Az áldozattá váló hős tragédiája

Nyíregyháza - Eszméltető előadás. Gondolatébresztő, vitára sarkalló, intellektuális kaland. Sokrétűen értelmezhető, a nézőnek feladatot adó játék.

Shakespeare 1608 körül keletkezett darabja feladta a leckét Móricz Zsigmond Színház a társulatának. Nemcsak terjedelmével, hanem a benne foglalt eszmékkel is. Színpadra állítani egy több mint százötven oldalas drámát, amelyben veretes verses dialógusok és terjedelmes prózai szövegrészek váltakoznak, az alkotók számára nagy kihívás. S különösen akkor, ha a művet Petőfi Sándor 1848 tavaszán készült fordításában játsszák…

Történelmi modell

Bodolay Géza rendező megtalálta a formát, amellyel a vállalt „anakronizmus” szellemében időtlenné tudja tenni a Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című munkája nyomán született Shakespeare-tragédia üzenetét. Azzal, hogy megjeleníti Petőfit, aki mikrofonba mondja az író rendezői utasításait, „felkonferálja” a színre lépőket: mintegy „közvetíti” Cajus Martius drámai küzdelmeit és halálát, az egész római történetet idézőjelbe teszi. Avagy inkább modellként használja: a hősiesség, a hatalomgyakorlás, a népóhaj és a megvesztegetés történelmi modelljéül. Ezt jelentős mértékben segítik a jelmezek: Benedek Mari modern polgári viseletei és a katonai mundér, a terrorelhárítás egyenruhái, a modern fegyverek a látottak örökérvényűségét szuggerálják. Nem kevésbé a díszletek: Székely László funkcionális fekete falai, mozgó terei és a zenei effektek mind-mind jelzik: Coriolanus tragédiája nem csak Kr. e. 488-ban történik…

Jókedvű humorral

A mégoly ötletes, a játékba a nézőteret is bevonó rendezés sem tudja azonban az írott mű meg-meglassuló, bonyolult nyelven megszólaló dialógusait ellensúlyozni. A kimunkált színészi alakítások ellenére az előadás néha veszít erejéből. Illyés Ákos hitelesen formálja meg a volszkokkal vívott harcban előbb hőssé, majd áldozattá váló Coriolanust. Horváth László Attila és Tóth Károly kellő iróniával láttatja a minden hájjal megkent néptribunokat. Vicei Zsolt Aufidius volszk vezér, Egger Géza Lartius, Nagyidai Gergő Cominius, Puskás Tivadar Menenius szerepében lép elénk. Pregitzer Fruzsina Coriolanus anyját, Fridrik Noémi feleségét, Horváth Réka annak barátnőjét jeleníti meg. Petőfit, a fordító vándorszínészt Varga Balázs olykor drámai ízekkel, olykor jókedvű humorral idézi meg.

Tapasztalatainkra reflektál

Bodolay Géza Shakespeare-olvasata (a jellegzetes hangszerekkel és a beszédes öltözetekkel) mai tapasztalatainkra reflektál. Sötét falakkal-kapukkal-ajtókkal, néha piros X alakú gerendákkal határolt tereiben elgondolkodtató parabola születik hadvezérekről, népről, morálról. Mindannyiunkról.