap magyarországi keretösszege 3,63 milliárd euró, amiből 1,45 milliárd eurót (40,0 százalék) ítéltek meg, míg 1,12 milliárd eurót (31,0 százalék) fizettek ki. A két szám tekintetében Magyarország elmarad az unió átlagtól, ami rendre 67,3 százalék, illetve 46,4 százalék. A kifizetések tekintetében a legjobban Litvánia (70,8 százalék), míg a legrosszabbul Románia (12,6 százalék) teljesít.

Az uniós szabályok szerint a 2007-13-as költségvetési időszak támogatásait legkésőbb 2015-ig kell kifizetni.

- MTI -