Nem kellenek nyugati példaképek, hiszen vannak saját szentjeink is

 Szabolcs - A magyar államalapítás ünnepének szülőhelye Szabolcs község, hiszen Szent László király 1092-ben a szabolcsi zsinaton rendelte el Szent István napjának országos megünneplését.

Az idei augusztus 20-ai ünnepségekre készülődve sok olvasóban felvetődhet, hogy vajon László király miért tekintette annyira fontosnak István király munkásságát, s vajon miért éppen Szabolcs községben tartotta a ma már történelmi jelentőségű zsinatot. A kérdések megválaszolásához dr. Németh Péter régész, nyugalmazott múzeumigazgató segítségét kértük.

Keleti vagy nyugati út?

– I. István az Árpád-házi uralkodók közül a leghosszabb ideig volt hatalmon, de később is kevesen uralkodtak tőle hosszabb ideig. Négy évig fejedelemként, utána harmincnyolc évig királyként vezette az országot – kezdte a történeti áttekintést a szakember.

– Ha pedig azt is megnézzük, hogy abban az időben a közemberek átlag életkora 29–30 év volt, akkor István királyról elmondhatjuk, hogy két emberöltőt megélt. Ennyi idő alatt megtudta az általa kialakított rendszert erősíteni. Neve nem a kereszténység felvételéhez fűződik, hiszen ő maga keresztény családba született, neki arról kellett döntenie, hogy a kereszténység keleti vagy nyugati útját választjuk-e. Ha a keleti, a bizánci utat választjuk, akkor most kupolás templomaink lennének, mint a szerbeknek, a románoknak, a bolgároknak, az ukránoknak, s a most meglévő szláv szavak helyett még több szláv szavunk lenne.

Kettős magyarázat

– Azt nem tudjuk, miért Szabolcs községben tartotta éppen az 1092-es zsinatot László király. A történelmi eseményeket ismerve én ezt két dologgal magyarázom – folytatta dr. Németh Péter. – Egyrészt 1091-ben kun-besenyő csapatok pusztítottak a Felső-Tisza vidékén, s az ellenség elpusztíthatta a templomot is. A király az újjáépítés, az újjászentelés alkalmából jöhetett el a főpa-pokkal és az előkelőségekkel a településre. A másik lehetséges ok, hogy László király lengyelországi hadjáratra készült, s ki kellett jelölni a hadak gyülekezőhelyét. Szabolcstól nincs messze Tokaj, onnan pedig északi irányban könnyen elérhető volt Lengyelország.

– István király azért nagy ember, mert megkezdte a feudalizmus megalapozását a reá épülő ideológiai rendszerrel együtt. A feudalizmus alapjának lerakását jelentik a törvénykönyvei. Hadd utaljak az egyházi tized bevezetésére, amellyel anyagilag megerősítette az egyházat. Már uralkodása idején megszilárdult ez a rendszer, a korabeli lázadások nem is tudták megingatni hatalmát. Ezt látták meg a későbbi uralkodók, köztük Szent László, aki felismerte azt is, hogy nem kellenek nyugati példaképek, hiszen vannak saját szentjeink is. Itt vannak a magyar emberek között, akik itt az országban tudják imádni őket. Így aztán 1083. augusztus 20-án az egyház nemcsak István királyt, hanem Imre herceget és Gellért püspököt is szentté avatta.

Botra akasztották

– Nagyon ősi, népi gyökere nincs annak, hogy augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is – mondta el lapunknak Nagyné Bősze Katalin népművelő, a Sóstói Múzeumfalu művelődésmenedzsere.

– Míg korábban a kenyér ünnepe és annak megszentelése július 15-éhez, az Apostolok oszlásának napjára esett, addig az 1900-es évektől a paraszti-népi kultúrában ismét az aratóünnepek váltak szokássá. Az arató részesek a végzés napján lábon hagytak egy kis gabonát, amit másnap reggel egy suhintással levágtak. A lányok aratókoszorút készítettek belőle és botra akasztva vitték hangos nótaszóval a gazda udvarába. – A gazdasszony néhány csepp vizet hintett rá, hogy jövő évben a termés ne legyen üszkös. A koszorút a mestergerendára, az asztal fölé akasztották, és alatta megkezdődött az ebéd vagy vacsora, ezután pedig az aratóbál – elevenítette fel a tradíciókat Bősze Katalin. – Az 1900-as évek második felében a népi és a vallási hagyományt, július 15-ét és az aratóbálokat vonták össze egy ünnepi eseménnyé. Miután augusztusra már túl voltak a cséplésen is, meg lehetett áldani az új gabonából készült új kenyeret, így lett augusztus 20-a Szent István királyunk, az államalapítás és az új kenyér ünnepévé is Magyarországon.

- M. Magyar László, Bednárik Mónika -