Belül érzi az ember: segítenie kell

Hagyomány már, hogy a Napkori Erdőgazdák Zrt. rendszeresen részt vesz minden évben az Országos Jótékonysági Vadászaton, s az is immár természetes, hogy a Felvidékről is érkeznek vendégvadászok. Így volt ez tavaly december 27-én is. Csak az autók rendszáma jelezte, hogy a határon túlról, egy másik országból érkeztek a járművek, az utasok szépen beszélték magyar anyanyelvüket. 

Visszatérő vendég 

– A harmadik alkalommal veszünk részt ezen a jótékonysági rendezvényen. Amikor három évvel ezelőtt Magyarországon országos méretűvé vált a mozgalom, akkor hallottunk először erről a kezdeményezésről, s akkor úgy éreztük a testvéremmel, hogy nekünk ezen részt kell vennünk. Nemcsak azért, mert szeretünk vadászni, hanem azért is, hogy segíthessünk a beteg gyermekeken – mondta el érdeklődésünkre a nagymihályi kerületben található Csicser községből érkező Bodnár Róbert. 

– Az első fácánomat is éppen itt lőttem meg Napkoron három évvel ezelőtt, Támba Miklós, a házigazda zrt. vezérigazgatója lett a fácánkeresztapám, ő avatott fel fácánvadásszá. Tulajdonképpen nem sokkal korábban szereztem meg a vadász­engedélyt otthon, és az első társasági vadászatomnak lett a színhelye a napkori határ. 

Külön is köszöntötték őket 

– Mind a három alkalommal Napkoron vettünk részt a jótékonysági vadászaton. Először csak hárman érkeztünk a Felvidékről, 2021-ben és 2022-ben már több ismerőst sikerült beszerveznem, mind a két alkalommal heten-heten jöttünk. 

– Most Bolyból és Szepsiből is utaztak vadászok Napkorra. Reggel érkeztünk, és a program befejezése után indulunk is haza, másfél óra alatt hazaérünk. Igaz, reggel korán keltünk, de nem bántuk meg, jól éreztük magunkat a vadásztársak körében. Mindig szívélyes a fogadtatás. Jólesett, hogy reggel Támba Miklós vezérigazgató a köszöntőjében külön kiemelte a felvidéki vendégek részvételét a vadászaton. 

A Felvidéken vajon mire lehet vadászni? – kérdeztük Bodnár Róberttől. – Az afrikai állatokon kívül mindenre – válaszolta mosolyogva. 

– Minden olyan vad megtalálható nálunk is, mint Magyarországon, említhetem például a gímszarvast, a vaddisznót, a fácánt, a vadkacsát. A dámvad is egyre jobban megtelepszik a mi vidékünkön is, úgyhogy van és lesz is mire vadászni. Igaz, az afrikai sertéspestis nálunk is megtizedelte a vaddisznóállományt, de úgy tűnik, kiheverik a fertőzést. Magyarországra sokat járunk, mert a határ légvonalban harminc kilométer, vagyis nem nagy távolság, de a Nyírségbe eddig csak vadászatok alkalmával jutottam el. 

Szavakkal nem lehet elmondani 

Befejezésül rákérdeztünk, miért tartotta fontosnak, hogy vállalva az utazás nehézségeit, részt vegyen a jótékonysági vadászaton. 

– Erre a kérdésre valójában nem tudok szavakkal válaszolni. Ezt belül érzi az ember...