Szabadulna a Szvobodától az ukrán ellenzék

Ukrajna - Szívesen megszabadulna már az Európa párti ellenzéki összefogás a radikális szélsőjobbos Szvoboda (Szabadság) párt egyre kínosabb társaságától.

Egyre több a jele annak, hogy a Timosenko nevével fémjelzett Batykivscsina (Haza) és a Klicsko-féle Udar (Ütés) párt szeretné civilizáltabb formába, azaz alkotmányos és parlamentáris síkra terelni az ukrajnai hatalmi pozíciókért vívott harcot. Az utcai tüntetéseken nevelkedett Szvoboda viszont – több más radikális és anarchista szervezettel együtt – továbbra is a barikádokon szándékszik dűlőre vinni a dolgokat, tekintet nélkül arra, hogy a lassan harmadik hónapja tartó molotov-koktélos durvulás már az ellenzékkel szimpatizáló uniós országok vezetőinek sincs ínyére.

Legutóbb maga Arszenyij Jacenyuk batykivscsinás vezér intette higgadtságra az ukrán „jobbikos” Oleg Tyahnyibokot, aki híveit a Legfőbb Ügyészség épületének ostromára akarta vezetni, ahol épp a letartóztatásban lévő tüntetők amnesztiájának kérdése volt terítéken. Az államfő által miniszterelnöki hivatallal megkínált ellenzéki vezető kerek perec megtiltotta az embereinek, hogy bármilyen tekintetben segítséget nyújtsanak a Szvoboda akciójához.

Az ukrán szélsőjobb távoltartására való törekvés már a müncheni biztonságpolitikai konferencián is megnyilvánult, amelyre Tyahnyibokot meg sem hívták, s ahol Arszenyij Jacenyuk és Vitalij Klicsko radikális szövetségesük távollétében vitatta meg John Kerry amerikai külügyminiszterrel az ukrán helyzet stratégiai kérdéseit. Az ukrajnai szélsőjobbal szembeni ellenszenv egyébként az egyetlen pont, ahol az ellenzék nyugat-európai szimpatizánsainak és a hivatalban lévő hatalmi erőt támogató Oroszország érdekei találkoznak.

Az ukrajnai orosz nagykövetséget meglehetősen felháborította ugyanis Oleg Tyagnyibok legutóbbi parlamenti megnyilvánulása, melyben a Szvoboda vezetője arra szólított föl, hogy oroszmentesítsék Ukrajnát. A követségen kiemelték, hogy Ukrajna több millió orosz és más népcsoport otthona, akik történelmileg kötődnek Ukrajna földjeihez. „A magukat ukránnak mondó emberek mellett a földeken, melyek ma Ukrajna területét képezik, évszázadok óta több tucat egyéb nép él. Kárpátalja magyarjai és ruszinjai, Bukovina románjai, a Krím-félsziget és Donbasz tatárjai” – áll a követség sajtóközleményében.

Palkó István