Ukrán válság

2023.09.17. 07:36

Több mint ötvenezer orosz katona van Bahmutnál

Élő közvetítésünk a háború 571. napjáról az MTI, az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner hírfolyamából válogatva.

MW

Orosz katona az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműnél a délkelet-ukrajnai Enerhodarban 2023. június 15-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Szergej Ilnyickij

Ukrán szárazföldi erők parancsnoka: visszafoglaltak egy újabb falut Bahmut közelében

Ukrán tisztviselők szerint az ukrán hadsereg erői visszafoglalták Klishchiivka települést- kevesebb mint 48 órával azután, hogy elfoglalták Andriivka.falut – írja a Sky News.

Klishchiivka alig 8 kilométerre van Bakhmut városától - a pénteken elfoglalt Andriivka pedig mintegy 3 kilométerre.

"Klishchiivkát megtisztítottuk az oroszoktól" – közölte Alekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegramon.

Ukrán katonai szóvivő: több mint ötvenezer orosz katona van Bahmutnál

Több mint ötvenezer orosz katona tartózkodik jelentős haditechnikai felszereléssel a Donyeck megyei Bahmut térségében – közölte az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője egy vasárnapi tévéműsorban.

Bahmutnál 52 ezer orosz katona és körülbelül 274 harckocsi, több mint ezer páncélozott jármű, valamint 150 tüzérségi rendszer és valamivel több mint 120 rakéta-sorozatvető van

– fejtette ki Illja Jevlas.

Ukrán katona egy Gvozgyika önjáró tarackkal lő a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. április 7-én
Fotó: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA

Az ukrán hadsereg közlése szerint az ukrán erők Bahmuttól délre fokozatosan nyomulnak előre, és kényszerítik visszavonulásra az oroszokat állásaikból.

Oleh Kiper, a déli Odessza megye kormányzója a Telegramon arról számolt be, hogy a vasárnapra virradóra végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadás a berezivkai gabonatározókban okozott kárt. A hatóságok információi szerint sebesülés nem történt.

Jens Stoltenberg: Ukrajnának vége, ha az ukránok abbahagyják a harcot

Ha Volodimir Zelenszkij elnök és az ukránok abbahagyják a harcot, akkor országuk „megszűnik létezni”, ha viszont Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán hallgatnak el a fegyverek, béke lesz - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy vasárnapi német lapinterjúban.

A háborúnak úgy lehet a legegyszerűbben véget vetni, hogy Vlagyimir Putyin kivonja csapatait Ukrajnából

– emelte ki Jens Stoltenberg a Berliner Morgenpost című lap hírportálján közölt interjúban.

STOLTENBERG, Jens
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a török, a svéd és a finn külügyminiszterrel Svédország NATO-tagságáról folytatott megbeszéléseket követően Brüsszelben 2023. július 6-án
Fotó: Olivier Matthys / Forrás:  MTI

Mint mondta, senki sem tudja, hogy meddig tart Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az viszont biztos, hogy „a legtöbb háború tovább tart, mint amire a kitörésekor számítottak”, ezért fel kell készülni arra, hogy „hosszú háború” lesz Ukrajnában.

Hozzátette: „mindannyian azt kívánjuk, hogy gyorsan béke legyen”, de egy békemegállapodást nem használhat fel Oroszország arra, hogy „lélegzetvételnyi időhöz jusson, hogy újra támadhasson”.

Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország tovább veszélyeztesse Európa biztonságát

– húzta alá a NATO főtitkára.

Kifejtette, hogy Ukrajna a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján „közelebb került a NATO-hoz”, a háború után pedig biztonsági garanciákat kell adni az országnak, „különben a történelem ismétli önmagát”. 

Ukrajna a folyamat végén megszerzi a NATO-tagságot, ez kétségtelen

– jelentette ki Jens Stoltenberg.

Hangsúlyozta, hogy a NATO nem vesz részt közvetlenül a háborúban, és Ukrajna támogatása mellett arról is gondoskodnia kell, hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajna határán. 

Oroszország és a NATO nem háborúzhat egymással

– mondta.

A többi között arról is szólt, hogy Svédország szerinte „a legközelebbi jövőben” a NATO tagja lesz. Recep Tayyip Erdogan török elnök „világossá tette, hogy Törökország a lehető leghamarabb ratifikálja Svédország csatlakozását”, és a török parlament döntése még az idén ősszel várható. 

Az ügy lezárása „jó Svédországnak, a NATO-nak és Törökországnak is”

– fogalmazott Jens Stoltenberg.

Kitért a védelmi kiadások növelésének kérdésére is, aláhúzva, hogy a vilniusi csúcson meghozott határozatok alapján a hazai össztermék (GDP) arányában számolt 2 százalék „a minimum”, és számos tagállam ennél többet költ majd védelemre.

Amikor a feszültségek erősödnek, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a védelemre. A hidegháború idején, amikor Németországot Konrad Adenauer vagy Willy Brandt vezette, a védelmi kiadások nem csupán a GDP 2 százalékát, hanem 3-4 százalékát tették ki

 – mondta a norvég politikus, hozzátéve, hogy a hazájában is hasonló volt a helyzet. 

Akkor is megoldottuk, és ma is meg kell oldanunk

– mondta Jens Stoltenberg.

Szergej Lavrov: Amerika háborút folytat ellenünk

„Az Egyesült Államok irányítja az ukrajnai katonai akciókat” – idézte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz Rosszija–1 televíziós csatorna egyik műsorában elhangzott mondatát a TASZSZ, orosz állami hírügynökség.

LAVROV, Szergej
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
Fotó: Gianluigi Guercia / Forrás: MTI/EPA/AFP / POOL

A politikus hozzátette: 

Akármit is mond Washington, ő irányítja ezt a háborút, miként fegyvereket, lőszert, hírszerzési információkat, műholdas adatokat szállít és így háborút folytat ellenünk.

Lavrov nem hagyta szó nélkül azt sem, hogy Amerika nagy hatótávolságú rakéták küldését is fontolja Kijevnek, ám szerinte azok „nem fogják megváltoztatni az Ukrajnában zajló események lényegét”.

A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el. 

Befejezte oroszországi látogatását Kim Dzsong Un

Hivatalosan elbúcsúztatták Kim Dzsong Unt az Artyom-Primorszkij-1 vasútállomáson, az észak-koreai vezető páncélvonata elindult az orosz Tengermelléki terület déli részén lévő Haszan határállomás felé - közölte vasárnap a TASZSZ és a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Kim hat napot töltött Oroszországban. Az állomás peronján az orosz Keleti Katonai Körzet díszőrségének és a Csendes-óceáni Flotta parancsnokságának katonai zenekara, valamint Oleg Kozsemjako, a Tengermelléki terület kormányzója búcsúztatta. Kozsemjako előzőleg egy golyóálló mellényt és hat drónt ajándékozott az észak-koreai látogatónak.

Kim Dzsong Un szeptember 12-én érkezett Oroszországba. Másnap az amuri régióban lévő Vosztocsnij űrközpontban fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök. Később Gyenisz Manturov miniszterelnök-helyettes társaságában Komszomolszk-na-Amure városban katonai és polgári repülőgépgyárakat keresett fel. Ezután Vlagyivosztokba utazott, ahol Szergej Sojgu védelmi miniszter katonai repülőgépek mellett megmutatta neki a Kinzsal hiperszonikus rakétát.

Kulturális programja részeként Kim Dzson Un a Marjinszkij Színház tengermelléki színpadán megtekintette a Csipkerózsika balettet, meglátogatta a vlagyivosztoki Tengermelléki Óceánáriumot, a Távol-keleti Szövetségi Egyetemen pedig észak-koreai diákokkal találkozott.

Légiriadó Kijevben, valamint az észak- és kelet-ukrajnai régiókban

Helyi idő szerint hajnali 4 óra körül aktiválták a légiriadókat rakétatámadások veszélye miatt Kijev városában és Ukrajna középső, északi és keleti régióiban.

A Krímet és Moszkvát is támadták drónokkal az ukránok az éjszaka folyamán

A Krímet és Moszkvát is támadták drónokkal az ukránok az éjszaka folyamán. Orosz hatóságok közlése szerint vasárnap hajnalban legalább hat drónt lőttek le a Krím félsziget partjainál, két másikat pedig a fővárosi régió felett.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester tájékoztatása szerint nem érkezett jelentés a lehullott roncsok által okozott károkról.

Moszkva három nagy repülőterén késések voltak a támadások miatt - jelentette a TASZSZ állami hírügynökség.

Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna összehangolt dróntámadást hajtott végre a Krím ellen. A drónokat a félsziget északnyugati, nyugati és keleti partjainál semmisítették meg. Károkról vagy áldozatokról nem érkezett jelentés.

Kétes múltú amerikai fegyverkereskedők is szállítják a fegyvereket Ukrajnába

Egy tíz millió dolláros jachton ünnepelt Marc Morales floridai fegyveripari vállalkozó, a Global Ordnance fegyverkereskedő cég vezetője és csapata – írja a The New York Times amerikai napilap cikkében, amelyben egy floridai fegyverkereskedő üzletét és az ukrajnai fegyverkereskedelmet járta körül.

A jachton ünneplés oka az ukrajnai háborúból való meggazdagodás volt, sőt külön koccintottak arra – egyes résztvevők beszámolója szerint –, hogy a cégnek „hamarosan egy nagy szerződést ítélnek oda”. Így az sem véletlen, hogy Morales fényes jövőt lát Ukrajnában.

Mint arra a lap is rámutat, a Biden-adminisztráció több mint 75 milliárd dollár értékű humanitárius, pénzügy és katonai segélyt küldött Kijevnek, amelyből mintegy negyven milliárd dollár az utóbbi kategóriába esett.

Noha sokan talán azt hihetik, hogy a háborúban álló országnak a lőszereket és a fegyvereket mind az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) küldte, ez valójában nincs így, az intézmény számos (alvállalkozóval) fegyverkereskedővel áll szerződésben, akik kapcsolataikat kihasználva, az amerikai támogatásokat felvéve szállítják a fegyvereket Kijevbe.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Elérték az ukrán kikötőket az új útvonalon közlekedő teherhajók

Megérkezett két teherhajó az ukrán Csornomorszk kikötőbe az új fekete-tengeri útvonalon keresztül – közölték az ukrán hatóságok. A hajók mintegy húszezer tonna gabonát vesznek fel, amelyet Kijev a világpiacra, Egyiptomba és Izraelbe szán.

A hatóságok szerint ez volt az első alkalom, hogy civil hajók érkeztek ukrán kikötőbe az Oroszországgal kötött, a hajók biztonságát garantáló megállapodás összeomlása óta.

Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a hajók az óceániai Palau szigetország zászlaja alatt közlekedtek, és a legénységük ukrán, török, azerbajdzsáni és egyiptomi személyzetből állt.

Kijev egyoldalúan hirdette meg a Fekete-tenger nyugati partjait ölelő tengeri folyosót, miután Oroszország a nyáron nem hosszabbította meg az ENSZ által támogatott megállapodást, amely megkönnyítette a gabonaexportot az ukrán kikötőkből. 

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Robbanások voltak Harkovban

Harkov megye kormányzója, Oleh Szinjehubov a hivatalos Telegram-csatornáján közölte, hogy az orosz erők célba vették a várost.

A hajnali órákban számos robbanást jelentettek Harkovban. 

Sziniehubov arra kérte a lakókat, hogy maradjanak az óvóhelyeken.

Több mint 16 ezren érkeztek szombaton Magyarországra

Magyarország területére 2023. szeptember 16-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7322 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 9331 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 78 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Ennyi pénzbe került eddig a háború

Oroszország 167 milliárd dollárt költött a háborúra, Ukrajna pedig augusztus 24-ig mintegy 34 milliárd dollár értékben semmisített meg orosz felszerelést – írja a Forbes Ukraine az ukrán fegyveres erők által közzétett adatok alapján.

A szombati eseményekről itt olvashat: 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában