Ha kifárad a test motorja

Szívinfarktus – az egyik legrettegettebb szó, amitől ma már nemcsak idős, de fiatal, életerős, karrierje csúcsán lévő ember is megrémül. Leginkább a férfiak érintettek, de sajnos a nőket is legalább olyan mértékben fenyegeti, s ők gyakran kevésbé figyelnek a tüneteire, pedig a szív- és érrendszeri betegségek több áldozatot szednek Magyarországon, mint valamennyi más betegség, baleset és más halálok együttesen.

Azonnali ellátás

Évente 20-25 ezer ember kap szívinfarktust, és ez csak tavaly 5550 életet követelt. Ugyan a nyugat-európai szintű ellátásnak köszönhetően ez a szám Magyarországon az elmúlt húsz évben már csupán a 30 százaléka a korábbi adatoknak, de a kardiológusok még mindig azzal a problémával szembesülnek, hogy átlagosan négy órát vár a beteg, míg segítséget kér, és általában az emberek életmódja sem segíti a megelőzést.

A Magyar Kardiológusok Társasága idei Szívünk Napja rendezvényén éppen ezért ez a betegség kerül a fókuszba.

– Hiába a fejlett infrastruktúra, ha a betegek nem kérnek időben segítséget, vagy utána is keveset tesznek azért, hogy túlélési esélyeiket növeljék.

Az infarktust követő 365 nap meghatározó az egészségük szempontjából,

köszönhetően a legkorszerűbb katéteres ellátásnak, ma a kórházon belüli halálozás mintegy harmada a húsz évvel ezelőttinek – nyilatkozta prof. dr. Csanádi Zoltán, a Magyar Kardiológusok Társasága elnöke.

– Húsz katéteres labor működik az országban a legmodernebb infrastruktúrával, ezeken a kórházi osztályokon az elzáródott ereket azonnal meg tudják nyitni.

– Az infarktus utáni első évben bekövetkezett halálozások száma azonban még mindig magasabb, mint a nyugat- vagy észak-európai országokban! Sok beteg gondolja azt, miután túlélte az első szívrohamát, hogy megúszta, nincs további teendője a saját egészsége érdekében, életmód-változtatásról tehát hallani sem akar – tette hozzá a professzor.

– Az infarktus miatti korai halálozások számát az is emeli, hogy a betegek túl sokat várnak a segítségkéréssel. Ez nálunk átlagosan több mint négy óra, míg Ausztriában a hezitációs idő csupán 70 perc. Minél hosszabb idő telik el, annál nagyobb szívizomterület károsodik, hal el.

Meg kell előzni a bajt

– A hirtelen keringésmegállás (szívhalál) esetén a túlélésre csak akkor van esély, ha valaki elkezdi a beteg újraélesztését, és ezzel egy időben a mentőszolgálat segítségét kéri.

A keringés nélküli betegnél mellkaskompressziót kell alkalmazni, percenként százszor, s közben segítséget kell hívni – részletezte a professzor, és kiemelte, az életmódváltásban óriási szerepe van a dohányzás elhagyásának és az egészséges testsúly megőrzésének.

KM