Az IMF aggódik a kormány adó- és nyugdíjpénztári tervei miatt

Christoph Rosenberg azt is elmondta, hogy "óvták" a kormányt a magánnyugdíj-pénztári befizetések 14 hónapos átirányítása az állami nyugdíjkasszába. Ez az intézkedés alááshatja a nyugdíjrendszert, a gazdaság növekedését és megingathatja a tőkepiac bizalmát - fogalmazott. Bizonytalanságuknak adott hangot Rosenberg arról, hogy a magas jövedelműeknek kedvező egy kulcsos szja valóban élénkíti-e a belső keresletet, vagy megtakarításba megy a többletpénz. Kármán András nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár azt hangsúlyozta, hogy az idei gazdasági folyamatok megítélésében összhang van a kormány és az IMF között.

Túl nagy a kormányzati szektor

Az idei makrogazdasági számok megítélésében nagy mértékben közeledet az IMF és a magyar kormány álláspontja - mondta Christoph Rosenberg az IMF-hitel szokásos időszakos felülvizsgálatának lezárulta utáni sajtótájékoztatón. Eszerint a 3,8 százalékos idei hiánycél teljesíthetőnek látszik, és örömmel vették az egyetértést a jövő évi 2,9 százalék teljesítésének szándékában. Ebben egyetértett Kármán András, az NGM államtitkára. Az IMF írásos nyilatkozata - amelynek magyar nyelvű szövegét az NGM nem hozta nyilvánosságra - ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy ez a hiánycél is csak további intézkedésekkel érhető el.

"Bátrak és kockázatosak" a kormány tervei - mondta Rosenberg. Az IMF már a 2011-es elképzelésekből is hiányolja a kiadások csökkentését, szerintük például túl nagy a kormányzati szektor.

A már elfogadott bankadó, valamint a távközlési, energetikai ágazatra, valamint a nagy kereskedelmi láncokra kivetendő extraadóró kapcsán az IMF aggódik: amikor ezek kifutnak 2012 után - amit Kármán András is megerősített -, nagyobb problémák keletkezhetnek a hiánycél további teljesítése veszélybe kerülhet.

Visszalépés a 90-es évekhez képest

A magánnyugdíj-pénztári befizetések átmeneti átirányítása az államkasszába is kritikát kapott az IMF-től. A delegációvezető elmondta, hogy "óvták" ettől a tervtől a kormányt, elismerve, hogy rövid távon javítja a költségvetés egyenlegét. Hosszabb távon azonban nem a várt eredményt hozza - tette hozzá. Alááshatja a nyugdíjrendszer stabilitását a kormány terve, s alááshatja a növekedést, megingathatja a tőkepiac bizalmát - sorolta Christoph Rosenberg. Az IMF írásos nyilatkozata egyenesen úgy fogalmaz, hogy a befizetések elterelése és az állami kassza újbóli megnyitása a visszatérések érdekében jelentős visszalépés lenne a 90-es évek második felében végrehajtott nyugdíjreformból.

Az egy kulcsos 16 százalékos szja kapcsán az IMF is úgy látja, hogy a magas keresetűeknek és a több gyerekeseknek kedvez. Hiányolják azonban a szociális ellátások ezzel egyidejű átalakítását. Nem biztosak abban sem, hogy a magas jövedelműek fogyasztásra fordítják a többletpénzt, növelve ezzel a gazdaság teljesítményét, lehet ugyanis, hogy inkább megtakarításaikat növelik - mondta Rosenberg.

Irina Ivascsenkó, az IMF magyarországi képviseletének vezetője hiányolja az egyértelmű és világos jelzést arra, hogy a bankadó időleges lesz, és azt az uniós normákhoz illeszkedő szabályozás váltja fel.

Hatékonyabb és olcsóbb közigazgatás

Kármán András arról beszélt, hogy az idei makroadatokban összhang van a felek közt. Miként abban is, hogy a válságadók ideiglenesek lesznek. A kormány abban bízik, hogy a következő évek növekedése és a tartós kiadáscsökkentés kiválhatják a különadókat. Az NGM államtitkára célzottabb szociális kiadásokról hatékonyabb és olcsóbb közigazgatásról beszélt.

Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke lényegében az IMF álláspontját osztja. Az államháztartás hiánya 2012-ben számottevően növekedhet, ha egyéb intézkedések nem lesznek a különadók megszűntekor. Hosszú távon jelentős pozícióromlás következhet be a költségvetésben - mondta. Az szja-csökkentés miatti bevételkiesést az MNB szerint is kiadásmérsékléssel kell ellensúlyozni 2011-ben. Karvalits is úgy látja, hogy az adórendszer kiszámíthatósága sérülhet, csökkenhet a befektetési kedv, s rossz hatással lehet a beruházásokra. A jegybank álláspontja az, hogy az szja-kulcs rövid távon növelheti a GDP-t, ezt azonban ellensúlyozhatja a közszféra létszámcsökkentése és a közszférában a bérek befagyasztása.

- Független Hírügynökség -