Kilencven lenne a „huszas”

Nyíregyháza - Fityula, Hegedűs István életművét becsben tartja a Nyíregyházi Városvédő Egyesület. Hamarosan időszerű újra Hegedűs Istvánra irányítani a vigyázó tekintetet. Nyíregyháza szülöttére ezúttal azért érdemes emlékezni, mert 90 esztendős lenne. A „dózsás” 20 forintos bankjegyen látható Fityula kedvenc lováról kapta a becenevet. A jeles öttusázó nem pusztán filmekben volt színészek dublőre, hanem játszott is különböző színházi darabokban.

– Füle Mihály grafikus-festőművész egy fővárosi uszodában választotta őt ki az 1948-1992 között forgalomban volt, Horváth Endre grafikusművész tervezte kék színű, 20 forintos bankjegy hátoldalán lévő, kalapácsot és búzakévét tartó férfiakt modelljének, bár az arckép stilizált. Hegedűst így jellemezték ismerősei: „tökéletes külső – tökéletes belső”. Ez a rajz többször volt kiállítva, jelenleg a Nemzeti Bankban lehet, ha még megvan – taglalta Komiszár Dénes helytörténész.

Mielőtt 1946-ban bevezették a forintot, heves szakmai viták bontakoztak ki arról, hogy mi legyen a háborús inflációban elértéktelenedett pengő utóda. A „máriás” és a „tallér” voltak a legnépszerűbbek, bár végül ezeket is elvetették.

Komiszár Dénes: Mi, nyíregyháziak méltán lehetünk büszkék Hegedűs Istvánra

– A zöld színű 50 talléros bankjegy előoldalán Dózsa György arcképe, a hátoldalán a későbbi húszason is látható volt férfiakt (ezen sarlót tartott jobb kezében), köriratban Petőfi Pesten, 1847 januárjában írt „A farkasok dala” című versének utolsó versszaka: „Fázunk és éhezünk, S átlőve oldalunk (mintha csak előre sejtették volna Hegedűs későbbi sorsát…), Részünk minden nyomor… De szabadok vagyunk!” Ma ezek a próbanyomatok unikális ritkaságok. Hegedűs volt a kivétel az 5 ezres címletig bezáróan, aki a régi forintsorozat darabjai között az egyetlen élő személy volt. Sajnos, a politika ezt sem hagyta sokáig (1948-1956) – folytatta fejtegetését Komiszár Dénes.

Mindenképpen idekívánkozik az a versike, amelyet generációk skandáltak kissé fintorogva az alacsony jövedelmük miatt: „Hiába aratsz, hiába kalapálsz, mire egy ilyen rongyra valót összegyűjtesz, olyan öreg leszel, mint a bankjegyen Dózsa György”. Ekkor kellett megfordítani a pénzt.

– Füle Mihály egy, a Bélyegmúzeumban tartott 1992-es előadásán elmondta, hogy Hegedűsről mintázta Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész a gellérthegyi Felszabadulási-, jelenleg Szabadság-szobor bal oldali, „Fáklyavivő” mellékalakját. A szobor másik nyíregyházi vonatkozása, hogy a jobb oldali, „Sárkányölő” mellékalakját az 1928-ban a megyeháza előtt felállított I. világháborús emlékmű magyarruhás főalakját is – aki a bolsevizmus szimbolizálta sárkánnyal viaskodik – Kisfaludi mintázta, bár az eredeti tervben medve szerepelt.

– Az itthoni és külföldi numizmatikai szakirodalom nem egységes abban, hogy tudnák, kit is ábrázol a bankjegy hátoldala, de mi, nyíregyháziak méltán lehetünk büszkék arra, hogy egy „közülünk való” öttusa bajnok szerepelt több mint négy évtizedig egyik papírpénzünkön. Bízzunk benne, hogy ezen új információk is hozzájárulnak ahhoz, hogy az 1956-os forradalomban az ÁVH által ártatlanul lelőtt Hegedűs István nevét városunkban intézmény, esetleg utca fogja viselni – adott hangot reményének Komiszár Dénes.

A Nyíregyházi Városvédő Egyesület 2011-ben emléktáblával jelölte meg Fityula szülőházát a Rákóczi utca 22. szám alatt. Az ünnepségen jelen volt leánya, Andrea, valamint számos sportoló, egykori csapattárs is.

Egészséges erotika

A bankjegy igazi világsikerre tett szert Hegedűsnek köszönhetően, nagyon sok külföldi sportegyesület választotta logójaként. Nekünk leginkább Tímár Péter 1985-ben bemutatott filmvígjátékából, az „Egészséges erotikából” rémlik, amikor Bozodi János üzemi tűzoltó (Koltai Róbert) ráveszi a „ladagyár” vezetőjét, Falkay elvtársat (Rajhona Ádám), hogy a női öltözőben szereljenek fel egy kamerát, amelyet a húszas egy nagyított hátoldalával takarnak el, míg ők a felvételeket a főnöki iroda tévéjén nézik.

KM–LTL