Ahol Szindbád is szívesen falatozna

Ha azt mondjuk, Szindbád, elsőként Krúdy Gyula hőse jut az eszünkbe. Ő egy átváltozni tudó gavallér, aki ha kell, fésű egy kacér asszony hajában vagy ájtatos olvasó az ábrándos apáca kezében, a magyar Casanova vagy a költészet maga.

De eszünkbe juthat a magyar filmtörténet egyik legmeghatározóbb alkotása is, Latinovits Zoltánnal a főszerepben. Az 1971-es ősbemutatót Nyíregyházán tartották, Huszárik Zoltán Szindbádját a Kelet-Magyarország 1971. október 24-ei számában megjelent Katona Béla-kritika is méltatta.

Turisztikai látványosság

És immár van egy új Szindbádunk is: a felújított régi helyőrségi klub, amit látva Krúdy is elégedetten csettintene.

Az épületet a Móricz Zsigmond Színház üzemelteti, a cél pedig az, hogy egy országosan is egyedülálló turisztikai látványosságot hozzanak létre. Helyet kap benne rendezvényterem, pódiumszínpad, ahogy színháztörténeti múzeum, 3D-s mozi, green box és fotófal is. Az épületbe beköltözött a jegyiroda, már működik a kávézó, és várja a vendégeket a Kortárs Magyar Bisztró is.

Ez utóbbi konyháját Maxim- csuk Bence vezeti: a fiatal séf Nyíregyházán tanulta meg a mesterség alapjait, majd a fővárosban, a Michelin-csillagos Costes Downtownban dolgozott. Ám visszatért szülővárosába, és azonnal igent mondott a felkérésre.

Vissza nem térő lehetőség

– A Sipkay-iskolába jártam, miután ott végeztem, négy és fél évig a Chloé New Yorkban étteremben dolgoztam, és amikor onnan eljöttem, az interneten megláttam egy álláshirdetést: az ország egyik legnevesebb étterme, a Costes Downtown szakácsot keresett. Az esélytelenek nyugalmával küldtem el az önéletrajzomat, a személyes találkozáskor viszont behívtak egy próbanapra, amiből csak három óra lett, mert indult vissza a vonatom.

– A köretszekcióba kerültem, ahol azt figyelték, mennyire dolgozok tisztán, sokat kérdezősködök-e, mit hányszor kell megmutatniuk. Minden jól sikerült, és megkaptam az állást, de kértem egy kis gondolkodási időt: meg kellett beszélnem a feleségemmel, hogy vállaljuk-e a költözést. Tudtuk, hogy ez egy vissza nem térő lehetőség, ezért a váltás mellett döntöttünk, és elkezdődött a fővárosi életünk.

– A munkát imádtam, és annyit tanultam az ott töltött másfél év alatt, mint amennyit máshol talán tíz év alatt sem. Heti négy-öt napot dolgoztam reggel nyolctól éjfélig, egyig, és a szakma mellett azt is megtanultam, hogyan kell kommunikálni a vendégekkel, ott ugyanis nyitott a konyha, és van egy séfasztal is, így a vendégek látják, mit csinálunk. Mi, szakácsok is kijártunk a konyhából, így azonnal megkaptuk a visszajelzéseket – mesélte a budapesti élményeiről Bence, akit a családja szeretete hozott haza.

Szerteágazó felada

– Vágytunk már a feleségemmel gyerekre, és tudtuk, hogy Nyíregyházán szeretnénk felnevelni, ezért hazaköltöztünk. Gulyás Anett, a tulajdonos megkeresése meglepett ugyan, de azt éreztem, hogy alkalmas vagyok a feladatra. Egy étterem konyháját vezetni sokkal szerteágazóbb munka, mint amit korábban csináltam, és jóval felelősségteljesebb is, de pontosan tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni, s nagy öröm, hogy ezt kiváló, elhivatott kollégákkal tehetem meg. A célunk, hogy a magyar konyha ízeit olyan formában tegyük a tányérokra, ahogy ezt Nyíregyházán máshol nem kapják meg a vendégek.

– Az étlap összeállítása éppen emiatt hosszú időt vett igénybe: sokféle variációt kipróbáltunk, a rakott burgonya receptjét például két nappal a nyitás előtt véglegesítettük. Ez egyébként is jellemző rám, folyton azon jár az agyam, mit hogyan lehetne még jobban megcsinálni, az ételeket pedig sokszor lefőzöm, tökéletesítem.

A küldetésének érzi

– A mai gasztronómiában a látványnak legalább akkora szerepe van, mint az íznek, de szerintem van egy határ: az a legfontosabb, hogy a vendég jóllakjon, pusztán a látvánnyal pedig nem fog. A vendégek azért mennek étterembe, hogy jóllakjanak, és én küldetésemnek érzem, hogy ezt minél többen a Kortárs Magyar Bisztróban tegyék meg – mondja Bence, aki otthon is szívesen ragad fakanalat: a paprikás krumpli és a gombapaprikás a kedvencei.