A zenék fővárosává változtatja szülőhelyét Pálinkás Gergely

Olykor a zenék fővárosává változtatja szülőhelyét, rendszeresen bevonja koncertjeibe a közönséget is. Pengető helyett az ujjait használja, ördögien játszik a húrokon. Szerzőként jegyzett dalai mások mellett Varga Miklós, Kökény Attila, Micheller Myrtill, Takács Nicolas és Majsai Gábor előadásában hallhatók. Decemberben jelenik nyolc előadó tolmácsolásában, különleges zenei csemegét tartogató Dalok, sztárok, történetek című új albuma. Pálinkás Gergely gitáros, a hazai smooth dzsessz hazai képviselője nemrégiben ünnepelte 50. születésnapját. A művésszel a Vasárnap Reggel újságírója készített interjút.

A Dunakanyar ölelésében, Vácon született, ahol olykor élőzenés fellépései vannak. Mikor kezdett el gitározni?

Az egész történet egy lehangolt tangóharmonikával kezdődött, amire véletlenül bukkantam rá a padláson. Az osztálytársam gyakran feljött hozzák, két fakanállal, a poros könyvek tetején kezdett el dobolni. Ez volt a mi első duó formációnk. Jó hallású gyereknek tartottak minket, mindketten a váci zenei általánosban kezdtük a tanulmányainkat. Klasszikus hegedűn tanultam, miközben minden vágyam az volt, hogy gitározhassak.

Mit szóltak ehhez a szülei?

Mindenképpen azt szerették volna, hogy valami normális szakmám legyen és ne ezt a bizonytalan zenei pályát válasszam. Édesanyám viszont maximálisan bízott bennem és hitt a megérzéseimben. Tizenhat éves voltam amikor édesapám belátta, hogy az elképzelésemtől nem tud eltántorítani. Megajándékozott egy dobgitárral, és onnantól kezdve nem volt megállás. Hallás után kezdtem el pengetni, pengető helyett levágott műanyag doboztetőket használtam. Valahogy egyikkel se tudtam igazán mit kezdeni, így egyszerűen megnövesztettem az egyik ujjamon a körmömet és azzal pengettem.

Játszik valaki így?!

A klasszikus gitárosok használják a körmüket is, de ezt a technikát teljesen egyedül kísérleteztem ki. Ebből fakadóan a gitárnak is más a hangja, élesebben szólnak a hangok.

Felmenők között voltak zenészek?

Az apai dédnagyapám és a nagyapám is kántor volt, édesanyám évekig tanult zongorázni. Biztos vagyok benne, hogy ezen a családi vonalon keresendő mind az a talentum, amit a Jóistentől kaptam ajándékba. Tizennyolc éves voltam, amikor Pálinkás Leventével megalapítottuk az első zenekarunkat a Maracast. Aztán teltek, múltak az évek, a zenélés kicsit háttérbe szorult, sokáig egy családi vállalkozásban dolgoztam. Huszonhét évesen döbbentem rá arra, hogy valami hiányzik az életemből és a zenei világban kellene kiteljesednem.

Sokat utazgatott. Melyik ország hatott önre erőteljesen?

Két hónapot töltöttem el Spanyolországban, ahol olyan hatások értek, ami befolyásolta a későbbi zenei felfogásomat is. De jártam Erdélyben, Szlovákiában, Ausztriában és Franciaországban, nagyjából huszonegy országban. Egy karib-tengeri felkéréssel is megkerestek, amire végül nemet mondtam. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy itthon érzem jól magam, nagyon szeretem a hazámat, a kulturális kincseivel együtt, és azzal a csodával, amely 1100 éve összetart bennünket Európával.

Kit tekint példaképének?

Georges Bensont, akit a dzsessz történetének egyik legnagyobb gitárosának tartanak. Egy rádiós műsorban hallottam őt játszani, azonnal magaménak éreztem a műfajt. Harminc éves korom környékén kezdtem el felépíteni a smooth dzsessz karrieremet. 2010-ben jelent meg Majsai Gábor Swing és a boogie című albuma, amire már írtam két dalt.

Komoly barátság és bizalom, ami önök között van.

Húsz éve ismerjük egymást Gáborral, egy zenei turnén találkoztunk a Balatonon. Az ottani próbák során ismerkedtem meg Csepregi Gyulával, akit a magyar zenei élet Magyarország vezető szaxofonosának tartott. Hihetetlenül bölcs ember volt. Két mondattal egy szempillantás alatt helyre tudta billenteni az embert. Szerettem őt és felnéztem rá. Számos olyan útravalót hagyott maga után, amely ma is irányadó.

Három évvel ezelőtt jelent meg az első lemeze, First Time címmel. Miért várt vele ennyit?

Csak a megfelelő pillanatra vártam, de amúgy is szeretem halogatni a dolgaimat. A 2016-os lemezen a saját szerzeményeim szerepelnek, egy igazán vidám hangulatú korongot sikerült összeállítanom. Micheller Myrtill által énekelt Les Souvenirs a sanzon és a bossa nova hangulatába utaztatja a hallgatót, Csepregi Gyula remek szaxofonjátékával kiegészítve. 2017-ben jelent meg a második Boundaries című albumom, ami egy igazi smooth dzsessz lemez lett. Azt vettem észre, hogy a művészvilágban az elmúlt öt-hat évben óriási fejlődés történt. Rengeteg fesztivált szerveznek, a támogatási rendszer jóval átláthatóbb. A lemezkiadásra kétszer pályáztam, mind a kétszer megkaptam az állami támogatást.

Úgy tudom, hogy egy új zenei anyagon dolgozik. Erről mit lehet tudni?

Az utóbbi tizenöt évben rengeteg popszámot írtam, ezek nagy része a fiókban lapult. Három évvel ezelőtt Toldi Tamás szövegíró barátommal megbeszéltük, hogy ezekből a szerzeményekből érdemes lenne egy zenei anyagot összeállítanunk. Kiválasztottunk nyolc kiváló előadót, köztük: Varga Miklóst, Szolnoki Pétert, Gájer Bálintot, Bebe-t, Takács Nicolast, Micheller Myrtillt, Keresztes Ildikót és Charlie-t, akiket beavattunk a tervünkbe. A dalokat hallva, mindenki szívesen vállalta el a felkérést. Isten segedelmével az egész album elkészítéséhez olyan kiváló muzsikusokat sikerült magam mellé állítanom, akik az elmúlt évtizedekben már bizonyítottak. Köztük Szappanos György basszusgitárost, Alapi Istvánt az Edda gitárosát, Hirleman Bertalant, Czerovszky Heni vokalistát. A megjelenést nagyjából karácsonyra tervezzük. A lemez grafikai munkáit V. Szabó Noémi festőművész tervezi meg.

Lemezbemutatóval készülnek?

Remélem arra is sor kerülhet. Két dalhoz szeretnénk klipet is forgatni.

Hogyan került a Smooth Jazz Brothers formációba?

Albert Zoltán „Zolbert” szaxofonos számtalan hazai smooth jazz dalverseny győztese, tavaly megkeresett azzal az ötlettel, hogy szeretne összehozni egy komoly csapatot. A Smooth Jazz Brothershez csatlakozott Ferencz Péter Peet, Temesi Berci, Bubenyák Zoltán és Nagy Zsolt. A debütáló koncertünket június 30-án tartottuk a Vizi Zene és Virág Fesztiválon Tatán, ahol sztárvendégként Charlie is fellépett.

Pár hónapja kerek évfordulóhoz ért, Pálinkás 50! címmel tartott jubileumi koncertet. Lesz ennek folytatása?

Úgy döntöttem, hogy egész évben ünnepelni fogom a születésnapomat. Decemberben, az év vége lezárásaként ismét Pálinkás 50! címmel tarok koncertet Vácon, ahová meglepetés sztárvendégeket is hívok. Jövőre szeretnék kiadni egy új smooth dzsessz albumot, a dalok nagy része már megvan. Trianon 100. évfordulójára egy különleges dallal készülök, a szöveg már összeállt a fejemben és az előadó személye is körvonalazódik.

Mi kikapcsolja ki igazán?

A horgászat, évtizedek óta megszállottja vagyok ennek a sportnak. Az ötvenedik születésnapomra a barátaimtól egy horgászengedélyt kaptam, ami az egész Balatonra kiterjed. A mai napig nem sikerült elmennem pecázni. A természet sok ihletet adott, gitárral is horgásztam már.

Gitárral?!

Tátrai Tibor rendszeresen ül így a stégen, közben bedobja a botokat ő meg penget. Szerinte nincs ebben semmi különleges.

De közben elmegy a hal.

Nincs jelentősége, az ember a természet közelsége és szépsége miatt megy el horgászni. Egyébként imádom a halat, megszállott halevő és halsütő vagyok. De mostanság perctől percre be van osztva az időm. Az ikerlányaim minden figyelmemet lekötik.

Hány évesek?

Hét hónaposak, Gizella és Franciska.

Ahogy a dal is szól: „fáradnak tűnsz, mint ha nem a régi volnál…”

Édes fáradság ez. A feleségemmel mindenben kiegészítjük egymást, a gyerekek felügyeletét is megosztjuk egymás között. Nagyon nagy öröm és felemelő érzés, amikor az embernek gyermekei lesznek. Fontos lépcsőfok az életben.

A nyakában egy tibeti buddhista imafüzér lóg?

Nem, ez egy rózsafüzér, amit az egyik barátomtól kaptam a Szentföldről. Mindig velem van.

A hit központi kérdés az életében?

Emberként és keresztényként igyekszem élni a napjaimat. Büszke vagyok arra, hogy templomba járó, keresztény családban cseperedtem fel. Ezekben a kérdésekben is a drága kilencvenhat éves nagymamám volt az iránymutató, aki egy hete itt hagyott minket. Nagyon hiányzik, ő volt a mi fáklyánk.

Foglalkoztatják a közéleti események?

Persze, a közélet és a politika is. Nagyjából tizenöt éve próbálom megérteni ezeknek a történelmi összefüggéseit is. Rengeteget olvasok, fejlesztem magam, de közben nem fejeltem el, hogy zenész vagyok.

Azt hallottam, hogy olykor interaktívak a koncertjei. Ez mit takar?

Ez azt jelenti, hogy a közönségnek elmesélem a koncert napján a történelemben milyen fontosabb események történetek. Majd elmondom, hogy itt van másfél óra, ami arra való, hogy teljesen felszabaduljanak. Felüdülve, kicsit nagyobb lelkierővel indulhassanak neki a hétköznapoknak. Hiszen abba, hogy zenével gyógyul a lélek.