Életet ígér a halál is – Búcsú Máriapócson

Zsúfolásig megtelt a máriapócsi Szent Mihály-­kegytemplom augusztus 18-án, amikor a Nagyboldog­asszonynak szentelt búcsú alkalmával a délelőtt folyamán görögkatolikus szent liturgia várta a híveket és az érdeklődőket. Az ünnepi hétvégéhez tartozó eseménysorozat már az előző napon elkezdődött, és a célállomáshoz érkező ifjúsági gyalogos zarándoklat résztvevőinek bekapcsolódásával az egyházmegye szombat délutáni kisvecsernyével, szentmisével és liturgiával, valamint a nagyböjt ötödik szombatjára előírt akathisztosszal és virrasztással készítette elő a vasárnapi búcsú eseményét.

Istenszülő Szűz Mária mennybemenetelének ünnepéhez kapcsolódóan Szent Lukács apostol és evangélista könyörgéseit állítva a középpontba emlékeztették az áhítatban összegyűlt ünnepi sereget, hogy akik meghallgatják és megtartják Isten szavát, azok igazán boldogok.

Ellenállni a kísértéseknek

– Ahogyan az egy hétköznapi temetésen lenni szokott, most is egy nagy család gyűlt itt egybe Máriapócson, egy asszony ravatala előtt. Nem sűrű gyászban, hanem örök ujjongásban – utalt az egek királynőjének, a mennyország napba öltözött, fényes csillagkoronával ékesített első asszonyának a mennybemenetelére a homíliát tartó püspök atya, dr. Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke. – Nála, aki a keresztény életpályamodellt mutatta meg nekünk, életet ígér a halál is – üzent modern szóhasználattal is az itt megjelent sok fiatal zarándoknak. Egyben óva intett mindenkit, felszólítva, hogy ne engedjen a modern világ semmiféle kísértésének. – Mert akik hitben élnek és földi zarándokútjukon előrehaladnak, számukra a célba érés és az azután következő jutalom lehet csupán a fontos – egyértelműsítette az evangéliumot mondó püspök atya. A szentírásmagyarázat után az áldozás pillanataiban pedig a felsorakozó helynévtáblákból az is világossá vált, hogy szavait a határon túlról is nagy tisztelettel hallgatták sokan.

MJ