A döglött gólya már nem madár, mert nem tud repülni

Nyíregyháza - Nagy Lajos szerint a tyúknak két lába van, mégis kotlik.

A Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület pénteken és szombaton a Nyíregyházi Állatparkban rendezi meg a „Nagy az Isten állatkertje …” című konferenciát, amelynek középpontjában magyar szerzők állati művei állnak.

A húsz előadó között lesz Mercs István nyíregyházi irodalomtörténész is, aki Nagy Lajos Képtelen természetrajz című művének humoráról tart előadást. Ennek összefoglalását adjuk közre:

„Karinthy, Örkény, Nagy Lajos mind a mestereink” – fogalmaz a L’art pour l’art Társulat tagja, Pandacsöki Boborján ’magyar hangja’, Dolák-Saly Róbert. Karinthy humorára rögtön eszünkbe jut a Tanár úr kérem, vagy az Így írtok ti. Örkény groteszk világlátására a Tóték – s annak méltán népszerű filmfeldolgozása, az Isten hozta, Őrnagy úr! – avagy az egyperces novellák idézhetők fel.

Fanyar humor

De mennyire ismert az olvasók előtt a Nyugathoz kötődő Nagy Lajos fanyar ízű, nem ritkán provokatív humora? A válasz áltálában nem túl kedvező: kevésbé, alig valamennyire, avagy semennyire.

Épp ezért talán jobb, ha fordítva közelítjük meg a kérdést. Ne a mester, Nagy Lajos, hanem a tanítványok, a L’art pour l’art Társulat humora felől induljunk.

Sokan emlékezhetnek, hogy milyen elemi erővel robbant be az 1990-es évek elején a magyar humor történetébe az általuk művelt ún. abszurd humor. A társulat elsősorban nem a helyzet- és/vagy jellemkomikumra épített, hanem nyelvi játékokkal ’humorbombázta’ a nézőket.

Már a műsor címe is humorbomba volt: Vastyúk is talál szeget. Avagy: Táguljon innen, mert én keményköpésű vagyok! – mondja Besenyő Pista, s miután ráköpött a szekrényre, az összeomlott. Fél lábbal a zsírban vagyok – vallotta be Anti bácsi, amikor belelépett zsíros bödönbe.

Káposztára sose bízzál tésztát! vagy Távozz tőlem sántán! – és idézhetnénk még példák sokaságát.

S miközben sokat hallottuk, hogy mennyire fárasztó az ilyen humor, egyre több ilyen poén jelent meg a köznapi társalgásban.

Nos, ilyen nyelvi poénok sokaságával találkozhat az olvasó, ha kinyitja Nagy Lajos Képtelen természetrajz című könyvét.

Politikai áthallások

A nyelvi humorra a szerző maga is reflektál, pl. amikor a tyúkról beszél: „a kotlik igen szép szó, ezért egy népszerű közmondásban is szerepel, amely közmondás, annak a mintájára, hogy »a lónak négy lába van, mégis botlik«, így szól: »A tyúknak két lába van, mégis kotlik«.”

Máshol a vicchez, és annak értéséhez elengedhetetlenül szükséges gyors gondolattársításokat figyelhetjük meg. „A gólya egy madár, két gólya két madár. Két gólya és három csirkefogó, az öt jómadár. A döglött gólya már nem madár, mert nem tud repülni. De azért a repülőgép még nem madár, ha tud is repülni.”

Nagy Lajos humoreszkjeiben politikai áthallásokat is találunk.

Számos utalás vonatkozik az I. világháború és a vörös terror bukását követő évek hangulatára, a fehérterror idejére, a Horthy-rendszer kezdetére.

A nyúlról ’elmélkedve’ mondja pl., hogy az „a táplálkozáson és szaporodáson kívül állandó félelemmel foglalkozik, ami – tudjuk, mindnyájan magunkról – nem tartozik a legkellemesebb szórakozások közé. (L. Magyarország, 1919 és 1920)”.

KM