Járvány

2020.04.27. 09:53

Szijjártó Péter: a járványból fakadó gazdasági helyzetet új lehetőségnek tekintjük

Aki bátor, és meghozza az innovatív lépéseket, abszolút előnybe kerül – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Péter B. Árpád

Fotós: Arpad Kurucz

Aki bátor, és meghozza az innovatív lépéseket, abszolút előnybe kerül – mondta Péter B. Árpádnak adott interjújában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető úgy fogalmazott: ahogyan 2010-től kezdve, úgy a járványhelyzet után is a gazdaság fejlesztésére, a munkahelyteremtésre koncentrálnak majd, és ellenállnak a liberális mainstream nyomásának.

A legtöbb szomszédos ország külügyminiszterével megállapodott arról, hogy a határokon lehetővé teszik az ingázást, így a határ mentén élők munkába járhatnak, illetve megművelhetik a túloldalon lévő birtokaikat. Zavartalan és biztonságos ez a folyamat?

Azért dolgozunk, hogy a szomszédos országokkal a lehető legszorosabb legyen az együttműködésünk, és ez szolgálja a határ menti közösségeinket is. Érvényes ez ebben a szokatlan helyzetben is, hiszen ne felejtsük el, itt emberek megélhetéséről van szó, kinek a munkahelye, másnak a földbirtoka van a határ másik oldalán. Az pedig nem lehet, hogy miközben egy fontos cél, az egészségügyi védekezés miatt korlátozásokat vezetünk be, addig ellehetetlenítsük az itt élők mindennapi életét. Ezért is állapodtunk meg például horvát kollégámmal arról, hogy mind a hét átkelőn engedjük az ingázást, Baranyában, Somogyban és Zalában is. Hét szomszédunk közül egyébként hattal már megegyeztünk hasonlóról, egyedül Ukrajna a kivétel.

Megtalálható az érzékeny egyensúly az egészségügyi biztonság és helyi gazdasági érdekek között?

A tapasztalatok jók, az emberek örülnek, hiszen visszakapták a megélhetésüket, másrészt viszont a könnyítések miatt nem nőtt a fertőzések száma egy-egy térségben, ami szintén fontos szempont.

A járvány és az emiatt kialakult nemzetközi gazdasági válság hogyan befolyásolhatja a magyar gazdaság egyik tartópillérét, a járműipart? Mivel tudja ösztönözni az anyavállalatokat, például az Opelt, az Audit, a Mercedest és a Suzukit, valamint a hozzájuk kapcsolódó, innovatív hazai kkv-kat a kormányzat a munkahelyek megtartására, a termelés mielőbbi újraindítására, további beruházásokra?

Válságban kínálja magát az a csábító megoldás, hogy korlátozzuk a gazdasági tevékenységet, mi viszont pont ellenkezőképpen gondolkodunk, s a világjárványból fakadó gazdasági helyzetet új lehetőségnek tekintjük. Ellentétben azzal, amit sokan sugalmaznak, hogy mivel visszaesés várható, ezért vissza kell fogni az autóipart, mi azt gondoljuk, sokkal inkább most kell a gázpedálra lépni, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Ezért több nagy autóipari vállalattal és beszállítóval is tárgyalunk beruházásokról, amelyek Magyarországot a járványhelyzet utáni új versenyben is előkelő pozícióba helyezik. Nem véletlen, hogy speciális gazdasági övezetet hozunk létre Göd környékén, mert ott olyan autóipari beszállítói beruházásról egyeztetünk, amelyhez fogható már nagyon régen volt a magyar gazdaság történetében. Nekünk arra kell koncentrálnunk, hogy a modernkori autóiparban a lehető legversenyképesebbek legyünk. Az elmúlt időszakban Európa egyik fellegvárává váltunk, és hasonló szerepre törekszünk az elektromobilitás és az önmagukat vezető autók korszakában is. Ahogyan a válsághelyzetekre általában, a mostani világjárványra is egyfajta technológiai előremeneküléssel válaszolnak a vállalatok, és azok az országok kerülnek majd jobb helyzetbe, amelyek a megfelelő feltételeket biztosítani tudják mindehhez. Magyarországon ezek adottak.

A járványhelyzetben kiderült, ahogyan békeidőben, úgy a bajban is az erős, de együttműködő nemzetállamok lehetnek sikeresek, eredményesek. Sikerült az elmúlt időszakban e gondolat mellé másokat is felsorakoztatni a visegrádi országokon kívül?

Az általunk képviselt álláspont mindenképpen erősebbé és érvényesebbé válik, hiszen ha valaki hideg fejjel, a tényekre alapozva, politikai ideológiáktól és hisztiktől mentesen végignézi az elmúlt hetekben adott európai válaszokat a koronavírus-járványra, akkor azt láthatja, az intézkedések mind-mind kizárólag nemzeti alapon születtek, és a brüsszeli koordináció szerepe gyakorlatilag marginálissá, minimális jelentőségűvé vált. Az más kérdés, hogy ezt ki hajlandó belátni, mert azokat, akik eddig is az Európai Egyesült Államok koncepcióját képviselték, egy ilyen helyzet sem tántorít el.

Ebben pedig a fake news, vagyis az álhír a globalista politikai erők egyik fegyvere lett, ékes példa erre a közelmúltban a CNN sztárriporterének adott interjúja is. Christiane Amanpourt gyakorlatilag nem érdekelte, hogy minden állítását cáfolta: az volt a dolga, hogy ismételgesse a Magyarországot elítélő, valótlan állításokat. Persze, nem az újságírókat kell meggyőzni, ugyanakkor erős a liberális sajtó nemzetközi befolyása. Ebben az ellenszélben hitelesen megjeleníthető a magyar álláspont?

Nézze, a liberális mainstream, amióta mi kormányzunk, tehát tíz éve, folyamatosan támadja Magyarországot. Nem tudják megemészteni, hogy egy országban nemzeti alapon álló, a saját nemzeti érdekeit előtérbe helyező és a nemzetközi liberális nyomásgyakorlásnak engedni nem akaró kormány van, amely ráadásul az emberek bizalmát is bírja. Mindig keresnek valamit, amibe belekötnek, és teljesen hazug propagandát terjesztenek rólunk. Ilyen volt például a médiatörvény, a migrációs válság és most a koronavírus. Nekünk az a dolgunk, hogy minél több helyen elmondjuk az igazat és a valódit, ugyanakkor egy dolgot nem szabad szem elől téveszteni: kinél van az iránytű, s az mit mutat. Számunkra a magyar emberek akarata a mérvadó, és nem az, hogy megfeleljünk a liberális sajtó elvárásainak. Ezt a mainstream nem tudja megemészteni, így azzal kell számolnunk, hogy amíg mi kormányzunk és ezt a patrióta politikát folytatjuk, addig ezek a támadások ismétlődnek, de ezzel együtt kell élnünk. Megszoktuk már, és nem is nagyon érdekel minket, inkább a munkánkra koncentrálunk és arra, hogy az emberek mire hatalmaztak fel minket.

Fotó: Kurucz Árpád

Ebben a negatív politikai klímában az elmúlt időszakban mégis nagyot ment a külgazdaság, jöttek a nemzetközi befektetők, a már itt lévők pedig sorra fejlesztettek. A világjárvány után továbbvihető ez a folyamat?

Ebben a helyzetben sem szabad feladni, sőt erősíteni kell azt a célkitűzésünket, hogy továbbra is mi legyünk a legvonzóbb beruházási célpont Közép-Európában és az egyik legvonzóbb az európai kontinensen. Ezért döntöttünk úgy, hogy ebben a nehéz gazdasági időszakban tovább csökkentjük az adókat és bevezetünk egy új ösztönzőrendszert, amellyel a beruházott érték felét nemzeti költségvetési forrásból, támogatásként adjuk az ide érkező vállalatoknak. A magyar kis- és közepes vállalkozások pedig az éven belüli forgóeszközhitelt 0,1 százalékos kamatra kapják, annak érdekében, hogy benn maradhassanak az export értékláncokban, megfelelően elláthassák a Magyarországon termelő nagyobb vállalatokat, s így fenntarthassuk az export szintjét. A nehéz időszakokban kell erősíteni, ezért is döntöttünk az adócsökkentés, a beruházástámogatás és a kedvezményes hitelek mellett, mert ezekkel tudjuk a magyar gazdaságot az új rajtrácson az élre helyezni.

Megint lesznek, akiknek ez nem tetszik, máris jönnek a kritikák.

A politika tapasztalati műfaj. Emlékezzünk vissza: 2010-ben a nemzetközi liberális mainstream próbálta ránk kényszeríteni a megszorító politika folytatását. Mi erre azt mondtuk, nem, és a gazdasági-pénzügyi válság közepette elindítottunk egy rendkívül határozott, az adócsökkentésre és a munkahelyteremtésre épülő stratégiát. Ezt mindenki ellenjavallta, köztük sok „bölcs” közgazdász is, akik most is véleményt formálnak. Ám ne felejtsük el, 2010-ben mi voltunk a probléma Európában, 2019-re pedig a megoldás része lettünk. Ezért is mondom: az elmúlt tíz év magyar gazdaságtörténete azt mutatja, aki ilyenkor bátor és meghúzza az innovatív lépéseket, abszolút előnybe kerül.

Ez a Péter sohasem alszik? – kérdezte egyik kollégám, amikor a minap már sokadik kora reggeli Facebook-bejegyzését olvastuk a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközök beszerzéséről, érkezéséről. Hogyan állunk most e téren, Magyarország védelmi képessége teljes lesz, amikorra a járvány hazai csúcspontja várható?

Ezeknek a speciális védőeszközöknek a piacán a kereslet békeidőben egy egységnyi, most meg ezer egységnyi, más dimenzióban vagyunk. És mivel a gyártókapacitások korlátosak – magyarul: szinte minden Kínában van –, ezért aztán őrült verseny indult a maszkokért, védőruhákért, tesztekért és lélegeztetőgépekért. Keresni kell a jó és megbízható kapcsolatokat, ügynököket, kereskedőket, disztribútorokat. Eddig már több mint 81 millió maszkot, 35 millió védőruházati elemet, 700 lélegeztető gépet és 1,5 millió tesztet importáltunk. Ez mindennap megfeszített munkát igényel, mert itt most nem a normál piacgazdasági körülmények működnek, de a Kína és Magyarország közötti légi híd jól működik, és ezt kell fenntartanunk még jó sokáig, mivel hosszú távú védekezésre kell berendezkednünk.

Akkor a fürkészek változatlanul aktívak…

Hogyne, nagyon sokat dolgozunk, mert a megkötött szerződések sem jelentenek minden esetben garanciát, ez most nehezebb, összetettebb feladat.

Most, ugye, szinte minden Kínából érkezik, ám a vírus – ez, vagy más, kevésbé veszélyes, szinte mindegy – sokak szerint hosszú ideig velünk maradhat. Erre készülve kiépíthető Magyarország önellátása a szükséges eszközökből?

Az biztos, hogy a védekezéshez fogható jelentőségű lesz a járvány következményeinek tanulmányozása, illetve a következtetések levonása is. Nemcsak magyar, hanem európai szinten bebizonyosodott, ha egy stratégiai ágazatban nincsenek megfelelő kapacitások, akkor nagyon könnyen kiszolgáltatottá válhat akár több százmillió ember. Most ez a helyzet Európában. Nyilvánvalóan nekünk is meg kell majd néznünk, milyen gyártási kapacitások hozhatók létre, és ezen a téren erősítenünk kell a hazai lehetőségeket.

A minap volt egy kitapsolt ellenzéki hozzászólás az Országgyűlésben. A párbeszédes képviselő azt kifogásolta, hogy Magyarország a járványhelyzetben segíti az elszakítottságban élő nemzetrészeket. Mennyi időre lehet még szükség ahhoz, hogy a magyar–magyar kérdést illetően létrejöjjön egyfajta nemzeti minimum?

Sajnálatos, hogy még mindig vannak olyan pártok a magyar parlamentben, amelyek a határon túli magyarokkal szemben szítják a hangulatot. Az persze nem meglepetés, hogy melyek ezek. Pontosan ugyanazok a politikusok ágálnak, akik a kettős állampolgárság vagy a határon túli magyarok szavazati joga ellen is érveltek. Most azt mondják, ne segítsünk nekik az egészségügyi védekezésben. Apró nóvum, hogy ezúttal a Jobbik képviselői is kritizálták a határon túli magyaroknak adott támogatást, ami egy önleleplező mozzanat volt. Ugyanakkor mi azt valljuk, minden magyar felelős minden magyarért, éppen ezért, amikor a határon túliaknak segítségre van szüksége, akkor a mindenkori anyaországi kormánynak kutyakötelessége ezt megadni. Most ez történt, és számíthatnak ránk a jövőben is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában