A jövő városai: digitális városok

Ma hazánkban több városban működik már egy-egy eleme a digitális városi megoldásoknak, a jövőben vélhetően nőni fog ezen települések száma, illetve a szolgáltatások egyre bővülő spektrumával találkozhatunk majd.

Mára a világ lakosságának több mint fele városokban él, az ENSZ által közzétett adatok szerint ez az arány 2050-re eléri majd a 70%-ot. A folyamatosan gyorsuló urbanizáció kihívások elé állítja mind a városlakókat, mind a települések vezetőit: meg kell teremteni a tömeges együttélés élhető és fenntartható feltételeit. A városok között is élesedik a verseny: ahol jobb az életminőség, jobb a vállalkozói környezet, ott több vállalkozás, adófizető jelenik meg, ami végső soron az adott város saját fejlődését segíti.

Az infokommunikációs technológia (ICT) vívmányai az élet legkülönbözőbb területein (pl. oktatás, egészségügy, közösségi közlekedés, közszolgáltatások) felhasználhatók, egyszerűbbé, költséghatékonyabbá, kényelmesebbé téve az egyes folyamatokat. A legfejlettebb infokommunikációs technológiák összekapcsolásával és tömeges használatával új minőség jelenik meg a városok életében.

Mi a digitális város?

Digitális városon olyan települést értünk, ahol a technológiai innováció, így különösen az infokommunikáció eszközei tudatos és összehangolt módon segítik a fenntartható gazdasági fejlődést és a magasabb életszínvonal elérését. A városok életébe egyre nagyobb mértékben beépülő informatikai és kommunikációs megoldások hatékonyan és alacsony költségek mellett járulnak hozzá ahhoz, hogy a lakosság életminőség érezhetően javuljon, mindezt úgy, hogy közben helyi, régiós vagy akár országos szinten is élénküljön egy közösség gazdasága.

A digitális városi szolgáltatások legfőbb színterei: a közösségi közlekedés, a biztonság, az energiahatékonyság és fenntarthatóság, közösségi szolgáltatások, e-önkormányzati szolgáltatások, egészségügy, életmód.

Miért jó a városlakóknak és magának a városnak?

A digitális városi szolgáltatások könnyebbé (pl. az egyszerűbb ügyintézés, a jól szervezett közösségi közlekedés által), biztonságosabbá (pl. intelligens kamerarendszerrel) teszik a városlakók mindennapjait, ezáltal javítva életminőségüket. A bevezetett technológia innovációk szerethetőbbé, élhetőbbé teszik a várost.

Az infokommunikációs fejlesztésekkel – a lakosság érdekeinek figyelembe vételével – növelni lehet a városok versenyképességét, ezáltal csökkenthető az elvándorlás. A technológiai vívmányok számos gazdasági, társadalmi, kulturális innovációt segítenek elő, ezért komoly vonzerőt jelentenek a betelepülő nagyvállalatok, ipari üzemek és helyi kis- és középvállalkozások számára is. Az informatizáltság növelésével a helyi önkormányzatok működése is hatékonyabbá tehető, az általuk nyújtott közszolgáltatások minősége javítható. A fenntarthatóságot, a környezet megóvását szolgáló megoldások (pl. energiamenedzsment rendszer, intelligens közvilágítás) szintén kiadáscsökkenést jelentenek.

Hol tartunk?

A digitális városok ma már Magyarországon sem utópisztikus elképzelések, hanem a jelenlegi technológia alkalmazásával belátható időn belül megvalósíthatók. Jelenleg Magyarországon a közösségi közlekedés intelligenssé tétele terén tapasztalható a leglátványosabb előrelépés, gondoljunk csak a budapesti közösségi kerékpár rendszerre, a BUBI-ra, vagy a közösségi közlekedésben alkalmazott, GPS alapú forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszerre, a FUTÁR-ra.

Összességében elmondható, hogy ma hazánkban több városban működik már egy-egy eleme a digitális városi megoldásoknak, a jövőben vélhetően nőni fog ezen települések száma, illetve a szolgáltatások egyre bővülő spektrumával találkozhatunk majd. Fontos azonban megemlíteni, hogy az infrastruktúra csak az egyik összetevője a jól működő, kézzel fogható előnyöket nyújtó digitális városnak, legalább ennyire fontos alapfeltétel a digitális írástudás fejlesztése mind a lakosság, mind a helyi vállalkozások körében.