HAON Sziréna

2011.10.23. 17:32

Milliókból „központosítják” Nagymacsot

Debrecen-Nagymacs. Hat szociális városrehabilitációs terv támogatásáról döntött a közelmúltban a kormány, melyeknek összértéke mintegy 5,7 milliárd forint.

Debrecen-Nagymacs. Hat szociális városrehabilitációs terv támogatásáról döntött a közelmúltban a kormány, melyeknek összértéke mintegy 5,7 milliárd forint. Ebből Debrecen 300 millió forintot kapott Nagymacs szociális városrehabilitációjára, melyből a város pályázata alapján közösségi házat és sportudvart, parkot, játszóteret létesítenek valamint felújítáják a település központjában lévő kiskereskedelmi egységet is.

Nagymacs mellett egyébként a város a Nagysádortelep-Vulkántelep rehabilitációjára is pályázott, ám azt elutasították azzal, hogy „a kiemelt projektjavaslat a részletes előterjesztésben szereplő továbbfejlesztési feltételek szerinti átdolgozását követően és nyitott projektcsatorna esetén ismét benyújtható”.

 

Kedvezőtlen helyzet

S, hogy miért éppen Nagymacs fejlesztését tűzte ki célul Debrecen, arra a 2008-ban elfogadott úgynevezett Városfejlesztési Startégia (IVS) ad magyarázatot. Abban a már említett szociális városrehabilitációra sorban az alábbi településrészeket jelölték meg, mint lehetséges akcióterületek: Dobozikert, Sóház, Nagysándortelep, Nagymacs.

Ezek mindegyike szociális szempontból kedvezőtlen adottságú városrész. Az IVS-ben egyébként a felsorolt területek mellett az Epreskertet és a Tizenháromvárost is vizsgálták (lásd táblázatunkat), ám végül e kettő kikerült a fejlesztésre jelöltek közül. Mint az elemző táblázat adataiból kitűnik, Nagymacs igen rossz helyzetben van, mind a segélyek, mind pedig a szegregációs mutatók vagy például az alacsony komfortú lakások arányát tekintve is.

 

Ötből öt

Eztuán alaposabban is megvizsgálták a mintegy ezer fős lakosságú, Debrecentől 17 kilométerre fekvő városrészt. A KSH, valamint az önkormányzat adatai csak alátámasztották a lakosság körében készült igényfelmérést, melyből kitűnik, hogy az ott élők közösségi teret és -életet, mint megfelelő tömegközlekedést szeretnének. Mindezeket bele is vették abba az idén márciusban elkészült pályázatba, melyet Debrecen a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslatai című pályázatra adott be. Ebben az anyagban talán az egyik, ha nem a legfontosabb annak az öt jogosultsági indikátornak, azaz mutatónak (lásd keretes írásunk) a megléte, mely a kormány számára is alátámasztotta, csak úgy maradhat lakói számára élhető, az odatelepülők számára vonzó Nagymacs, ha biztosítják a támogatást, melyből lényegében egy valós központot tudnak kialakítani. Nagymacson ugyanis még a helyiek sem tudnak pontos választ adni arra, hogy hol van (ha van) ilyen. Erre a pályázat egyébként világos tervet vázol fel, a Kastélykert utcai Kőrösi Csoma Sándor általános iskola (a Vénkerti Általános Isk., Óvoda és AMI tagintézménye 2007 óta) környezetben kívánják ugyanis az említett fejlesztések jelentős részét megvalósítani. HBN-FÁ

 

Ami megvalósul:

- Közösségi ház és sportudvar: információnk szerint ez egy földszintes, akadálymentesített, energiatakarékos épület lesz, s a mögötte lévő területen alakítják ki a sportudvart.

- Park kialakítása: Ezt, mint a közösségi házat, szintén az iskola mellett a Kastélykert utcán alakítják majd ki, s egyúttal - úgy tudjuk - az ott található buszfordulót is felújítják.

- Játszótér létesítése: szintén a központban, a tervek szerint a Lomb utcán alakítanák ki, az uniós szabványoknak megfelelően.

- Kiskereskedelmi egység felújítása és bővítése: a pályázat szerint a buszforduló mellett üzletet újítanák fel, 50 százalékos támogatottsággal.

- Kiegészítő „soft” elemek: ezek általában kapcsolódó programokat takarnak.

 

Egy mondat a pályázatból:

„Bár a többi Debrecen külterületében elhelyezkedő településrészen is hasonlóak a társadalom állapotai szociális szempontból, azonban a vizsgált településrészünk nagyobb lélekszáma (1.011), valamint Nagymacs fizikai elzártsága indokolja azt, hogy a szegregálódási folyamatokat megelőzendő Nagymacson valósítson meg a város fejlesztéseket.”

 

Öt mutató (indikátor)

1. Alacsony iskolázottság.

2. Alacsony gazdasági aktivitás.

3. Munkanélküliség magas szintje.

4. Szegénység és kirekesztettség magas szintje.

5. Erősen leromlott környezet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!