Átvette, felnézett és lőtt a nyírgyulaji játékos

Nyírgyulaj - Török István saját térfeléről vette be a mándokiak kapuját.

A hét végén a megyei focibajnokságokban sok említésre méltó esemény történt: nagy gólkülönbségű eredmények, meglepetések, de a prímet egy gól viszi. Ez Mándokon született, ahol 1–1 volt a végeredmény és a nyírgyulajiak a tizennegyedik percben Török István találatával jutottak vezetéshez. Nem is akármilyen góllal.

– Volt egy felpassz, átvettem, felnéztem – kezdte élménybeszámolóját Török István. – A mándoki kapus kinn állt a tizenhatosnál. Még a saját térfelünkön voltam, amikor egy védő becsúszott, eltoltam mellette a labdát és lőttem. Nem ívelten, hanem teli rüszt­tel, amolyan csapódósan. Persze, örültem neki, Cefka (Erdei Zoltán csapattárs, a szerk) is odaszaladt, adott egy puszit és gratulált. A meccs után Bodnár Lacival is beszéltem, és ő megjegyezte: ha Ronaldo rúgna ilyet, ezt egy évig biztosan mutogatnák a sportcsatornákon, vagy a közösségi oldalakon.

Ollózás, hulló falevél

– Egyébként már lőttem néhány olyan gólt, amire büszke vagyok, ami akkor beszédtéma is volt. Ollóztam, vagy kicseleztem három embert és beemeltem a kapuba. Volt, amelyik jobban tetszett, mint a mándoki, egyébként hasonlót rúgtam Baktán, de ott amolyan hullósat és már az ellenfél térfelén.

– Itthon a halásziak elleni meccsen is volt két ilyen lehetőségem, de akkor egyik sem jött be – így Török István.

Valóban, csak két dolog kell a parádés találatokhoz. Egyrészt észrevenni a lehetőséget, másfelől megvalósítani.

Pengés focista

A pengéseknek ez könnyebben megy, márpedig a nyáron krisztusi korba lépett Török István ebbe a kategóriába tartozik. Rakamaz, Mándok, Baktalórántháza, Cigánd, Nyírbátor, Nagyecsed, Nyírgyulaj: ezek voltak az állomáshelyei pályafutásának. Bátorban lakik, és jól érzi magát Nyírgyulajon. Az is igaz, hogy tehetsége alapján többre vihette volna.

– Rengeteg éjszakán elgondolkodtam arról, hogy milyen buta voltam. Nem nagy áldozatvállalással talán többre vihettem volna. Sajnos, ezen már felesleges rágódni, majd a kisfiam… – így a focista.

Török István Noel tíz hónapos. Egyelőre még nem jár meccsekre, de papája szeretné, ha mihamarabb megkedvelné a focit. No, meg ha ezt a sportágat választja, akkor vigye többre, mint az „öreg”.

Úgy legyen!

ML

[related-post post_id="4002013"]