Párhuzamos interjú: Fizessünk vagy ne fizessünk

Igen vagy nem. A felsőoktatást is érinti a közelgő népszavazás egyik kérdése. "Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?" - olvashatjuk majd március 9-én az egyik szavazócédulán.Szakértőink eme kérdést boncolgatják.

Kérdések:

1. Ön szerint szükséges a tandíjjal kapcsolatos kérdést népszavazásra bocsátani?
2. Milyen eredménye lesz a népszavazás ezen kérdésének?
3. Ha úgy alakul, hogy eltörlik a tandíjat, annak milyen következményei lesznek a felsőoktatásra?

Válaszok:

Kormos Dénes, a megyei közgyűlés MSZP frakciójának vezetője

1. Nem szükséges. A kezdeményezők azt sugallják, és azt szeretnék, ha a konkrét kérdésekre vonatkozó döntéseken túl a népszavazásnak hatalmi érdekeiket szolgáló következményei legyenek, de ilyenek nincsenek, ezért ez nem más, mint az emberek félrevezetése. A színvonalas felsőoktatás egyre drágább,egy hallgató évente átlagosan 1 millió forintjába kerül az adófizetőknek. Joggal várhatjuk el, hogy minden résztvevő érdekelt legyen abban hogy a legjobb teljesítményt nyújtsa. Aki szociálisan rászorul és jól teljesít nem fizet és sokkal több támogatást kaphat,mint most, aki nem teljesít, annak legyen anyagilag is érzékelhető következménye. Ezt szolgálja a képzési a hozzájárulás, Úgy gondolom ez mindannyiunk érdeke.

2. Bízom abban, hogy az emberek reálisan végiggondolják, hogy mi a valódi érdekük. Ahhoz, hogy versenyképes gazdaságunk legyen, versenyképes felsőoktatás és korszerű ismeretekkel rendelkező szakembergárda kell. Az adófizetőknek és a szülőknek sem mindegy, egy 5 éves képzést,valaki 6 éven át végez, vagy olyan képzésbe vesz rész a diák, amivel nem tud munkát kapni, kezdhet valami mást tanulni, no ez a valódi többlet teher mindenkinek .A diákok is megrendelők lesznek, nem annak örülnek majd, hogy elmarad az előadás, hanem számon kérik az elmaradást és megkövetelik a színvonalat. Ha népszavazás kapcsán mindezeken a politikai torzításoktól elvonatkoztatva elgondolkodunk, ez lesz a valódi eredmény.

3. Ha eltörlik a tandíjat a felsőoktatás jelentős forrásoktól esik el, ez várhatóan 2008-ban 2,4 milliárd, 2009-ben 7,5 milliárd. A tandíj az állami támogatáson felül az intézményeknél marad, 30-50 százalékát ösztöndíjakra, a fennmaradó rést fejlesztésekre kell fordítani. A hátrányos helyzetű diákok és a legjobban teljesítő 15 százalék nem fizet, esetükben és átlagos, vagy alacsony jövedelmű jól tanulók esetében jelentősen szűkülhet a támogatási lehetőség. Sajnos, sokszor a szerényebb jövedelmű hallgatók kerültek a költségtérítéses képzésbe, veszélybe kerülhet, hogy a legjobban teljesítők átkerüljenek az államilag támogatott formába.
Visszalépünk egy teljesítményorientált, versenyképesebb felsőoktatás kialakításában.
Ismét diadalmaskodik rajtunk a politikai demagógia.

Budai Erzsébet (Fidesz), a megyei közgyűlés oktatási és sportbizottságának vezetője

1. A népszavazásról szóló törvény annak az alkotmányos alapelvnek az alapján született, hogy a nép a képviselői döntések befolyásolásában vagy megváltoztatásában közvetlenül is részt vehessen. A felsőoktatásban bevezetett tandíj ellen számos társadalmi szervezet (szülői, hallgatói, pedagógus szervezetek) fellépett, véleményük azonban a döntéshozóknál nem talált meghallgatásra. Eredménytelenek voltak az ez irányú tárgyalások, tüntetések. A demokratikus jogállam keretei között ilyen esetben a népszavazás döntheti el megnyugtatóan a vitát. Ezen túlmenően a kérdés népszavazásra bocsátását azért is szükségesnek tartom, mert jelentős társadalmi kérdésről van szó, ami hosszú távon befolyásolja az országunk jövőjét.

2. Bízom abban, hogy közös jövőnkről az emberek átgondoltan, felelősségteljesen döntenek majd. Országunk legjelentősebb erőforrása a tudás, csak ez lehet a záloga és egyetlen esélye a gazdasági fejlődésnek. Hogy a legjobb feltételekkel a legmagasabb szintre juthassunk, nem mondhatunk le egyetlen tehetséges fiatalról sem. Jelenleg a magyar családok többsége nincs olyan helyzetben, hogy vállalni tudja a tandíjat, hiszen a felsőoktatásnak egyébként is jelentős költségei vannak. Ez túl nagy teher a családnak, így sok fiatal már a jelentkezésig sem jut el. Meggyőződésem, hogy ezt az emberek többsége pontosan látja, és igent mond a tandíj eltörlésére.

3. Nyilvánvaló, hogy a felsőoktatásból kivett pénzeket vissza kell adni. Alkotmányunk kimondja, hogy az állam képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással biztosítja a művelődéshez való jogot. Az emberek jogos elvárása, hogy magas adóterheik egy része ennek az alkotmányos jognak a biztosítását tegye lehetővé, ezért a felsőoktatás színvonala finanszírozási okok miatt nem romolhat. Az Európai Unió több dokumentumában megfogalmazásra került, hogy kontinensünk jövője a tudás alapú társadalom, nem lehet ez alól kivétel Magyarország sem. Ha ezt a célt tartjuk szem előtt, egy lépés a tandíj eltörlése, melyet az oktatáspolitika szemléletrendszerének újragondolása kell hogy kövessen, ami a közoktatás és a felsőoktatás területén is pozitív eredményeket hozhat.

Kapcsolódó anyagok:

• Népszavazás 2008: Mi a tét az SZDSZ szerint
• Népszavazás 2008: Mi lesz utána? A jós, ha tudja
• Bejelentett demonstráció nem várja a minisztert
• Rohamrendőrök védték Horváth Ágnest