Az államiság több az alkotmányosságnál

Miskolc - A Szent István-i életmű „üzenetei” átívelnek a mögöttünk hagyott évezreden. Az állami ünnep kapcsán arról érdeklődtünk politikai elemzőktől: felfedezhető- e valamiféle folytonosság, azonos elemek találhatóak-e az államalapítástól az új alkotmány elfogadásáig a magyar jogrendszerben, államiságban.

Államalapítás, ezer év

Augusztus 20-án Magyarország az államalapításra és az ezer éves államiságra emlékezik, ez egyike azon kevés ünnepünknek, amelynek fontosságában minden politikai erő egyetért. Ugyan az ország szuverenitása több esetben is korlátozva volt – legutóbb a német megszállástól az utolsó orosz katona távozásáig – és az államiság jelentése is sokszor átalakult, mégis nagyon fontos tény, hogy a „magyar állam” több mint ezer éve létezik – fejtette ki Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője. – Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a magyar törvények is ezer éve érvényesek lennének. A Szent István-i szabályoknak vagy Werbőczy Hármas Könyvében írottaknak nincs közvetlen hatálya, ugyanakkor a régi jogelvek és jogértelmezési hagyományok a mai szabályok értelmezését is elősegíthetik. Erre utal a január 1-jén életbe lépő új Alaptörvény is, amikor előírja, hogy értelmezésekor a „történeti alkotmányt” is fi gyelembe kell venni – jelezte az elemző. Az államiság azonban több mint az alkotmányosság és a jogszabályok gyűjteménye, az államszervezetet, az ezer éves magyar közigazgatást is jelenti. A 2010-es választás óta a kormány többször elkötelezte magát az ezer éves megyerendszer fenntartása mellett, szemben az előző évtized regionalizációs kísérletével. De szintén a magyar államiság hagyományainak újraélesztéseként tekinthetünk a kormány tervei szerint 2013-tól ismét létező járásokra – foglalta össze Mráz Ágoston Sámuel.

A rendszer lenyomatait viseli

Egy állam jogszabályai (így az alkotmányerejű törvények is) mindig egy konkrét történelmi periódus, egy konkrét politikai rendszer lenyomatait viselik, hiszen az adott korban élők viszonyait igyekeztek jogilag szabályozni. István király törvényei és a mai alkotmány között tehát közvetlen kapcsolatot, a kettő között pedig folytonosságot kimutatni erőltetett dolog volna – vélekedett Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem történésze. – Sokkal fontosabb, hogy a Szent István-i életmű bizonyos vonatkozásai, „üzenetei” azonban átívelnek a mögöttünk hagyott évezreden. Gondoljunk például arra, hogy első királyunk mennyire komolyan vette, hogy saját kora Európájának részévé tegye a magyar államot, milyen éles szemmel ismerte fel az ország valódi szükségleteit, mennyire az állam közös érdekeinek megfelelő törvényalkotást valósított meg. Mindezek valóban szólnak a mai Magyarországhoz, a ma élő magyar emberekhez, illetve az erre irányuló törekvések végighúzódnak országunk és népünk történetén – fogalmazta meg. – Szent István nagyságát érdekes módon épp az mutatja, hogy reálpolitikus volt: pontosan felmérte, saját korában melyek az állam és a társadalom valódi szükségletei (a magántulajdon védelmétől a kereszténység felvételéig), és így, saját korának politizáló államférfi jaként válhatott a történelmünk egyik legfontosabb személyiségévé – emelte ki Fazekas Csaba.

ÉM-PGY