A 112-t hívja, ne a szomszédot!

Nyíregyháza - Az esetek 80 százalékában negyedórán belül a helyszínen teremnek az életmentők. Több nyomtatott és elektronikus média is foglalkozott a közelmúltban azzal a hírrel, miszerint egy 72 éves, piliscsabai asszonynak két és fél órát kellett várnia a kiérkező mentőre, majd másfél órát zötykölődött az esetkocsiban a balassagyarmati kórházig.

Dr. Pápai György: Olykor már a bejelentés pillanatában útnak indul a mentő.

Az Országos Mentőszolgálat szóvivője úgy nyilatkozott Marika néni esetéről egy hazai bulvárlapnak, hogy „egy stabil állapotú, diagnosztikai problémát sem jelentő esetben a sürgősségi osztályra szállítás szakmailag indokolatlan lett volna”, ezért – bár Piliscsaba közelében több mentőállomás is található – az OMSZ csaknem száz kilométerrel távolabbról, Szobról indította útnak a mentőkocsit.

Önmagukkal szembeni elvárás

Kíváncsiak voltunk, megyénkben hogyan, milyen protokoll szerint végzi munkáját a mentőszolgálat, mennyi riasztás fut be a diszpécserközpontba egy-egy nap, és átlagosan mennyi időn belül érkeznek ki a mentők a megadott helyszínekre.

Dr. Pápai György, az OMSZ Észak-Alföldi régiójának orvosigazgatója érdeklődésünkre elmondta: a legfontosabb, hogy elsőként a mentőket tárcsázzuk, ha baj van, ne a hozzátartozókat vagy a szomszédot, hiszen sok esetben minden perc számít! – A bejelentést kezdjük azzal, hol és mi történt, így ha megszakadna a hívás, a mentésirányító már tisztában van a legalapvetőbb információkkal. Adjunk leírást a beteg(ek) hogylétéről (sérülések, légzés, bőrszín, eszméleténél van-e).

Súlyos esetben már telefonhívás közben útnak indítja a legközelebbi mentőegységet a kérdezési algoritmus alapján eljáró diszpécser.

– Az esetek 80 százalékában negyedórán belül a helyszínre érkeznek a kollégák. A 15 perces időhatár egyébként nem hazai vagy uniós elvárás, ezt a mentőszolgálat önmagával szemben állította fel, és az esetek többségében teljesíti is. Olykor nem könnyítik meg a szirénázó mentőautók dolgát a közúti közlekedők (például a belvárosban), megint máskor a hiányzó utcanév táblák és házszámok miatt veszítünk értékes időt.

Kinyomozzák a vakriasztásokat

Az orvosigazgató hozzátette: megyénkben jelenleg 16 mentőállomás van, amint Tiszaadonyban és Kölcsén is megépülnek az állomások, teljes lesz a „lefedettség”. Minden mentőszolgálat felé intézett segélyhívás a nyíregyházi központba fut, innen riasztják a helyszínhez legközelebb eső mentőállomáson dolgozókat.

Az eset súlyosságától függően helikopter is útnak indulhat a betegekhez, sérültekhez. Jelenleg Nyíregyházán a Praktikernél szállnak le a pilóták, hamarosan azonban átadják a tömbkórházi leszállópályát.

Sajnos „vakriasztások” is előfordulnak. A mentőszolgálat minden ilyen esetben feljelentést tesz. Az elkövetőket immár nemcsak tekintélyes, akár százezer forintos pénzbírsággal, hanem elzárással is büntetheti a bíróság, miután a rendőrségi vizsgálat eredménnyel zárult.

Mit tegyünk közúti baleset esetén?

Ha egy közúti baleset részeseivé vagy szemtanúivá válunk, az első és legfontosabb szabály a segítségnyújtás, mely állampolgári kötelességünk. Ha nem vagyunk biztosak magunkban, illetve a helyzet ezt nem követeli meg, akkor legjobban akkor járunk el, ha a nem nyúlunk a sérültekhez, ugyanis a szakszerűtlen „ellátás” nagyobb kárt okozhat, mint hasznot.

Mérjük fel a helyzetet, hogy megállapíthassuk, történt-e személyi sérülés. Amikor a mentőszolgálatot hívjuk, figyeljünk arra, hogy a diszpécserrel minden fontos információt közöljünk. A legfontosabb a baleset helyszínének meghatározása: a telepelülés neve, az utca neve és a házszám; ha a baleset külterületen történt, akkor fontos meghatározni a közút számát, a legközelebbi települést, illetve a kilométerszakaszt. Ha a helyszínt meghatároztuk, akkor következik a sérültek száma, nemük, hozzávetőleges életkoruk, illetve a sérülés típusának meghatározása.

Miután a megfelelő hatóságokat értesítettük, ne hagyjuk el a helyszínt, hiszen akár résztvevői, akár szemtanúi voltunk az esetnek, a történtekről rendőrségi jegyzőkönyvben kell majd nyilatkoznunk.

Ha a tulajdonost sérülés miatt elszállították a helyszínről és nem maradt a helyszínen közeli hozzátartozója, vagy rokona, akkor a rendőrség feladata elszállítani az autót, hiszen nem maradhat őrizetlenül és a közúti forgalmat sem akadályozhatja. Ebben az esetben az autószállítás díja a balesetben vétkes sofőrt terheli majd.

KM-PI