Családtagok már a gondozók

Biri - A gondozottak nagyon igénylik a beszélgetést, megosztanak az ápolókkal minden gondot, problémát.

Napjainkban egyre több idős ember marad magára, akik önmagukat a saját erjükből már alig képesek ellátni. Egy idegen segítségére van szükségük, hiszen a gyermekeik más településekre költöztek, a közelben pedig nincsenek már olyan hozzátartozók, akikre támaszkodhatnának.

A Biriben élő Soproni Lászlóné 12 éve foglalkozik házi segítségnyújtással. Kezdetben Balmazújvárosban és Debrecenben végezte ezt a munkát, aztán Biribe költözött, s három éve a községhez tartozó Táncsicstelepen élők szociális gondozója és ápolója a balkányi görög katolikus egyház égisze alatt.

Maximális odafigyelés

– Nagyon sokrétű a munkánk. Ha szükség van rá rendbe tesszük a lakószobát, a fürdőszobát, a konyhát, elmosogatjuk az edényeket, szőnyeget porszívózunk, ellenőrizzük a gyógyszerek szedését, s azt, hogy a betegek mennyire tartják be az orvosi utasítást. Szociális információkat is adunk, hogy hol és milyen további segítséget vehetnek még igénybe. Ha van hozzátartozó, azzal is tartjuk a kapcsolatot – sorolja lapunk érdeklődésére feladatait Soproni Lászlóné. – A meglátogatott bácsik és nénik nagyon igénylik a beszélgetést, megosztanak velünk minden gondot, problémát. Szinte már családtagnak tekintenek bennünket, gondozókat, s mi is családtagnak érezzük magunkat. Maximális odafigyelést igényelnek.

Kapcsolat a külvilággal

–Természetesen a munkát nem vesszük ki a kezükből, ha egészségük engedi, hagyjuk őket dolgozni, hiszen az jelenti az életük értelmét. Csak olyan tevékenységekbe segítünk be, amiket fizikailag már nem bírnak megtenni. Az egészségi állapotuktól függ, hogy mennyi időt töltök el egy-egy gondozottnál – folytatja Erzsébet asszony. – Fél óra a minimum, a legtöbb eltölthető idő pedig 4 óra lehet egy rendelet szerint. Olyan súlyos beteg most nem tartozik hozzám, akinél négy órát kellene eltöltenem. Biriben egyébként 15 szociális gondozó végez házi segítségnyújtást, s mindenkire 9-10 ellátott jut, akiket minden nap fel kell keresni. Ha valakinek az egészség jó, akkor csak kétnaponta megyek, de akkor több időt töltök ott. Készítettem magamnak egy időbeosztást, hogy kinél mennyi időt töltök. A fél óra nagyon kevés, hiszen egy jót beszélgetni sem lehet ennyi idő alatt, pedig arra nagy szükségük van a tanyán élőknek, hiszen tulajdonképpen a külvilággal rajtam keresztül tartják a kapcsolatot. Telefonon bármikor elérhetnek, s ha este jeleznek rosszullétet, hívom az orvost vagy a mentőt. Szombaton, vasárnap nem kellene mennem, de ha a helyzet úgy kívánja, megyek, mert mondjuk valakit tisztába kell tenni. Mikor elvállaltam ezt munkát, felelősséget is vállaltam a gondozottakért. Ha szabadságon vagy táppénzen vagyok, a kollégák helyettesítenek aszerint, hogy ki lakik a gondozotthoz közelebb. Úgy tudom, hogy Biriben 4-5 éve van házi segítségnyújtás. Kezdetben idegenkedve fogadták az ellátottak ezt a szociális szolgáltatást, napjainban pedig már nagyon várják, hogy megérkezzünk hozzájuk.

M. Magyar László