Mérnöki életpálya háttérmuzsikával

Akt.:
Balázsi Gyula 20 éve vezeti a Dongó együttest
Balázsi Gyula 20 éve vezeti a Dongó együttest - © Fotó: Balázsi Dóra
Nyíregyháza – Balázsi Gyula húsz évvel ezelőtt lett a Dongó együttes vezetője. A csapat eddig hat lemezt jelentetett meg, amiből kettő elnyerte a Magyar Hanglemezgyártók Szövetségének aranylemez díját. Kevesen tudják róla azonban, hogy a zene mellett nyugdíjba vonulásáig vegyészmérnökként a gumiiparban tevékenykedett.

Vannak olyan emberek, akiknek a reál tárgyak és gondolkodásmód elsajátítása megy jobban, míg mások a művészetek és a humán vonal felé hajlanak. Alkalomadtán összemosódik a kettő, és olyankor születnek a legkiválóbb dolgok: jelen esetben egy színes életpálya, ahol a mérnöki tevékenység és a zeneszerzés kéz a kézben jár. Balázsi Gyulával, a leginkább gyermekversek megzenésítéséről ismert Dongó együttes egyik alapító tagjával beszélgettünk, aki elmesélte, hogyan lett mérnökből zenész… vagy fordítva?

Már gyerekként elhatároztam, hogy egyszer megtanulok gitáron játszani.” Balázsi Gyula

Laboráns, szakértő, vezető

– Nyíregyházán születtem, és egész életemet a Nyírség fővárosában töltöttem. A Zrínyi Ilona Gimnáziumba jártam, és mivel az osztály leginkább kémia laboros volt, így én is ezen a pályán képzeltem el magam. A középiskola végén a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karára jelentkeztem vegyipari műszaki tanári szakra, és 1976-ban megszereztem első diplomámat, amit később kiegészítettem egy okleveles vegyészmérnöki végzettséggel is. A karrieremet a város akkori életét meghatározó, legnagyobb vegyipari cégénél, a Taurus Gumiipari Vállalatnál kezdtem. Nem gondoltam volna, hogy a következő 41 évben ilyen változatos karrierutam lesz anélkül, hogy elhagynám a szervezetet – emlékezett vissza Balázsi Gyula.

A gumiiparban eltöltött hosszú évtizedek alatt számos területen kipróbálhatta magát. Labormérnökként receptúrák fejlesztésével foglalkozott, majd üzemvezető lett a szőnyegüzemben. A környezetvédelem a ’80-as évek elején lépett be az életébe, majd tíz évvel később a vevőszolgálat munkatársa, azt követően vezetője lett.

– Hozzám fűződik az első mezőgazdasági abroncsok fejlesztéséről szóló videófilm elkészítése, valamint a szerelési útmutatók és hibakatalógusok kidolgozása. A német- és angolnyelv-tudásomnak köszönhetően nem sokkal később az angol és német piac vevőszolgálati munkatársa lettem, ami rengeteg utazással járt. Emiatt olyan országokba is eljutottam, mint Tunézia és Marokkó. A pályám végén visszakanyarodtam a környezetvédelemhez, innen mentem nyugdíjba másfél évvel ezelőtt.

Gimnazistaként csöppent bele

A naptár 1971-et mutatott, amikor megismerkedett a Vox Humana duó tagjaival. – A fiúk az utcában zenélgettek. Épp egy angol nyelvű számot játszottak, amire én kapásból tercet (három hanggal magasabb vagy mélyebb az eredeti hangnál) énekeltem. Az egyikük ezt észrevette, majd anélkül, hogy elmagyarázták volna ez mit jelent, azonnal bevettek a csapatba. Az utunk egyenesen a salgótarjáni amatőr könnyűzenei fesztiválra, majd a Sárospataki Diáknapokra vezetett. Az előbb említett Országos Amatőr Könnyűzenei Fesztiválon ezüstérmet szereztünk a protest-song (dalok, amelyek társadalmi jelenségek ellen tiltakoznak) kategóriában Ratkó József és Bertolt Brecht német költő megzenésített verseivel. Ezen a fesztiválon Delhusa Gjon szintén második helyezett lett a saját kategóriájában – idézte fel emlékeit Gyula.

Megalakul a Dongó együttes

– A zene mindig is közel állt hozzám, szívesen hallgattam az akkori slágereket, a gitárt pedig különösen menőnek tartottam. Mielőtt ráléptem volna a muzsika útjára, már akkor elhatároztam, hogy egy napon megtanulok ezen a hangszeren játszani – avatott be gyerekkori álmába Balázsi Gyula. Az egyetemről hazatérve néhány ismerősével megalakították az azóta is fennálló Dongó együttest.

– Részt vettünk egy Dallal a békéért című pályázaton, ahol szépen szerepeltünk, így a mi zenénk is felkerült arra a tizenkét dalt számláló lemezre, amin például Varga Miklós Vén Európa című száma is megtalálható volt. Elnyertük a Kaláka együttes versmegzenésítő különdíját is 1996-ban, majd megjelentettük az első lemezünket Ugróiskola címmel, ami gyerekdalokat gyűjt egy csokorba – mondta el Gyula. Az együttes számos ismert, magyar költő verseihez komponált már dallamokat, Weöres Sándor és Nemes Nagy Ágnes költeményei közül is feldolgoztak néhányat.

Balázsi Gyula kereken húsz évvel ezelőtt lett az együttes vezetője. A csapat eddig hat lemezt jelentetett meg, amiből kettő elnyerte a Magyar Hanglemezgyártók Szövetségének aranylemez díját.

– A gyerekek számára készült lemezek mellett fontosnak tartjuk a magyar történelem előtti tisztelgést is. A Hazát féltő lemezünk a március 15-ei és október 23-ai eseményeket dolgozza fel, ezek részben iskoláknak is szólnak. Most sem ülünk a babérjainkon, a gyerekeknek készítjük következő korongunkat, aminek címe „Paripám csodaszép pejkó” lesz. Ha még futja az energiából, a Rákóczi-emlékév kapcsán még egy lemezt szeretnénk megjelentetni, amely a kuruc kort és Dózsa Györgyöt állítja a középpontba.

Gulyás Emese


Az együttes albumai

A csapat eddig megjelent albumai:

Ugróiskola 1991

Hazát féltő 2001

Napsugárhívogató 2001

Hópelyhek tánca 2001

Mit nékem a kincs 2004

Itthon ez hazában 2006

Paripám csodaszép pejkó 2019 (előkészületben)

Az együttes megjelent lemezei közül a Hazát féltő és a Napsugárhívogató című albumok aranylemezek lettek.



Rakamaz.
SZON.HU






hirdetés