2011.10.23. 17:32
Milliókból „központosítják” Nagymacsot
Debrecen-Nagymacs. Hat szociális városrehabilitációs terv támogatásáról döntött a közelmúltban a kormány, melyeknek összértéke mintegy 5,7 milliárd forint.
Debrecen-Nagymacs. Hat szociális városrehabilitációs terv támogatásáról döntött a közelmúltban a kormány, melyeknek összértéke mintegy 5,7 milliárd forint. Ebből Debrecen 300 millió forintot kapott Nagymacs szociális városrehabilitációjára, melyből a város pályázata alapján közösségi házat és sportudvart, parkot, játszóteret létesítenek valamint felújítáják a település központjában lévő kiskereskedelmi egységet is.
Nagymacs mellett egyébként a város a Nagysádortelep-Vulkántelep rehabilitációjára is pályázott, ám azt elutasították azzal, hogy „a kiemelt projektjavaslat a részletes előterjesztésben szereplő továbbfejlesztési feltételek szerinti átdolgozását követően és nyitott projektcsatorna esetén ismét benyújtható”.
Kedvezőtlen helyzet
S, hogy miért éppen Nagymacs fejlesztését tűzte ki célul Debrecen, arra a 2008-ban elfogadott úgynevezett Városfejlesztési Startégia (IVS) ad magyarázatot. Abban a már említett szociális városrehabilitációra sorban az alábbi településrészeket jelölték meg, mint lehetséges akcióterületek: Dobozikert, Sóház, Nagysándortelep, Nagymacs.
Ezek mindegyike szociális szempontból kedvezőtlen adottságú városrész. Az IVS-ben egyébként a felsorolt területek mellett az Epreskertet és a Tizenháromvárost is vizsgálták (lásd táblázatunkat), ám végül e kettő kikerült a fejlesztésre jelöltek közül. Mint az elemző táblázat adataiból kitűnik, Nagymacs igen rossz helyzetben van, mind a segélyek, mind pedig a szegregációs mutatók vagy például az alacsony komfortú lakások arányát tekintve is.
Ötből öt
Eztuán alaposabban is megvizsgálták a mintegy ezer fős lakosságú, Debrecentől 17 kilométerre fekvő városrészt. A KSH, valamint az önkormányzat adatai csak alátámasztották a lakosság körében készült igényfelmérést, melyből kitűnik, hogy az ott élők közösségi teret és -életet, mint megfelelő tömegközlekedést szeretnének. Mindezeket bele is vették abba az idén márciusban elkészült pályázatba, melyet Debrecen a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslatai című pályázatra adott be. Ebben az anyagban talán az egyik, ha nem a legfontosabb annak az öt jogosultsági indikátornak, azaz mutatónak (lásd keretes írásunk) a megléte, mely a kormány számára is alátámasztotta, csak úgy maradhat lakói számára élhető, az odatelepülők számára vonzó Nagymacs, ha biztosítják a támogatást, melyből lényegében egy valós központot tudnak kialakítani. Nagymacson ugyanis még a helyiek sem tudnak pontos választ adni arra, hogy hol van (ha van) ilyen. Erre a pályázat egyébként világos tervet vázol fel, a Kastélykert utcai Kőrösi Csoma Sándor általános iskola (a Vénkerti Általános Isk., Óvoda és AMI tagintézménye 2007 óta) környezetben kívánják ugyanis az említett fejlesztések jelentős részét megvalósítani. HBN-FÁ
Ami megvalósul:
- Közösségi ház és sportudvar: információnk szerint ez egy földszintes, akadálymentesített, energiatakarékos épület lesz, s a mögötte lévő területen alakítják ki a sportudvart.
- Park kialakítása: Ezt, mint a közösségi házat, szintén az iskola mellett a Kastélykert utcán alakítják majd ki, s egyúttal - úgy tudjuk - az ott található buszfordulót is felújítják.
- Játszótér létesítése: szintén a központban, a tervek szerint a Lomb utcán alakítanák ki, az uniós szabványoknak megfelelően.
- Kiskereskedelmi egység felújítása és bővítése: a pályázat szerint a buszforduló mellett üzletet újítanák fel, 50 százalékos támogatottsággal.
- Kiegészítő „soft” elemek: ezek általában kapcsolódó programokat takarnak.
Egy mondat a pályázatból:
„Bár a többi Debrecen külterületében elhelyezkedő településrészen is hasonlóak a társadalom állapotai szociális szempontból, azonban a vizsgált településrészünk nagyobb lélekszáma (1.011), valamint Nagymacs fizikai elzártsága indokolja azt, hogy a szegregálódási folyamatokat megelőzendő Nagymacson valósítson meg a város fejlesztéseket.”
Öt mutató (indikátor)
1. Alacsony iskolázottság.
2. Alacsony gazdasági aktivitás.
3. Munkanélküliség magas szintje.
4. Szegénység és kirekesztettség magas szintje.
5. Erősen leromlott környezet.