Ukrán válság

2022.05.10. 06:37

Az oroszok szerint ők 30 perc alatt győznének egy atomháborúban – frissül (videó)

76. napja tart az orosz-ukrán háború.

Cikkünk frissül!

 

Gazprom: nincs akadálya tranzit folytatásának Szohranivkán keresztül

A Gazprom értesítést kapott Ukrajnától, hogy május 11-én leállítja a gázszállítást az (orosz ellenőrzés alá került) ukrajnai szohranivkai mérőállomáson keresztül, de nem látja akadályát a tranzit folytatásának - közölte kedd este Szergej Kuprijanov, az orosz gázipari holding szóvivője.

A Gazprom szóvivője hozzátette, hogy az orosz áramoltatási rendszer alapján technológiailag lehetetlen a tranzitmennyiségeket a szudzsai gázmérő állomásra áthelyezni, ahogyan azt az ukrán fél javasolja.

A Naftohaz Ukrajini arról is értesítette a Gazpromot, hogy amennyiben az orosz oldalról folytatódik a szohranivkai állomásra történő gázszállítás, az ukrán gázszállító rendszer kilépési pontjain a mennyiségek ennek megfelelően csökkennek. A Gazprom ezzel kapcsolatban közölte, hogy nem kapott megerősítést a vis maior körülményeiről, és nem látja akadályát annak, hogy a munkát a korábbi rendszerben folytassa.

Kuprijanov hangsúlyozta, hogy a Gazprom maradéktalanul eleget tesz az európai fogyasztókkal szembeni valamennyi kötelezettségének, és a szerződésnek megfelelően szállít tranzitgázt, a tranzitszolgáltatásokért pedig maradéktalanul fizet. Mint mondta, az ukrán szakemberek továbbra is nyugodtan dolgozhatnak a szohranivkai és a novopszkovi kompresszorállomásokon.

"A szohranivkai tranzit teljes mértékben biztosított, nem volt és nincs panasz a partnerek részéről" - mondta a Gazprom szóvivője.

Ukrajna leállítja az orosz földgáz tranzitját egy Luhanszk megyei állomáson keresztül

Az ukrán gázszállító rendszert (HTSZ) üzemeltető vállalat kénytelen felfüggeszteni a földgáz tranzitját Oroszországból a Luhanszk megyében lévő Szohranyivka mérőállomáson keresztül - közölte a vállalat sajtószolgálata kedden az Ukrinform hírügynökség szerint.

A hírügynökség kiemelte, hogy az említett mérőállomáson át halad az Európába irányuló orosz földgázszállítások csaknem egyharmada.

A vállalat közleménye alapján olyan vis maior, azaz előre nem látható kényszerítő körülmények következtek be, amelyek lehetetlenné teszik a földgáz további szállítását az Oroszoroszág által elfoglalt területen található Szohranyivka gázmérőállomáson és az orosz határnál lévő Novopszkov kompresszorállomáson keresztül.

Az ukrán vállalat közölte, hogy jelenleg nem tud operatív és technológiai ellenőrzést végrehajtani az orosz erők által elfoglalt területeken található egyéb, a gázszállításhoz szükséges eszközök felett sem. "Ezen túlmenően az orosz erőknek a technológiai folyamatokba történő beavatkozása, a gázszállító létesítmények működési módjának megváltoztatása, beleértve a tranzitforgalomból történő jogosulatlan gázkivonásokat, veszélybe sodorják a teljes ukrán földgázszállítási rendszer stabilitását és biztonságát" - állította a vállalat a sajtóközleményben.

A vállalat arról tájékoztatott, hogy a fentiekre tekintettel május 11-én reggel hét órától a Szohranyivka csomóponton nem fogadnak be gázt az ukrajnai szállítórendszerbe.

"Ugyanakkor az európai partnerekkel szemben fennálló tranzitkötelezettségek maradéktalan és a szerződésben foglaltaknak megfelelő teljesítése érdekében lehetőség van a hozzáférhetetlen kapacitások ideiglenes áthelyezésére Szohranyivka pontról a Szudzsa csomópontra, amely Ukrajna ellenőrzése alatti területen fekszik" - szögezte le a vállalat a közleményben. További részleteket az említett "ideiglenes áthelyezésről" azonban nem hoztak nyilvánosságra.

A vállalat hangsúlyozta, hogy már többször is jelezték a Gazprom orosz állami gázvállalatnak, hogy az orosz erők harci tevékenységei fenyegetést jelentenek az Ukrajnán keresztül Európába irányuló földgáztranzitra, és követelték, hogy hagyják abba a beavatkozást a létesítmények működésébe, de ezeket a felhívásokat állításuk szerint az orosz fél figyelmen kívül hagyta.

Repülőgépeket és helikoptereket kért Szlovákiától az ukrán elnök

Köszönetet mondott Szlovákiának az eddigi segítségnyújtásért, és további fegyvereket, konkrétan repülőgépeket és helikoptereket kért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a pozsonyi parlamentben videókonferencia keretében elmondott beszédében kedden.

Zelenszkij az eddigi védelmi segítségnyújtás folytatását kérte, valamint Szlovákia hozzájárulását az Oroszország elleni szankciók életbe léptetéséhez és Ukrajna európai perspektívájának támogatásához. Az ukrán elnök azt kérte, hogy "Szlovákia legyen Ukrajna hangja" az Európai Unióban.

"A fegyver az elsődleges és fő eszköz arra, hogy legyőzzük őket. Az ukránok mindig emlékezni fognak, hogy Szlovákia azt adta, amire igazán szükségünk volt, és van lehetőség arra, hogy ezt folytassuk. Repülőkről és helikopterekről beszélek" - mondta Zelenszkij.

"Továbbra is megteszünk minden tőlünk telhetőt azért, hogy Ukrajna győztesként, Oroszország pedig legyőzöttként kerüljön ki ebből a háborúból" - jelentette ki Eduard Heger szlovák kormányfő Zelenszkij beszédére reagálva.   

Kijevi magyar nagykövet: Magyarország nem fogja megakadályozni Ukrajna EU-csatlakozását

Magyarország nem fogja megakadályozni Ukrajna belépését az Európai Unióba, ha annak eljön az ideje - jelentette ki Íjgyártó István kijevi magyar nagykövet az Eszpreszo ukrán televízió egyik műsorában elhangzott interjújában, amelyet a Jevropejszka Pravda hírportál kedden szemlézett.

A hírportál kiemelte, hogy a nagykövet erre vonatkozó kérdés nélkül mondta ezt a beszélgetés végén. "Végül szeretném biztosítani Önöket arról, hogy amikor elkezdik áttekinteni Ukrajna európai uniós tagságának kérdéseit, Magyarország támogatni fogja azt" - idézte a hírportál a nagykövetet.

Korábban Ihor Zsovkva, az ukrán elnök európai integrációért felelős diplomáciai tanácsadója a Jevropejszka Pravdának nyilatkozva azt mondta: Kijev eddig nem kapott jelzést Budapestről arra vonatkozóan, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek szándékában áll-e blokkolni Ukrajna uniós csatlakozását - emlékeztetett a hírportál. Hozzáfűzte: a Flash Eurobarometer felmérésének a múlt héten közzétett eredménye szerint Magyarország kivételével minden európai uniós tagállamban a lakosság több mint fele támogatja Ukrajna csatlakozását az EU-hoz. Az EU-ban átlagosan a lakosság 66 százaléka vélekedett úgy, hogy Ukrajna csatlakozik az unióhoz, ha készen áll rá. A 27 tagállamból 26-ban ez az arány meghaladja az 50 százalékot, egyedül Magyarország az, ahol csupán 47 százalék osztja ezt a véleményt - emlékeztetett a hírportál.

A cseh belügyminiszter a magyar partnerével tárgyalna az ukrajnai kettős állampolgárságú romákról

Csehország szeretné, ha Magyarország felgyorsítaná az ukrajnai roma menekültek esetleges ukrán-magyar kettős állampolgárságának ellenőrzését, mert az ilyen státusú embereknek nincs jogosultságuk a menekülteket megillető segélyekre Csehországban - közölte Vít Rakusan cseh belügyminiszter kedden Prágában.

A cseh belügyminiszter a Blesk napilap honlapján megjelent beszélgetésben bejelentette: tárgyalásokat kezdeményezett ez ügyben annak érdekében, hogy a magyar fél gyorsítsa fel az ellenőrzéseket, de ezek ne legyenek felszínesek, és ne is tartsanak túl sokáig. Vít Rakusan szerint a cseheknek gyakran több napig kell várniuk a magyar hatóságok válaszára, miközben nincs semmilyen lehetőségük az információk ellenőrzésére.

A miniszter ismételten rámutatott: az ukrajnai roma menekültek gyakran magyar állampolgársággal is rendelkeznek, s mint ilyeneknek, nincs jogosultságuk a csehországi segélyekre. Az lenne a legjobb, ha azok az emberek, akik nem jogosultak segélyre, nem is jönnének Csehországba - jelentette ki Rakusan. A cseh hatóságok - jegyezte meg a miniszter - senkit sem fognak vonatra ültetni és visszaküldeni Ukrajnába, de eddigi megengedő magatartásukon, nevezetesen hogy nem ellenőrizték következetesen a menekültek iratait, változtatni fognak: hétfőtől kezdve ellenőrizni fogják azt is, hogy a menekültek mikor és hol léptek az Európai Unió területére.   

Ukrajna az egész Donyec-medencét fel akarja szabadítani

Ukrajna célja a Donyec-medencével kapcsolatosan megváltozott, győzelem esetén az Oroszország által elfoglalt teljes területet szeretné felszabadítani - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Financial Times című brit lapnak adott interjújában, amelyet kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.

A tárcavezető nem zárta ki ugyanakkor a tárgyalások lehetőségét erről a kérdésről Oroszországgal. A háború első hónapjaiban számunkra a győzelmet az jelentette, hogy az orosz csapatok visszavonulnak a február 24-ig elfoglalt pozícióikba, és az okozott károkat megtérítik. Ha viszont elég erősek vagyunk a katonai fronton, és megnyerjük a Donyec-medencéért vívott csatát, amely döntő lesz a háború további dinamikája szempontjából, akkor a győzelem számunkra kétségtelenül a többi megszállt területünk felszabadítása lesz - fejtette ki a miniszter.
Az ukrán külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a nyugati partnerek továbbra is támogatják Ukrajnát, és korszerű fegyvereket biztosítanak az orosz fegyveres erők elleni küzdelemhez. A miniszter kifejezésre juttatta: biztos abban, hogy Ukrajnát a szövetségesei "a végsőkig támogatják", beleértve Oroszország "kiűzését" a Donyec-medencéből és a 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím-félszigetről, hiszen szerinte Moszkva agressziója adott új célt a Nyugatnak.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter
Forrás: Valentyn Ogirenko / POOL/AFP


Amikor három hónappal ezelőtt a demokrácia hanyatlóban volt, és az autoriter rezsimek támadásba lendültek, Ukrajna ellenállása visszaadta az Egyesült Államok és az EU egységét - vélekedett Kuleba. "Már most is érzik, hogy a mi győzelmünk az ő győzelmük lesz, ezért gondolom úgy, hogy támogatni fognak minket" - fűzte hozzá.
A miniszter elismerte ugyanakkor, hogy a Donyec-medence egészének visszafoglalása Ukrajnának is túl sok véráldozattal járhat, ezért lehetségesnek nevezte, hogy Kijevnek tárgyalnia kell a rendezésről Oroszországgal.
Kuleba reagált Emmanuel Macron francia elnök kijelentésére, miszerint még évtizedekbe is telhet, hogy Ukrajna csatlakozhassék az Európai Unióhoz. A miniszter leszögezte: 

ha Ukrajna nem kapja meg az EU-tagjelölti státuszt, akkor az megtévesztő lenne az Európai Unió részéről, és ezt Ukrajna "nem fogja lenyelni".

Több mint nyolcmillió belső menekült van Ukrajnában

Több mint nyolcmillió belső menekült torlódott fel Ukrajnában május 3-áig az ország elleni orosz támadás február 24-i megindítása óta - közölte az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) kedden.

Az IOM felmérése szerint e nyolcmillió menekült 44 százaléka, azaz több, mint 3,5 millió ukrajnai tervezi, hogy az országát sújtó súlyos humanitárius válság miatt hamarosan új otthont keresve magának elköltözik.

Az orosz csapatok által megszállt Orihivból evakuált ukránok érkeznek egy zaporizzsiai régióbeli kimenekítési ponthoz 2022. május 2-án
Forrás: Roman Pilipej / MTI/EPA


Az ENSZ szakosított szervezetének becslése szerint Ukrajnában már 13 millió 686 ezer ember kényszerült elhagyni lakóhelyét a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt, az orosz szóhasználatban "különleges hadműveletnek" nevezett háború miatt. Eddig nyolcmillió menekült maradt az országban.
Az IOM legutóbbi, április végi felmérésekor még 7,7 millió belső menekült volt Ukrajnában.

Az odesszai bevásárlóközpont a rakétacsapás után - képek

 

Harkov közelében az egyik legmodernebb orosz harckocsit semmisítették meg az ukránok - videó

Az orosz hadsereg arzenáljának egyik legfejlettebb harckocsija a T-90M, a tankot Harkov közelében lőtték ki.

 

8 millió ember hagyta el eddig Ukrajnát

Az ENSZ migrációs ügynöksége szerint a háború kezdete óta több mint 8 millió embernek kellett elhagynia az otthonát.

Az oroszok szerint egy atomháborúban 30 perc alatt győzne Oroszország

Egy esetleges atomháború kirobbanása az egész Föld állapotát meghatározná, emiatt Putyin űrhivatali vezetője, Dmitrij Rogozin szerint hagyományos fegyverekkel kell legyőzni a gazdaságilag és katonailag is erősebb ellenséget - írta a Mandiner.  Vagyis Putyin üzenete egyértelmű: annak ellenére, hogy egy nem hagyományos háborúban fél óra alatt győznének, nem akar Oroszország atomháborút.

A Roszkoszmosz vezetője vasárnap írt bejegyzést a Telegramon arról, hogy Oroszország győzne egy atomháborúban, de az atomháborút el kell kerülni – idézte Rogozint az Independent. Mint ismert, Dmitrij Rogozin, az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője Elon Musk mellett a NATO-t is megfenyegette néhány napja, hanem a komplett NATO-t is. A portál szerint azt azonban nem pontosította, hogy minden NATO-tagra, vagy csak bizonyos országokra gondol.

A Roszkoszmosz vezetője azt is kijelentette, hogy egy esetleges atomháború kirobbanása az egész Föld állapotát meghatározná. Emiatt szerinte hagyományos fegyverekkel kell legyőzni a gazdaságilag és katonailag is erősebb ellenséget.

Egy másik bejegyzésében pedig arról írt, hogy „a NATO háborút folytat Oroszország ellen, amit nem jelentettek be ugyan, de ez semmit sem változtat a „tényeken". Rogozin az Independent szerint újradefiniálta a „különleges katonai művelet" kifejezést is, amit Moszkva a kezdetek óta használ az Ukrajna ellen indított háborúra. Szerinte „az Oroszországtól elszakadt Ukrajna az oroszok ellen fordult, ezért »a különleges katonai művelet« ma már jóval túlmutat eredeti jelentésén és földrajzi meghatározásán" – idézte a Roszkoszmosz vezetőjét a cikk.

Vagyis Putyin üzenete egyértelmű: azért hagyományos módon harcolnak, mert - fölényük ellenére - nem akarnak atomháborút.

 

Megerősítette Popaszna elfoglalását az orosz katonai szóvivő

Igor Konasenkov orosz katonai szóvivő megerősítette a luhanszki népi milícia hétfő esti bejelentését, miszerint befejezte a Donyec-medencében lévő Popaszna város területének megtisztítását az ukrán nacionalistáktól.

(Popászna stratégiai jelentősége abban áll, hogy az oroszok annak birtokában nagyon közel kerültek a – több dandárnyi erejűnek feltételezett – luhanszki ukrán haderő bekerítéséhez és felmorzsolásához, ami akár fordulópontot is hozhat a háborúban – a szerk.)

A katonai tárca szóvivője a kedd délelőtti hadijelentésben azt mondta, hogy a luhanszki erők az orosz hadsereg támogatásával áttörték az ellenség mélyen kiépített védelmét, és elérték a luhanszki népköztársaság közigazgatási határát.

Az éjszaka folyamán a harcászati légierő 16, a rakéta- és tüzérségi erők 407 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Utóbbi két fegyvernem 33 parancsnoki állást és öt lőszer- és üzemanyagraktárt is megsemmisített, aminek következtében mintegy 380 nacionalista meghalt, és 53 katonai eszköz üzemképtelenné vált. A légvédelem hétfő este óta egy Szu-25-ös repülőgépet, három drónt, egy Tocska-U és három Szmercs rakétát lőtt le.

A helyi hatóságok közlése szerint Donyeckre az ukrán hadsereg kedden BM-27 Uragan rakétasorozatvetőből nyitott tüzet. Két polgári lakos megsebesült, több lakóházban károk keletkeztek.

Három ember meghalt a Harkov melletti Cirkuny faluban

Oleh Szinyehubov regionális kormányzó szerint a Harkovot ért legújabb támadások áldozatai közt van két nő is. A falut május 7-én szabadították fel az ukránok az orosz erők alól – írja a Kyiv Independent.

 

Ezt állítja Ukrajna az orosz veszteségekről

Több mint 26 ezer orosz katona halt meg eddig Ukrajna szerint. Az ukrán fegyveres erők szerint a háború kezdete óta megsemmisítettek többek közt több mint 1170 orosz tankot, közel 200 repülőt, 158 helikoptert és 12 hajót – írja a Kyiv Independent.

Oroszország nem hagyja az ukránoknak visszafoglalni a Kígyó-szigetet

Oroszország azt állítja, az elmúlt két napban meghiúsították az ukrán csapatok több kísérletét is a Kígyó-sziget visszafoglalására.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint Ukrajna többször is kétségbeesett kísérletet tett légi és tengeri támadásra és a hadműveletek során több mint 50 ukrán katona halt meg.

A Kígyó-sziget támadás után Fotó: MTI/AP/PLANET LABS PBC

 

Több mint 400 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton hétfőn

Hétfőn 427, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK Csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton - közölte Budapest Főváros Kormányhivatala kedden a honlapján. Az éjszakát 130-an töltötték a létesítményben.

Egy orosz konvoj elleni támadás Donyeckben videón

 

Oroszország célba veheti az ukrán vegyipart

Ukrajna szerint Oroszország célba veheti a vegyiparukat. A kijelentéshez további magyarázatot nem fűztek. A háború alatt az oroszok több olajraktárat és más ipari telephelyeket lőttek már.

Odessza a rakétatámadás után

Orosz forrás szerint az odesszai bevásárlóközpontot is lőszerraktárnak használta az ukrán haderő.

 

Wali újra otthon az ukrajnai Airbnb-k után

A Wali nevű kanadai mesterlövész hazaérkezett Montréal melletti házába két hónap után, interjút adott a La Presse című újságnak – és arról beszélt, semmi értelme nem volt a jelenlétének.

Ukrajna északkeleti részét, a Szumi régiót is csapások érték

Kélt települést is tüzérségi támadás ért az éjszaka Szumi régióban – közölte a régió kormányzója. Dmitrij Zsivickij arról számolt be, hogy két települést, Novoszlobidszkát és Vorozsbianszkát vettek tűz alá. Áldozatokról egyelőre nincs információ.

 

Rakétatámadás történt az éjszaka Odesszában

Kigyulladt egy bevásárlóközpont, miután rakétatámadás érte az éjszaka a várost. Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint legalább hét rakéta csapódott be, egy ember meghalt, öten megsebesültek.

 

Súlyos csapások érték a kelet-ukrajnai Izjumot

 

Heves harcok Donyeck és Luhanszk térségében

Az ukrán csapatok 15 orosz támadást vertek vissza Donyeck és Luhanszk térségében – jelentette be az ukrán hadsereg.

Ukrán állítás szerint Oroszország egy légvédelmi rakétarendszert, kilenc tankot, 3 tüzérségi rendszert, 25 páncélozott járművet, 3 egység speciális műszaki felszerelést és 3 gépkocsit veszített.

Borítókép: Orosz katonák sírja Harkov térségében / Anadolu Agency / Anadolu Agency via AFP / Diego Herrera Carcedo

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában