Kállósemjén kincse a kúria

„Honnan szereztek tudomást a programról?” – szegeztük a kérdést szombaton a családi körben érkező visszajáró vendégnek. „A Kelet-Magyarországból!” – vágta rá magától érthetődő természetességgel, hamiskás mosoly kíséretében a mátészalkai Svéda István. A nyugdíjas iskolaigazgató jelzésére még a fiáék is eljöttek Karcagról, hogy részesei legyenek a rendhagyó történelmi sétának a Kállay-kúria impozáns környezetében.

Mogyorós Judit, a kúria intézményvezetője üdvözölte az érdeklődőket, majd bemutatta Bukta Orsolya muzeológust, aki kültéri kalauzként debütált ezúttal. Megilletődöttség nélkül beszélt a barokk kúriáról, amit 1763 körül építtetett a nagykállói megyeháza olasz építész testvérpárja, mégpedig Kállay György megrendelésére. A nemrég látványosan felújított kúriát hetven éve az erdőgazdaság munkásszállásként használta, a parkettát beolajozták, fát vágtak rajta. A Kállay család az ősi magyar nemesi családok egyike, és az évszázadok alatt jelentős szerepet töltött be a magyar történelemben. A família életében Kállósemjén az 1920-30-as években játszotta a legfontosabb szerepet: dr. Kállay Miklós miniszterelnök ott töltötte családjával a nyarakat, és országos hírű mintagazdaságot hozott létre.

A kúriától jobbra található a kis kollégium, ahol jelenleg húsz főt tudnak kényelmesen elszállásolni. Az épületben található az autótörténeti kiállítás, melynek ékessége a 89 éves Ford A-modell. Dr. Kállay Miklós Szabolcs vármegye főispánjaként megalapította az első vidéki automobilklubot, és az első hazai hosszú távú túraversenyen elindult Fiat 519-esével.

Bukta Orsolya a megyei értéktár részévé vált védett hársfasornál lépdelt tovább. Az út ahhoz a kápolnához vezetett, ami régebb óta áll, mint a kúria. Mellette található a kegyeleti okokból nem látogatható családi kripta. Dr. Kállay Miklós az amerikai emigrációban hunyt el 1967-ben, és 1993-ban hozták haza hamvait, hogy Kállósemjében leljen örök nyugalomra.

A történelmi séta résztvevőit kegyeibe fogadta az időjárás. Matl Péter kárpátaljai szobrászművész országalmát ábrázoló alkotását látva meggyőződhettek arról, hogy az a második világháború után darabjaira hullott nemzetet jelképezi. A Kállay család minden fiúgyermek születésekor egy gesztenyefát ültetett, ebből alakult ki a gesztenyefasor. A filagória tökéletes helyszíne az esküvői szertartásoknak, 230 tő levendula mellett lehet eljutni odáig. Az egykori teniszpálya helyén betonborítású kézilabdapálya volt (Mogyorós Judit elárulta: ő is játszott rajta), most pedig fű teríti be a területet. A séta végén a vendégek előtt a női cselédség kiszolgáló épülete magasodott fel, ami manapság a Dél-Nyírségi Szociális és Gyermekjóléti Központ helyi egységeként működik. Mellette terpeszkedik a kúria környezetének legrégebbi, több mint 200 éves tölgyfája, egy mókuscsalád otthona.

„Nagyon szép élmény volt” – foglalta össze az egy órás portyát Bencze Tibor, aki Simon Tímea és Simon Tiborné társaságában hallgatta végig a Mogyorós-Bukta duó kültéri tárlatvezetését. „Ismét meggyőződhettem róla, hogy ez egy ékszerdoboz a megyében” – jegyezte meg Svéda István. Tényleg érdekes volt. Aki nem hiszi, járjon utána...

LTL