Figyelemfelhívástól a végleges kiútig

A napokban tragikus körülmények között vetett véget az életének egy fiatal fiú. Pintér József tanácsadó szakpszichológussal arról beszélgettünk, milyen okok vezethetnek ahhoz, hogy valaki ilyen végzetes lépésre szánja el magát.

A család szerepe

– Tipizálni nem könnyű, minden eset egyedi – mondta Pintér József.

– Hajlamosító tényezők azonban lehetnek. Ha a családban korábban már fordult elő öngyilkossági kísérlet, akkor egyfajta modellkövetés előfordulhat. A kutatások szerint a szuicidveszélyezetett fiatalok több mint fele csonka családban, általában az apa hiányában nő fel, a fennmaradó veszélyeztetett rész pedig terhelt családi légkörben nevelkedik. Az elméletek szerint ezek a fiatalok a családtól kevesebb támaszt, segítséget és kontrollt kapnak, mint a mentálisan egészséges kortársaik. A szülők nevelési elve, stílusa is jelentősen befolyásolja a fiatalok megküzdési stratégiáit. A rideg, elutasító, elhanyagoló vagy diktatórikus, büntető, bűntudatkeltő nevelési attitűd is hozzájárul ahhoz, hogy a serdülők negatív képet mintázzanak a szüleikről vagy önmagukról, amely szinte minden esetben megjelenik az öngyilkossággal kísérletezőknél. Emellett a szülői brutalitás szerepe is meghatározó lehet, és hajlamosító tényező a gyermek fizikai és szexuális bántalmazása. Ezzel szemben meg kell említeni azt is, hogy a következetlen, elkényeztető, túlvédő nevelés is okozhat hiányosságokat a fiatalok stabil, hatékony megküzdési stratégiáiban. Ilyenkor előfordulhat, hogy egy érzelmi krízis során a fiatal nem tudja megoldani a problémáját és a lehető legtávolabb igyekszik tolni azt magától, ami öngyilkossági kísérlethez vezethet.

Társadalmi felelősség

A családon kívül is lehetnek hajlamosító tényezők.

– A külső hatások is jelentősek lehetnek, és itt már tetten érhető a társadalmi felelősség is. A kutatások szerint a vallásos családok esetében kisebb az öngyilkosságok aránya, hiszen a hit és a közösség vigaszt, biztonságot nyújt a bajba került fiatalnak. A szociális struktúrák lazulása, az értékválság, a gyökértelenség, valamint a hagyományok hiánya jelentősen fokozza az öngyilkosság rizikóját. Összességében megállapítható, hogy akár a támogató családtól, akár a tágabb közösségtől, a szociális, kulturális közegtől való izoláció fokozza a veszélyeztetettséget, hiszen a gyermek saját problémáival inkább családon kívüli személyekhez fordul, vagy izolációs helyzete miatt egyáltalán nincs olyan bizalmasa, akivel megoszthatná problémáit. Az egyéni érzékenység és személyes beállítottság is nagyon fontos, hiszen ami számomra egyáltalán nem nagy veszteség, az más számára akár létfontosságú lehet. Az egyik legerősebb faktor az öngyilkossági kísérleteknél az alkalmazkodási zavar, mivel a szuicid serdülők legalább harmada mutat antiszociális magatartást. Emellett fiatalkorban is megjelenhet a rendszeres alkohol- vagy drogfogyasztás, ami hatása alatt fokozódhat egy aktuálisan átélt negatív érzelem, a veszély­érzet viszont drasztikusan csökkenhet, így ennek egy kontrollálatlan pillanatban lehet visszafordíthatatlan következménye. Az átlagtól eltérő szexuális orientációjú fiatalok szintén átélhetik az izoláltságot, a családtól vagy a kortársaktól való elszigetelődést, esetleg a kitaszítottságot, megvetést, amit nem tudnak külső segítség nélkül megoldani.

Árulkodó jelek

Felmerül a kérdés, hogy vannak-e olyan egyértelmű jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy fiatal bajban van.

– Az introvertált, befelé forduló gyerekek esetében nagyon nehéz kiszűrni, hogy krízishelyzetben vannak, hiszen ők még intenzív pozitív vagy negatív hatások esetén sem mutatnak erős érzelmeket. Általában magányosak, nincsenek barátaik, vagy csak kevés, hozzá vannak szokva, hogy mindent maguk oldanak meg, illetve másokhoz alkalmazkodnak. Igaz, hogy a jó szemű és lelkiismeretes pedagógusok javaslata alapján gyakran kerülnek szakember elé, ahol lehetőség van szorongás, beilleszkedési probléma vagy akár depresszió azonosítására. A fiatalkori depresszió megléte tudja leginkább előre jelezni a szuicid hajlamot, mivel a statisztikák szerint a legtöbb öngyilkossági kísérletnél ez a betegség jelen van. Ilyen esetben a szorongástesztek vagy a depresszió szűrésére is alkalmas Rorschach-teszt képes a legnagyobb biztonsággal azonosítani a veszélyeztetett fiatalokat. A viselkedésben bekövetkezett hirtelen változás is mindenképpen intő jel. Bár ez lehet a kamaszkor kísérő jelensége is, hiszen ilyenkor jelentősen megnő az önállósodási szándék, az autonómiára való törekvés, de ezt az időszakot is érdemes fokozottan figyelemmel kísérni. Egy szerető családi környezetben döntő többségben észre szokták venni, ha baj van. Ekkor sem kötelező rögtön szakemberhez vinni a gyereket, viszont tanácsot bármikor lehet kérni, a szakszolgálatok ajtaja folyamatosan nyitva áll. Érdemes inkább kezdeményezni egy később feleslegesnek tűnő, megnyugtató diagnózissal végződő konzultációt vagy vizsgálatot, mint hogy bekövetkezzen a tragédia – mutatott rá a pszichológus.

Az esetek nagy százalékában az öngyilkossági kísérletek inkább figyelemfelhívásnak számítanak.

– A nemek között ebben nagyok a különbségek – emelte ki Pintér József. – A lányok a fiúkhoz viszonyítva jóval nagyobb számban kísérelnek meg öngyilkosságot, viszont igen alacsony a befejezett kísérlet. Az elmélet szerint a lányok jelentős részének a célja a figyelemfelkeltés, a segítségkérés, nem akarják eldobni maguktól az életüket. A fiúk drasztikusabb, „célravezetőbb” módszereket alkalmaznak, így a jóval kevesebb kísérletük mégis nagyobb arányban vezet halálozáshoz. Minden megkezdett öngyilkossági kísérlet fokozott idegrendszeri működéssel jár, ilyenkor minden esetben kimutatható a szervezet alacsony szerotoninszintje. Aki eljut a serdülőkorig, abban már erősen jelen van a túlélési ösztön, amit igen nehéz legyőzni. Ahhoz, hogy ezt bármi felülírja, a fiatalnak úgy kell éreznie, teljesen kilátástalan a helyzete, sem önmagában, sem a környezetében nem talál megoldást a problémájára. Ezért, ha azt látjuk, hogy a környezetünkben valaki erős érzelmi válságon esik át, ne legyünk közömbösek! Ha nem is tudjuk megoldani a másik krízisét, fordulhatunk szakemberhez segítségért. Az élet ajándék, egy – jó esetben – hosszú utazás, amely gazdag forrása olyan tapasztalatoknak, amelyek nem csupán az egyén, de a család, a nemzet számára is hasznosak lehetnek. Figyeljünk egymásra, a gyermekeinkre, fiataljainkra, és segítsünk, hogy ez az út ne szakadékba vezessen! Hiszen minden élet számít.

Tények az öngyilkosságról

Forrás: ongyilkossagmegelozes.hu

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelkielsősegély-számot!