kiskert

2020.12.13. 11:30

Finomabb, mint az importkivi

Egy horvát kivilugas alatt dőlt el, hogy Matiz János belefog a kivitermesztésbe.

TG

Fotó: DODO FERENC

Matiz János már javában a hetvenes éveit taposta, amikor elhatározta, hogy kivit fog termeszteni.

Horvátországi emlékek

– Családi körben nyaraltunk Horvátországban, Krk szigetén. Beültünk egy étterembe, az asztalunk pedig éppen egy csodálatos kivilugas alatt volt. Akkor azt mondtam magamban, hogy egy ilyen lugas az én kertemben is remekül mutatna – idézte fel a horvátországi emlékeket a nyolcvanöt esztendős férfi. Mint azt Matiz János lapunknak elmondta, nyolc éve vásárolt Megyeri Szabolcs kereskedőtől három oltványt, két termőt és egy porzót, s mára ott tart, hogy a ház mögötti kertben kialakított lugas majd’ nyolcvan kilogrammnyi termést hozott. Matiz János a kivi ter­mesztéséről is beszélt: a növény a félárnyékos, széltől védett helyet kedveli, a virágzás után pedig naponta meg kell öntözni, mégpedig jó alaposan ezért érdemes az oltványt vízáteresztő földbe elültetni.

– A kivi kimondottan fagy­érzékeny, ezért az első deres éjszaka után le kell szedni. Én is így tettem, a termés már a ládáimban pihen. A kivi utóérő, így azután is érik, miután leszedtük. Én a keményebbeket egy zsákba teszem, majd még éretlen almákat rakok melléjük. Az alma érése közben etilén gáz termelődik, ami meggyorsítja a kivi érését, és gyorsabban megpuhul – árult el egy „kulisszatitkot” Matiz János, majd egy másik érdekességre is felhívta figyelmünket. Eszerint az importkivi, amikor felpakolják a kamionra, még kemény. A szállítmánnyal együtt utazik egy gázpalack is, az abból kiszivárgó gáz hathatós közreműködésével pedig a kivi megpuhul, mire a rakomány hazánkba érkezik.

– Emiatt is van jelentős ízkülönbség az import- és a hazai kivi közt – fogalmazott a Tiszavasváriban élő férfi, akitől megkérdeztük, mit kezd majd ennyi kivivel.

Mai napig aktív

– Szétosztom a családtagjaim közt, az unokák szerencsére kimondottan szeretik – válaszolta a nyolcvanöt esztendős kivitermesztő, akiről a beszélgetésünk során kiderült, hogy a mai napig bejár dolgozni a helyi Vasipari Kft.-hez, ahol a hegesztőknek segít, de szabad­idejében faragni is szokott, nemrégiben készített el egy ajtót a görögkatolikus templom ikonosztázára.

TG

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában