Elköltöztek a kemecsei templomtoronyból a gyöngybaglyok

A gyöngybagoly a legtöbb bagolyfélével ellentétben előszeretettel veszi birtokba az épületeket: elsősorban ólakat, istállókat, hodályokat választ költőhelyéül, de szívesen elfoglalja a háborítatlan templomtornyokat is.

- Kilenc környékbeli templomtoronyba kapaszkodom fel minden évben legalább egyszer, hogy az éjszakai ragadozó nyomára bukkanjak. Szerencsés esetekben kétszer is felmászom a meredek, poros lépcsőkön, ugyanis biztos költés esetén – a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai segítségével – a toronyban kikelt fiókák jelölőgyűrűt kapnak – vázolta a bagolyköltöztetés előzményeit Rutkai Tamás, az Ibrány és Térsége Természetvédelmi Egyesület koordinátora.

- A baglyok régebben egyszerűen bejutottak a tornyokba, mert az ablakok, zsaluk legtöbbször nyitva álltak, de mára ez megváltozott. A felújítások után nem szívesen hagynak nyitva semmit, így a madarak máshol keresnek költőhelyet. Persze érthető a mostani gyakorlat, hiszen a nyitott torony sem garancia a bagoly megjelenésére, a galambok megtelepedése pedig kellemetlen piszokkal jár. Szerencsére vannak olyan megoldások is, amelyek mindenkinek jók.

- A kemecsei eset a gyöngybagolyvédelem mintapéldája, ami az egyházközség és a kivitelező hozzáállását illeti. A kilenc templom egyike, egyben a legbiztosabb költőhely a kemecsei református templom. Tavaly említették, hogy felújítást terveznek, ami a tetőszerkezetet is érinti majd, én pedig reméltem, hogy ez nem esik egybe a költési szezonnal. Mégis úgy alakult, ám szerencsére időben értesítettek a munkálatokról. A nemzeti park munkatársával néhány nap múlva a felállványozott toronyban mértük fel a helyzetet, és öt pici fiókát találtunk. A kivitelező bevonásával úgy döntöttünk, hogy amíg nem kezdenek hozzá a torony lemezeinek bontásához, maradnak a fiókák, hogy erősödjenek.

- Másfél hét múlva értesítettek, hogy egy-két napon belül hozzákezdenek a bontáshoz. Másnap már úton voltam, hogy a fiókák állapotát ellenőrizzem. Az egyébként sötét toronyba jutó fény jelezte, hogy itt-ott már megkezdték a munkálatokat. Az öt kis pelyhes fiókát ugyanabban a sarokban találtam meg, mint korábban, s az állapotfelmérés után megterveztem a másnap reggeli mentést. Nem szerettük volna ezt a stabil költőhelyet megzavarni azzal, hogy elszakítjuk a szülőktől a fiókákat és szakemberek gondjaira bízzuk őket, ehelyett költőládás megoldást választottuk, ami azt jelenti, hogy egy speciálisan gyöngybaglyoknak készült lakhelyet helyezünk el a torony közelében és reménykedünk, hogy a szülők megtalálják és nevelik tovább a kicsiket.

- Másnap reggel betessékeltem a fiókákat az ideiglenes otthonukba, este pedig visszatértem, hogy megnézzem, a szülők hogyan alkalmazkodnak az új helyzethez. Némi várakozás után az éjszakában fehér foltként suhant el az egyik bagoly; leszállt az állványra, majd eltűnt a toronyban. Ezt még többször megismételte, minden bizonnyal kereste a fiókákat a megszokott helyen. Utoljára meghallotta a kicsik hangját, elrugaszkodott, majd a láda fölötti kiszáradt oldalágon landolt. A tojó többször is odarepült a ládához és be is ment, az egyik ilyen alkalommal a hím is megjelent, a karmai között, majd a csőrében szorongatva valamit. Ő még nem tudta, amit a tojó már igen; nem időzött sokat a toronyban, a párja és a fiókák hangját követve hamarosan eltűnt a költőládában – zárta Rutkai Tamás a sikeres költöztetés történetét.

Eszmei értéke 100 ezer forint

A gyöngybagoly éjszaka aktív ragadozómadár, szinte hangtalanul repül. Testhossza 33-39 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 80-95 centiméter. A szív alakú arcfátyol a gyöngybagolyfélék családjának jellegzetes vonása. A faj egész európai költőterületén fogyatkozóban van. Hazánkban a nyolcvanas évek felmérései alapján szintén jelentősen csökkent a költőállomány. Egykor klasszikusnak minősülő fészkelőhelyein, a falusi templomokban és kápolnákban napjainkra már alig alig költ. Magyarországon 1000 pár körül ingadozik a fészkelők száma. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 100 ezer forint – olvasható a gyöngybaglyokról a Wikipédián.