Romantikus lánykérés lett a közös meccsnézés vége

Budapest, Nyírbátor - Marseille-től Andorráig, Orlandótól Nyírbátorig követtük egy fiatal pár útját.

Az élet már többször igazolta, hogy romantikus lánykérések nem csak a filmekben fordulnak elő, hanem a mindennapokban is, s nem veszett ki még az érzelmesség a mai fiatal lovagok lelkéből. Lapunk is egy ilyen történet nyomába eredt. Igaz, nem tegnap történt, amiről most hallanak, de mivel a regényes fordulatok megyénket is érintik, fontosnak tartottuk, hogy elmeséljük, a máig kísérve a szerelmeseket.

Olyan tervem is volt, hogy egy magyar gól után lesz a lánykérés.” Pályi István

Nem tudott letérdelni

Történt pedig, hogy két bűbájos fiatal, a budapesti Pályi István és a nyírbátori születésű Domokos Márta 2015-ben egymásra talált egy közös barát születésnapján. Ha a sors nem csavar egyet a történéseken, már hamarabb is megismerkedhettek volna, mivel Márta is ledolgozott egy fél évet abban a bankban, ahol Pályi Istvánt alkalmazzák. Szóval egyre több közös programot szerveztek, s a fiatalember – mint az Újpest és a Budaörs elkötelezett szurkolója – néhány hónap elteltével bevezette kedvesét a futballmeccsek világába. Mindez olyan jól sikerült, hogy 2016-ban – amikor a magyar futballválogatott kivívta magának a részvétel jogát az Európa-bajnokságon – eldöntötték: a franciaországi csoportmérkőzéseken nekik is ott a helyük. S mit tesz a szerelem: a foci közelébe korábban alig-alig sodródó Márta egyszer csak azon kapta magát, hogy már az utazást szervezi, s – minő fordulat – jegyeket is csak az ő regisztrációjával sikerült nyerniük. Úgy gondolták, ha már utaznak, legalább két hetet töltenek Franciaországban, s a mérkőzések helyszínein kívül Saint-Tropez-t, Párizst és Carcassone-t is felkeresik. A romantikus leánykérésre nagyjából a kéthetes program közepén, június 18-án került sor Marseille-ben, az Izlanddal vívott hazai mérkőzés előtt, a Notre Dame de la Garde székesegyház „árnyékában”.

– Csak azt sajnálom, hogy nem tudtam letérdelni, mert előzőleg Carcassone-ban kificamítottam a térdemet. Egyébként részben a véletlen műve, hogy itt adtam át a jegygyűrűt, mivel eredetileg olyasmit is forgattam a fejemben, hogy egy magyar gól után, a lelátón kérem meg a kedvesem kezét. De mivel egy hazai vezető sportportálnak is elkottyantottam, mire készülök, ők segítettek megtalálni az ideális helyszínt – mesélt a részletekről István.

Világraszóló lagzi

– Életre szóló élmény volt – erősítette meg Márta is. – Sejtettem, hogy István előbb-utóbb megkéri a kezem, hiszen soha semmi nem kérdőjelezte meg a kapcsolatunk komolyságát, de arra nem számítottam, hogy éppen ott történik velem mindez. Marseille nem egy biztonságos város, féltünk is emiatt, de attól a pillanattól a világ legcsodálatosabb városa lett.

A filmbeillő jelenet tehát a helyszínen lévő sportsajtónak köszönhetően gyorsan körbefutott a világhálón, s a fiatal jegyesek bejelentették azt is, hogy egy év múlva lakodalmat ülnek. Persze előtte még szurkolhattak a hazai csapatnak Lyonban, s élvezhették a nyaralás örömeit. Majd jött az ősz, Márta állást kapott a Magyar Postánál, s a soroksári lakásukban élni kezdték közös életüket.

A menyasszony kedvéért Nyírbátorban tűzték ki az esküvőt, hadd lássák a fővárosi rokonok, milyen csodálatos tájak, városok vannak errefelé. Ráadásul ismét szerencséjük volt, mert a leánykérés után napra pontosan egy évvel, június 18-án találtak szabad időpontot a házasságkötőben és a templomban. Világraszóló lakodalmat csaptak, mivel a már említett hazai sportportál az oltár elé is elkísérte őket. Rengetegen segítettek nekik feledhetetlenné tenni a nagy napot. Márta nővére például a cukrász és a virágkötő énjét gyúrta egybe a remekbe szabott esküvői torta elkészítésénél, élő virággal díszítve a kívánatos kompozíciót. Ám a csodáknak még ezzel sem lett vége. A lakodalom utáni kedden azonnal nászútra indultak, s az ifjú feleség egyik barátnőjét keresték fel New Yorkban.

– Nem Amerika volt az első számú álom-úticél, de a repülés iránti félelmemet is leküzdöttem, amikor felcsillant előttem egy nagyszerű lehetőség – mesélt a legfrissebb élményekről István. – Gyerekkorom óta nagy pankrátorrajongó vagyok, s mostanáig dédelgettem magamban, hogy egyszer személyesen is találkozhatok Hulk Hogannel. Van egy rajongói boltja Orlandóban, ahova néha ellátogat. Semmi garancia nem volt arra, hogy azon a két napon is felbukkan, amikor odautazunk, de azért vittünk neki egy üveg pálinkát ajándékba. S mit tesz a sors, indulás előtt elárulták, hogy mégis ott lesz. Leírni sem tudom az érzést, amikor kezet szoríthattam vele, s néhány percig beszélgethettünk.

Új magyar válogatott?

Lassan a tündérmese végére értünk, de az is lehet, hogy egy másiknak az elejére. Márta szerint – bár csak még néhány hete házasok – feleségnek lenni a világ legcsodálatosabb dolga. – Legalább három gyermeket szeretnénk, s jó volna, ha ebből kettő fiú lenne – súgta meg István búcsúzásképpen. – Ebben Márti is támogat. De engem valójában nem állít meg semmi, s azt sem bánnám, ha egy futballcsapat kitelne a gyermekeink számából – tette még hozzá.

- Matyasovszki József -

És most, Andorra után...?

– Az Andorra elleni mérkőzést csak fél szemmel, nagy kihagyásokkal néztem. Csodálkoztam, hogy csak 1–0-ra vezetünk, s percekkel később jöttem rá a tévedésre. Jó kis hideg zuhany volt! – avatott be a mostani érzéseibe Pályi István, Dzsudzsák Balázs nagy rajongója, majd hozzátette: – Ez valahogy – szárnyalás után a mélybe zuhanás – a magyar sors része. Mégis azt mondom: nem szabad egy meccs miatt a kardunkba dőlni. Én akkor sem veszítettem el a hitemet, amikor 1–7-re vertek bennünket a jugoszlávok 1997-ben. Mindig magyar szurkolók maradunk, ameddig élünk, s nem cseréljük le csak úgy a mezünket.

[related-post post_id="3522578"]