Úgy mondjuk, hogy természet közeli állapotban maradt meg az egykori Nyírvíz laposok egyik utolsó képviselője itt Nyíregyháza közvetlen szomszédságában – mutat körbe Tóth Miklós a Felső Tisza alapítvány titkára. – Ez egy vizes élőhely, aminek a jelentősége nagyon megnőtt a biológiai sokféleség szempontjából az utóbbi években. A globális változások minket is eléretek, és ez a 70 hektárnyi terület, ami a tervek szerint 5 hektárral bővülni is fog, egy ősi, régi állapotot bemutató hely. A Felső Tisza alapítvány ennek a területnek 1992-óta szakkezelője, Nyíregyháza nyilvánította védetté.
Azóta már országos védettséget élvező terület. Mi környezeti nevelési programokhoz használjuk ezeket a területeket, óvodások, főiskolások járnak terep gyakorlatra, önkéntesek segítségével saját magunk végzünk felméréseket, vizsgálatokat, ma pedig tagjaink az első tavaszi nagytakarítás céljával érkeztek ide.
Állatorvostól kétkezi munkásig mindenkit a környezet tudatos élet célja hajt. Az itt összegyűlt hulladékot zsákokba gyűjtjük. Látható itt a vízben az úgynevezett fésű, ami ágakból képzett szűrő, ahol a nagyobb hulladékok megakadnak, most ugyan a magasabb víz miatt egy része átjutott rajta, de a víz elsődleges szűrését így végezzük. Bevásárló szatyor, pet palack, cipő, sok minden eljut az Igrice mocsárig.
A városban fejlesztésként megjelenő burkolt felületek, (aszfalt, díszburkolat) nem engedik a csapadékvizet eljutni a talajba, ezek nagy része szennyezve a városi porral, kipufogó gázzal ide jutnak a természetvédelmi területre. Volt egy aszályosabb időszak, amikor lényegesen kisebb szennyvíz tartotta életben az élővilágot, és akkoriban laboratóriummal ellenőriztetve figyeltük, milyen tisztító hatása van egy ilyen nádas területnek.
A vízfoltokat összekötve kialakul egy nagyobb folt, ami a Sóstó, az Igrice mocsár Bujtosi tavak foltja, és nagyon valószínű, hogy a Tisza egykori oldalágának lezárásából jött létre az itt található környezet. Ez mutatja a város hatását, és ugyanakkor visszahat a városra. A lakóparkok lassan ideérnek, akik ott építenek azt gondolják, elég, hogy olcsón jutnak a telekhez, de a mélyen fekvő telek állandóan a természetes vizek útjában marad, azaz dohos, párás, penészes marad a lakásuk, megkapják a természettől a szúnyogokat, és a szagokat.
Sajnos a Sóstóhegyre vezető új út miatt például a békapopuláció fele elpusztult, mert az keresztezi a természetes vonulási útjukat. Ennek következménye a több szúnyog, amit a természet mérgezésével, a permetezéssel próbálnak kijavítani. Így függenek össze a dolgok. Ennek az urbanizációs folyamatnak van pozitív hatása is, egyre gyakrabban találni olyan lakáshirdetést, amiben előnyös tulajdonságként felsorolják, hogy természetvédelmi terület szomszédságában fekvő ingatlanról van szó.
A terület szakkezelését a város környezetvédelmi alapja támogatja, ebből kiadunk naptárakat, illetve mindenkit szeretettel látunk, mert a terület szakvezetővel egész évben látogatható egész évben. Bővebben a www.felsotisza.hu oldalon találhatnak információt, illetve felvehetik velünk a kapcsolatot.
|
Tudta? |
|
Tudta ön, hogy a világ vízkincsének csak 5 %-a iható? Meglepődne azon, hogy a piacon vásárolt növény magja nem csírázik ki? Tudta, hogy ezek egy része már szaporodásra képtelen génkezelt növény. Tudja miért nem szaporodnak a természetes vizekben a halak? Egyre több a vízbe jutó fogamzásgátló. Az úgynevezett élő iszap szűrőhatása nyomán a vizeket természetes körülmények között is meg lehet szűrni. Csakhogy a túladagolt antibiotikum a szennyvízbe jutva azt is elpusztítja. |
- Pusztai Sándor -