mezőgazdaság

2020.07.28. 14:00

Dinnye: csökkent a termőterület

Megyénkben 1300 hektáron termesztenek görögdinnyét a gazdálkodók.

2020.07.20. Győr Illusztráció Dinnye körkép A képen: Farkasné H. Andrea Fotó: Huszár Gábor HG Kisalföld

Forrás: Illusztráció: MW-archív

Fotó: Huszár Gábor

A közelmúltban országszerte megkezdődött a dinnyeszüret, a hazai görögdinnye még szeptemberben is elérhető lesz az üzletekben, piacokon. A Nemzeti Agrár­gazdasági Kamara (NAK) megyei igazgatóságának tájékoztatása szerint egyre népszerűbbek a többféle formájú, valamint a mag nélküli dinnyék.

– Az idén számottevően csökkent a magyarországi görögdinnye termőterülete, a korábbi években jellemző nagyságrendileg 4500-4800 hektárról 4000 hektárra – mondta lapunknak Rácz Imre, majd hozzátette, Szabolcs-Szatmár-Bereg a maga 1300 hektáros termőterületével a második a megyék országos összevetésében.

A NAK megyei elnöke kiemelte, a koronavírus-járvány hazai kitörése éppen a dinnyeültetés időszakára esett, többen a bizonytalan jövőtől félve csökkentették a termőterületeiket a tervezetthez képest, ezzel a beruházási költségeket. Rácz Imre szerint az is közrejátszott a csökkenésben, hogy az utóbbi két évben a kedvezőtlen időjárás hatására hullámzó lett az export és a belföldi piac is.

Szeletelve és hűtve

– A fajták tekintetében a gazdák az idén is a piaci igényeknek megfelelően választottak. A legkeresettebbek a 4–8 kilogramm közötti dinnyék, de igény van a nagyobbakra is, amiket a piacokon és üzletekben esetenként szeletelve, akár hűtve is kínálnak. Formáját tekintve a kínálatban a gömbölyű mellett jelen van a megnyúlt, ovális dinnye. Ugyancsak folyamatosan nő a magszegény dinnyék kedveltsége. Ezekből nagyobb mennyiségben a fekete héjú érhető el, de a csíkos változat is terjed – részletezte a NAK megyei elnöke.

Rácz Imrétől megtudtuk, hazánk az ötödik legnagyobb dinnyetermesztő ország az Európai Unióban, mégpedig Spanyolország, Görögország, Olaszország és Románia után.

– A szabadföldeken a tavaszi időjárás hatására a megszokottnál néhány nappal később kötöttek a dinnyék. Az idén többször fagyott, a késő tavaszi nappalok és éjszakák hűvösek voltak, és a heves esőzések miatt foltokban kialakult belvíz is nehezítette a termesztést. Az áprilisi-májusi fagyok miatt 20–90 százalékos pótültetést kellett végezni, területi elhelyezkedéstől függően. A dinnyebetegségeknek sajnos kedvezett a májusi kevés napsütéses, nyirkos időjárás, de ez ellen tudatosan védekeztek a gazdák – összegzett Rácz Imre.

– Sajnos, még nem tudtuk megkezdeni a szüretet, ugyanis a sok eső miatt nem úgy fejlődnek a palánták – tájékoztatta lapunkat a balkányi Szilágyi Mihály, aki hat és fél hektáron termeszt görögdinnyét.

– A mostani helyzetben úgy vélem, legalább három hetet még várnunk kell a betakarítással. Azok a környékbeli gazdálkodók, akik alsó- és felső takarásos, úgynevezett fóliaalagutas technológiával termesztik a dinnyét, már el tudták kezdeni a szüretet, de nekem ezzel még várnom kell. A jelen állás szerint úgy tűnik, a dinnyéim mérete el fog maradni a tavalyitól, a minőségről pedig korai lenne még nyilatkoznom – zárta Szilágyi Mihály.

TG

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában