Klímaegyezmény - Lengyel elnök: a klímavédelem nem csak a kibocsátások korlátozását jelenti

Varsó - A klímavédelemben egy átfogó szemlélet szükséges, ennek része nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása, hanem a sivatagosodás elleni védelem és a biodiverzitásra fordított figyelem is - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn az ENSZ katowicei klímacsúcstalálkozóján.

A lengyel elnök az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésén, a világszervezet elnökével Antonio Guterresszel közösen megtartott sajtóértekezleten fejtette ki a klímaváltozások elleni harcra vonatkozó nézeteit.

A klímavédelem folyamatában Duda szerint három tényező fontos és együttesen figyelembe veendő: a technológia, az ember és a természet. "A klímát természetesen az ember miatt védjük, ebben e védelemben viszont az életkörülményeket is figyelembe akarjuk venni" - fejtette ki.

Kiemelte: a klímavédelem nem foszthatja meg az embereket munkahelyeiktől. A lengyel elnök aláhúzta: Lengyelország számára a szén stratégiai nyersanyagnak számít. "Szakértők szerint még 200 évre biztosítottak a széntartalékaink, így nehezen elképzelhető, hogy lemondjunk az energetikai szuverenitásunkat biztosító nyersanyagról" - érvelt.

Örömmel nyugtázta, hogy a COP24 államfői ülésén hétfőn jóváhagyták a lengyel kezdeményezésre bemutatott, az Igazságos transzformáció nevű, a klímavédelem és a biztonságos gazdasági fejlődés párhuzamos biztosítását szorgalmazó nyilatkozatot.

Fontosnak nevezte, hogy az üvegházhatású gázok esetében az ENSZ országai ne csak a kibocsátásokra összpontosítsanak. Az elérendő egyensúly egyrészt a kibocsátások csökkentéséből, másrészt a gázok megkötésének mértékéből adódik - mondta, kiemelve többek között az erdőterületek fenntartásának szerepét.

Duda utalt a csúcstalálkozó előtt bemutatott hosszútávú energiapolitikai stratégiára, amely szerint Lengyelországban 2040-ig 30 százalék alá csökkentenék a szénalapú áramtermelés arányát a jelenlegi 80 százalékról. A stratégia szerint fokozatosan módosítanak a lengyelországi energiapalettán, növekszik a megújuló forrásokból származó energia aránya, és számítanak az atomenergia alkalmazására is - erősítette meg Duda.

António Guterres ENSZ-főtitkár a sajtókonferencián szükségesnek nevezte, hogy a december 14-ig tartó katowicei csúcstalálkozó megállapodáskötéssel érjen véget. A végkövetkeztetéseket "nem feltétlenül úgy fogalmazzák meg, hogy azzal minden ország elégedett legyen", viszont szükség van kompromisszumos megoldásra - hangsúlyozta a főtitkár, aki korábbi beszédében többek között azt szorgalmazta, hogy a megújuló forrásokból 2050-ig világviszonylatban az energia kétharmadát biztosítsák, a szénalapú energia pedig kevesebb mint 7 százalékot adjon, miközben jelenleg az áramfogyasztás mintegy egyharmadát teszi ki.

A hétfőn megnyitott katowicei csúcstalálkozón a résztvevők a 2015-ben elfogadott párizsi klímamegállapodás részletes szabályrendszeréről tárgyalnak. A párizsi egyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2100-ig 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest.

Ennek érdekében a megállapodás részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok, többek között a szén-dioxid (CO2) kibocsátásának csökkentésére, illetve a kibocsátott CO2 megkötésére és környezetbarát felhasználására.

- MTI -