Tegye fel mindenki a kezét, aki azt szeretné, hogy 9 órakor kezdődjön a suli!

Akt.:
Tegye fel mindenki a kezét, aki azt szeretné, hogy 9 órakor kezdődjön a suli!
© Illusztráció: KM-archív
Nyíregyháza – Közeleg az új iskolaév, s bizonyára sok szülő már előre fél azoktól a reggeli küzdelmektől, amelyeket meg kell majd vívnia a gyerekével, ha szeretnének időben beérni az iskolába.

Emiatt is visszatérő téma egy ideje, hogy vajon nem segítene-e az imént vázolt helyzeten a későbbi, 9 órás iskolakezdés. A gondolat nem ördögtől való, ugyanis a jelenlegi magyar oktatási rendszerben is van lehetőségük az iskoláknak arra, hogy eltérjenek a megszokott 8 órás vagy attól korábbi kezdéstől, s a téma vissza-visszatér már egy ideje.

S bár egy korábbi felmérés szerint – ha nem is sokkal, de mégiscsak – kisebbségben vannak az ötlet pártolói, kíváncsiak voltunk, mi mellé tennék le a voksukat az érintettek erre mifelénk, ha az iskolakezdés egységes módosításáról lenne szó.

Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során többször is felvetődött a 9 órai iskolakezdés gondolata, s az erről szóló vita még ma sem ült el teljesen, mint ahogyan a kérdés sem jutott mindmáig nyugvópontra. Egyes szakemberek szerint különösen a kamaszokon segítene sokat a későbbi becsengetés, mivel az ő életüket még egy hormonális eredetű serdülőkori fáradtság is megnehezíti, nem beszélve a számítástechnika iránti éjszakába nyúló vonzalmukról, s a korai elalvást nehezítő álmodozások koráról.

A reggel sokszor egy rémálom

Az egyik internetes portál nemrég kisebb felmérést végzett 12 ezer szülő körében, s kiderült, hogy a válaszadók 44 százaléka támogatná a 9 órai kezdést. A fennmaradók viszont a saját munkakezdésüket tartották irányadónak, s inkább a korai lefekvés mellett kardoskodtak.

– Én a magam részéről mindenképpen támogatnám a 9 órás iskolakezdést, már amennyiben megoldható volna – nyilatkozta lapunknak dr. Kiss János pszichológus, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának tanszékvezetője. – A problémát viszont abban látom, hogy a szülők többségének a munkakezdése aligha igazítható ehhez, s a reggeli rutint egy ilyen váltás különösen megnehezítené. Azokra a gyerekekre viszont jó hatással lenne, akiket valamilyen oknál fogva korán ébresztenek, arról nem beszélve, hogy a nagyobb városokban a 7 és 8 óra közé tehető csúcsforgalmi időszak is elkerülhető volna.

– A reggeli rutint a legtöbb családnál a káosz és a kapkodás jellemzi a rövid elkészülési idő miatt. Ha csak ez a stressz megspórolható lenne, már azzal is sokat nyerne a tanuló ifjúság. Szerintem idővel az otthon hagyott házi feladatok, füzetek, tornacsomagok száma is szignifikánsan csökkenne – sorolta a szakember, majd hozzátette:

– Lehet, igaza annak, aki azt mondja, hogy a gyerekek többsége az okostelefon vagy a számítógép késő éjszakába nyúló nyomkodása miatt kialvatlan. Ezeknek a használatát természetesen minél későbbre kellene kitolni a gyerek életében, legalább addig, amíg már kevesebb alvással is beéri. A napi tevékenység észszerű kereteinek a megteremtése a családban szintén nagyon hasznos, s a gyermek korán alkalmazkodik hozzá, ha következetesek vagyunk. De a későbbi iskolakezdés ezzel együtt is szimpatikus a számomra.

– A legtöbb diákhoz hasonlóan első hallásra nekem is tetszett a felvetés, hiszen ki ne szeretne egy órával tovább lustálkodni reggelente az ágyban, de jobban belegondolva és a pedagógus szomszédommal, Terike nénivel beszélgetve, átértékeltem az álláspontomat – mondta Jankovics Éva, majd így érvelt: – Ha később kezdünk, később is végzünk a suliban, délutánonként pedig a szokottnál is fáradtabbak, nyúzottabbak lennénk. Iskolaidőszakban mindennap hatkor keltem, és két busszal jutottam el az iskoláig. A járatsűrűség a 8 órai iskola- és munkakezdéshez igazodik jelenleg, a változás felborítaná a vasúti és a buszmenetrendeket, de komoly fejtörést okozna azoknak a szülőknek is, akik kocsival járnak dolgozni, és munkakezdés előtt szokták kitenni a gyermekeiket a sulinál.

A jó nevelés a megoldás kulcsa

– A matek-fizika szakos Terike néni egyébként azt mondta, a döntéshozók inkább számoljanak el háromig, és maradjanak a realitás talaján, az időeltolás ugyanis összezavarná a gyerekek biológiai ritmusát.

– Ha kipihent, aktív diákokat szeretnénk látni az iskolapadban, akkor nem az oktatási rendszerben, hanem a szülők fejében kell változtatásokat tenni, sok fiatal ugyanis azért ásítozik másnap az iskolában, mert nem került időben ágyba, hajnalig engedik őket tévézni, játszani, chatelni – tolmácsolta a tanárnő kommentárját Éva.

Ne túl korán, de sokkal később se…

Kíváncsiak voltunk egy szülő véleményére is, s Dobrosi Tamás elmondta: rajtuk – jelen állás szerint – nem sokat segítene egy későbbi iskolakezdés.

A kétgyermekes édesapa nem titkolta: amíg mindenki ugyanazzal az „egy szem” családi gépjárművel ér célba reggelente, addig aligha választhatók szét családtagonként a napot kezdő készülődés körülményei. – Mivel nekem illik legkésőbb nyolcra beérni a munkahelyre, a most harmadik osztályos fiam valószínűleg nem örülne, ha kilencig, vagyis az első órakezdésig ott kellene „dekkolnia” az iskolában. Nálunk egyébként nincs gond a felébredéssel, de ezzel együtt a nyolcnál sokkal korábbi iskolakezdést mi sem tartjuk szerencsésnek. A nyolcas, negyed kilencessel már mi is kiegyeznénk, de a 9 órával gondjaink lennének – summázta a véleményét, ám hozzátette:

– Ha a korábban érkezőknek lehetősége lenne valamiféle játékra, sportra, a „kispados” tanulók sem élnék meg veszteségként a kieső időt, s energikusabban látnának hozzá a tanuláshoz.

KM-MJ,PI



Baktalórántháza.
SZON.HU






hirdetés