Járvány

2020.11.16. 06:52

Merkely Béla: biztosan lassulni fog a járvány terjedése

A platófázis elérése után, 2021 elején kellene megismételni a lakosság átfertőzöttségét megmutató, reprezentatív koronavírus-tesztelést – mondta Merkely Béla. A Semmelweis Egyetem rektora szerint a legfrissebb korlátozó intézkedések biztosan lassítják a járvány terjedését, miután az emberek közötti kontaktusok száma várhatóan több mint hatvan százalékkal csökken.

A professzor a Magyar Nemzetnek beszámolt arról is, hogy a kórházba kerülő betegeknek csak a tizede igényel intenzív osztályos kezelést, gyermekek esetében pedig továbbra is a tünetmentes lefolyás jellemző. Az elektív műtétek halasztásáról azt mondta: a Semmelweis klinikáin biztosan nem marad el egyetlen szív-, ér- és onkológiai műtét sem, és elvégzik az összes lehetséges szervátültetést is.

Nyár elején a négy orvosképző egyetem a Semmelweis vezetésével 10 500 fős, reprezentatív mintán végzett Covid-tesztelést. Akkor arról volt szó, hogy szükség esetén ezt ősszel megismétlik. Végül miért nem történt ez meg? Lesz belőle valami?

A társegyetemek támogatásával most készítem azt a szakmai anyagot, amely arról szól, hogy a koronavírus-vakcina megérkezése és az oltás bevezetése előtt, a platófázis (vagyis a stagnáló betegségszám) elérése után, év elején lenne szerencsés megismételni a vizsgálatot. Ekkor ugyanis nemcsak az aktuális, országra vetített reprezentatív betegszámokról kapnánk hasznos információkat, hanem az átfertőzöttségről is. Egy esetleges vizsgálatból pedig kiderülhet az is, hogy mennyi ideig tart ki az úgynevezett humorális védettség, illetve hogyan változik az antitestek szintje az új típusú koronavírus-megbetegedés súlyosságától, valamint a gyógyulástól eltelt időtartamtól függően.

Az újabb országos szűrővizsgálatot akkorra kellene időzíteni, amikor már túl vagyunk a második hullám csúcspontján.

A minap a Kossuth rádióban azt nyilatkozta, hogy számításai szerint a lakosság körülbelül tíz százaléka eshetett át eddig a koronavírus-fertőzésen. Mire alapozza ezt a számot?

A májusban – a négy orvosképző egyetem által – elvégzett H-uncover vizsgálat alapján képet kaptunk arról, hogy a járvány első hullámában nagyjából a lakosság egy százaléka kapta el a koronavírust. Azt mindenki látja, hallja, tapasztalja, hogy a második hullám ennél lényegesebb magasabb megbetegedést hozott.

A hazai adatok folyamatos monitorozása, a társegyetemeken, és a Semmelweis-egyetemen mért tesztelési eredmények alapján végzett számításaink alapján gondoljuk, hogy ez idáig a lakosság tizede eshetett át a betegségen.

A kiskorúak többségénél enyhe lefolyású a betegség. Az igazoltan fertőzött gyerekek mekkora hányada kerül kórházba? A kicsiknél is jellemzően azok a súlyos esetek, akinél alapbetegség is van? Van eltérés a gyerekek és felnőttek tipikus tüneteiben?

Nemcsak a nemzetközi kutatások és külföldi publikált adatok alapján tudjuk, hanem a saját benyomásaink is azt támasztják alá, hogy a gyerekek szervezete ellenállóbb a koronavírussal szemben. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy kisebb az esélyük a megfertőződésre, hanem abban is, hogy ha elkapják a vírust, akkor nagyon enyhék a tüneteik. Legtöbben közülük tünetmentesek maradnak, de a környezetüknek vektorként működve átadhatják a vírust.

A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a Covid–19 tünetei korcsoportonként eltérőek, így például az íz- és szagvesztés a gyereknél ritkábban jelentkezik.

Ritkább tünetként náluk is előfordulhat azonban magas láz és köhögés, fáradtság és fejfájás, illetve kisebb százalékban kiütés is.

A 60–70 év feletti korosztályban is vannak tünetmentes hordozók és enyhe tünetesek?

A fiatal korosztályra jellemzőbb inkább a tünetmentes lefolyás.

A Covid–19 ugyanis kétféle módon károsíthatja a szervezetet: egyrészt a már meglévő, krónikus betegséget erősíti fel, mely gyakoribb az idősebbekknél; a másik módja pedig, hogy olyan heves immunreakciót vált ki (citokinvihar),

amely komoly tüdőgyulladást és többszervi károsodást eredményezhet.

A kórházi ápolásra szoruló Covid-betegek mekkora hányada van súlyos állapotban, illetve kerül intenzív osztályra?

A járvány jelenlegi felfutó szakaszában egyértelműen látszik, hogy a betegek számának emelkedésével a kórházban ápolt betegek aránya – köztük az intenzív osztályon ápoltaké – is növekszik. A kórházba kerülő betegek tíz százaléka igényel intenzív osztályos kezelést. Nem véletlenül mondom azt, hogy a Covid–19 Janus-arcú, kétarcú vírus, ezért nem lehet egész pontosan meghatározni, hogy kinél lesz súlyos vagy enyhébb lefolyású.

A betegség második hetének kezdetén nemritkán megfigyelhető, hogy hirtelen súlyosbodik a betegek állapota, és a kialakuló kétoldali tüdőgyulladás miatt romlik a szervezet oxigénellátottsága.

Az egyetem negyed-, ötödéves és végzős hallgatói részt vesznek a mintavételezésben. Megkezdődött már a medikusok ezen tevékenysége? Ha igen, milyenek a tapasztalatok ezzel kapcsolatban?

Tavasszal a végzős hallgatóink szinte kivétel nélkül önkéntesként támogatták a Semmelweis-egyetem járvánnyal összefüggő tevékenységét. Augusztus óta pedig több mint kétszáz hallgató tanulta meg és segíti tanulmányai mellett önkéntesen az egyetemi PCR-szűrést. Ennek is köszönhető, hogy nálunk átlagosan 2000-2500 ilyen tesztelés zajlik naponta.

Novembertől pedig naponta 160 hallgató már az Országos Mentőszolgálat munkájában is részt vesz.

A járvány első hulláma elleni védekezés sem lehetett volna ilyen sikeres önkéntesen vállalt munkájuk nélkül, hozzájárulásukra, aktív részvételükre a járvány második fázisában is éppúgy szükség van.

Milyen feladatokban segítenek még a diákok, és beszámíthat ez az aktivitás a szakmai gyakorlatukba?

A Semmelweis Egyetem hallgatói évfolyamtól és képzettségüktől függően vesznek részt a Covid-ellátásban. Az alsóbb évfolyamokról többek között az adminisztrációban, az adatfelvételbe vagy a triázsolásba kapcsolódhatnak be, a negyed-, ötöd- és hatodévesek pedig már magába a mintavételbe is, hiszen ettől a tanévtől kezdve ennek elméleti és gyakorlati oktatása is bekerült a tanrendjükbe. Az egyetem szenátusa nemrég döntött egy új, „A koronavírus okozta járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben ellátott feladatokról” című szabadon választható tantárgy bevezetéséről, amely lehetővé teszi, hogy a hallgatók kreditpontot kapjanak a PCR-mintavételekben és egyéb járványügyi veszélyhelyzettel összefüggő feladatok ellátásában való részvételért. A szemeszterenként kétszer hét napos, nem feltétlenül egybefüggő részvételért 4 kreditpont jár. A tárgy teljesítése, tehát a járvány elleni küzdelemben való aktív szerepvállalás, a hallgatók tanulmányi és vizsgakötelezettségeit nem érintheti hátrányosan,

a tárgy teljesítése részeként végzett önkéntes munkáért pedig, pályázattal, ösztöndíjra is jogosultak.

Elégségesnek tartja a járványgörbe ellaposítása érdekében most bevezetett szigorításokat? Mikor és milyen eredményeket vár ezektől?

Ezek a korlátozó intézkedések biztosan lassítják majd a járvány terjedését. Arra számítok, hogy több mint hatvan százalékkal csökkentik az emberek közötti kontaktusok számát, a kevesebb találkozás pedig már önmagában jó hatással lesz a megbetegedéseket reflektáló számokra.

Az pedig, hogy már nemcsak zárt térben, hanem a közterületeken is kötelező maszkot viselnünk, tovább gátolja a vírus terjedését. Így a maszkhasználat gyakorlatilag szokássá válik, nem fogjuk fel-le húzni percenként.

Nyilvánvalóan a szigorítások hatása nem máról honlapra jelentkezik majd a statisztikákban; az első esetszámcsökkenés a rendelkezések életbelépése után két héttel várható, ám a halálozási adatok mérséklődéséhez öt-hat hétnek is el kell telnie.

Milyen típusú műtéteket, beavatkozásokat tudnak halasztani az egyetem klinikáin most, és sikerült-e már pótolni a tavasszal halasztottakat?

Az úgynevezett elektív műtéteket lehet halasztani. Ezalatt azokat a beavatkozásokat értjük, amelyeket az orvosszakmai szempontok szerint lehet ütemezni, ugyanakkor ez nem jelent kockázatot a beteg általános egészségügyi állapotára nézve. Ilyenek lehetnek például az ortopédiai műtétek. A Semmelweis-egyetemen arra törekszünk, hogy minden beteg megkapja az állapotának megfelelő ellátást, nem marad el egyetlen szív-, ér- és onkológiai műtét sem, és elvégezzük az összes lehetséges szervátültetést is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában