A tengerszem vonzza a turistákat

Szent Erzsébet szülőhelyére, Sárospatakra érdemes gyakran ellátogatni, vagy egyszer hosszabb időre, hiszen a város és környéke annyi látnivalóval szolgál a kirándulók és a turisták számára, hogy mindent felfedezni egy nap alatt lehetetlen.

A rengeteg turisztikai attrakció közül is kiemelkedik a Megyer-hegyi tengerszem. Sokáig kicsit mostohagyereknek számított az egykori kőbánya. Egy korlát ugyan mindig is védte az arra látogatókat, hogy véletlenül ne csússzanak a mélybe, de igazából nem tartotta fontosnak a város, hogy vonzóbbá tegye a tengerszemet, úgy gondolt a helyre, hogy eladja az saját magát.

Egészen 2011-ig, amikor megválasztották Magyarország hét természeti csodáját és a szavazók úgy látták, a Megyer-hegyi tengerszemnek jár az első hely. A város vezetése ekkor úgy gondolta, nem elég ezt a kitüntető címet a lobogóra tűzni, tenni is kell azért, hogy a hely még vonzóbb legyen. Az elkövetkező években megvalósított fejlesztéseknek köszönhetően mára a tengerszem valódi turistaparadicsom lett pihenőparkokkal, via ferrata útvonalakkal, bemutatóhelyiségekkel.

A sárospataki természeti csoda egy egykori malomkőbánya gyomrában a csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tó és a bányászat során keletkezett sziklafalak együttese. A malomkőbánya nagy jelentőségű bányatörténeti és földtani emlék is. A bányászat a 15. században kezdődött, és egészen 1907-ig tartott. Híres, jó minőségű terméknek számított a „pataki malomkő”, amely gabona vagy ásványok őrlésére is alkalmas volt.

Útra fel!

A tengerszemet Sárospatakot elhagyva a 37-es főútról és bicikliútról érkezve a 66-os és 67-es kilométerkő között lehajtva lehet megközelíteni. A Botkő Pihenőparkban is ott lehet hagyni a gépjárműveket, de aki nem akar sokat gyalogolni, az a Ciróka Pihenőparkban is megteheti ezt. Aki szeretné, Sárospatakon bérelhet kerékpárt, vagy terepautót is.

Ha valaki már most tervezi a sárospataki túrát, annak segítséget jelenthet, hogy a Botkőtől 2100, a Ciróka Pihenőparktól 900 métert kell gyalogolni a 324 méter magas Megyer-hegyre.

A tetőre vezető ösvények is elég vadregényesek, de ha felértünk, akkor kezdhetünk úgy igazán gyönyörködni. A tó víztömege nagyjából négyezer köbméter, legnagyobb mélysége eléri a 6,5 métert. A tavacska mellett az egykori bányászok riolittufába vájt szállásai láthatók.

A bányaudvar a hegy gyomrában, mintegy húsz méterrel a víztükör felett helyezkedik el, ahol a malomkőbányászat során az előkészítő és megmunkáló tevékenységet végezték. Az oda érkezők megnézhetik a felújított barlanglakásokat, a fogadóépületet és az őrlőműhelyt, ahol akár saját magunk is kipróbálhatjuk a kézi malmot. Itt található a via ferrata pálya felszerelésbérlő helyisége is, ahol a turisták a csomagjaikat is elhelyezhetik.

Maga a tó biztonságos ösvényeken teljesen körbejárható, egyik szakaszán lejuthatunk egészen a vízszintig, ahonnan a via ferrata pályák is indulnak azok számára, akik szeretik a kicsit extrémebb kihívásokat.

Aki pedig csak gyönyörködni szeretne a panorámában, az megteheti a hegy tetején pár éve épített 18 méter magas kilátóból, amelyből az alábbi nevezetességek láthatók jó idő esetén: Bodrogköz, Zempléni-hegység, Hegyalja, Sátoros-hegyek, Tokaji-hegy, Nagy-Milic, Füzéri vár és a Keleti-Kárpátok.