Nyíregyháza hírei

2014.10.07. 09:04

Településeink – kötetbe rendezve

Nyíregyháza - Naponta ingáznak otthonuk és munkahelyük között, akik kiköltöztek a településegyüttesek központjaiból.

Nyíregyháza - Naponta ingáznak otthonuk és munkahelyük között, akik kiköltöztek a településegyüttesek központjaiból. A nagyvárosok jelentős térszervező erővel bírnak, ami abból ered, hogy gazdasági, kereskedelmi, egészségügyi, kulturális, oktatási, szolgáltatási központokként funkcionálnak, így hatással vannak a környező települések gazdaságára és társadalmára is.

Népsűrűség, jövedelem

A városkörnyéki települések és a központ között egy sajátos kapcsolatrendszer alakul ki. Ezen térszervező erő különböző hatókörű és intenzitású lehet, ennek megfelelően igen erős összefonódással jellemezhető agglomerációk, agglomerálódó térségek, valamint lazább kapcsolatot mutató nagyvárosi település­együttesek alakulnak ki. A térszerveződések feltérképezésére 2003 után az idén került sor a Központi Statisztikai Hivatalban, felhasználva a legújabb népszámlálási információkat is – tájékoztatta lapunkat Malakucziné Póka Mária, a KSH debreceni főosztályának vezetője.


Malakucziné Póka Mária: A kötet értékes ismereteket tartalmaz az ország legnagyobb településcsoportjairól is.


– A lehatárolásban igen fontosak az ingázási és foglalkoztatottsági adatok. Az előbbiek mellett fontos még pl. a népességmegtartó-képesség alakulása, a lakásépítések intenzitása, a népsűrűség, a jövedelmi színvonal alakulása, melyek vonatkozásában e térségek az átlagosnál ugyancsak kedvezőbb jellemzőkkel írhatók le. A kutatás eredményeit a hivatal „Agglomerációk, településegyüttesek” címmel tette közzé, amely első kötete a Magyarország településhálózata című sorozatnak.

A lehatárolás nem érintette a balatoni agglomerálódó térséget, hiszen azt a 2000. évi Balaton-törvényben rögzített part közeli települések alkotják. E térség jellemzőit külön kiadvány mutatja be. A kötet ugyanakkor értékes ismertetéseket tartalmaz a többi térszerveződésről, így az ország legnagyobb településcsoportjáról, a budapesti agglomerációról is, amely annyiban sajátos, hogy településkörét ugyancsak jogszabály (kormányrendelet) rögzíti.

Egybefüggő települések

Magyarországon Budapest mellett Győr, Miskolc és Pécs körül alakult ki agglomeráció. E városok az őket övező, az agglomerációhoz tartozó településekkel összefüggő, fizikailag is egybeépült településegyüttest alkotnak. A központot elhagyók jelentős része a környező településekre költözött, ahonnan a foglalkoztatottak nagy hányada dolgozni a központba jár be (naponta). Emellett a központ és a vonzáskörzet települései között igen sokrétű funkcionális kapcsolat alakul ki.

Az agglomerálódó térségeket ugyanezek a folyamatok jellemzik, melyek azonban még nem tekinthetők befejezettnek. Ilyen településcsoportok a már említett balatoni térség mellett Eger, Szombathely és Zalaegerszeg övezetében alakultak ki. Emellett tizenöt nagyvárosi településegyüttest határoltak le: a békéscsabait, a debrecenit, a kaposvárit, a kecskemétit, a nyíregyházit, a salgótarjánit, a sopronit, a szegedit, a székesfehérvárit, a szekszárdit, a szolnokit, a tatabányait, a veszprémit, és 2003-hoz képest újként a dunaújvárosit, valamint a nagykanizsait.

Átfogó értékelés

A szépen szerkesztett kötet azonos tematika szerint, azonos ábra- és táblaanyaggal mutatja be valamennyi településegyüttest. Részletes módszertani leírást és átfogó értékelést ad a térszerveződések gazdasági és társadalmi jellemzőiről – számolt be a részletekről Malakucziné Póka Mária.

 

Magas népsűrűség a megyeszékhely közelében

A Nyíregyháza központú térszerveződést a megyeszékhely mellett Apagy, Kemecse, Kótaj, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Vasmegyer, összesen 10 település alkotja. A debreceni, szegedi, székesfehérvári után az ország negyedik legnagyobb nagyvárosi településegyüttese a nyíregyházi, a maga közel 150 ezer fős népességével. A Nyíregyházával erős kapcsolatban lévő településeket viszonylag magas népsűrűség jellemzi. Nyírpazony népsűrűsége például magasabb, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye városai kilenctizedének. 2001–2011 között a térség népessége stagnált, miközben a megye lakossága fogyott. Lakásállománya 2001–2011 között az országos és a megyei átlagnál is dinamikusabban nőtt, az övezeten belül legnagyobb mértékben, 16–19 százalékkal Nyíregyháza és Nyírpazony lakásállománya bővült. A vonzáskörzetben élő foglalkoztatottak fele Nyíregyházára jár be naponta dolgozni. A nyírpazonyi foglalkoztatottak ennél jóval nagyobb része, közel kétharmada ingázik a megyeszékhelyre, és 60 százalék körüli a megyeszékhelyre naponta bejáró foglalkoztatottak aránya Nyírturán és Kótajban is.

 

KM

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!