Komoly pályázati lehetőségek

Lakatos Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara malom- és sütőipari alosztályvezetője, a Vela Kft. tulajdonosa a közelmúltban részt vett egy online szakmai egyeztetésen, melyen a 2021–2027-es uniós költségvetési időszak támogatási forrásairól, lehetőségeiről, keretrendszeréről beszélt Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese.

Nyolcvan százalékra

– Jelentős előrelépés, hogy a tagállami társfinanszírozás mértékét a lehető legmagasabbra, nyolcvan százalékra emeli a kormány a 2021–2027 közötti támogatási időszakban, így a következő ciklusban több mint 4200 milliárd forint áll hazánk rendelkezésére vidékfejlesztési célokra – foglalta össze Papp Gergely tájékoztatóját lapunknak Lakatos Tibor. Elmondása szerint ezt az időszakot két részre lehet bontani: 2021–2022 között az előző ciklusra vonatkozó szabályok maradnak érvényben, de ekkor már az új, fejnehéz támogatási forrásból el kell költeni 1570 milliárd forintot, 2023-tól pedig életbe lép az új szabályozás.

– Az élelmiszeripari ágazatban két pályázat megjelenése várható. Az első most tavasszal jöhet ki, ezt a mikro- és kis- és középvállalkozások tudják igénybe venni, a keretösszege pedig 50 milliárd forint lesz, és felülről nyitott. Aki itt megfelel a feltételeknek, az biztos, hogy megkapja a támogatást, aminek maximális összege 50 millió, ami egy százmilliós beruházásra ad lehetőséget. A másik a nyár végére, az ősz elejére várható, itt kifejezetten nagy élelmiszeripari fejlesztésekre lesz lehetőség, hiszen az elnyerhető támogatás összege 500 milliótól 5 milliárd forintig terjed, a teljes keret pedig 200 milliárd forint. Mindkét esetben pályázhatnak sütőipari vállalkozások – emelte ki Lakatos Tibor, aki a Magyar Pékszövetség alelnöki tisztségét is betölti.

Átfogó igényfelmérés

– Az Élelmiszeripari Igazgatóság készített egy országos szintű, az élelmiszeriparban érdekelt vállalkozások, cégek megkérdezésével egy átfogó igényfelmérést. Ebből kiderül, hogy nagy az érdeklődés a fejlesztési programok megvalósítására szakágazattól és gazdálkodási mérettől függetlenül. A megkérdezettek kiemelt célterületként a hatékonyságnövelést, a működési környezetet és az ezzel összefüggésben álló energetikai fejlesztéseket nevezték meg. Prioritásként említették az új termékek fejlesztése iránti igényt, amihez elengedhetetlen a gyártástechnológia fejlesztése. A hazai vállalkozások szeretnék a szállítást, a logisztikát költséghatékonyabbá tenni, optimalizálni az üzemi feltételeket, a termelés kiszolgálásához tartozó épületeket korszerűsíteni, valamint a feldolgozási folyamatokat automatizálni, kihasználni a robotizáció kínálta új lehetőségeket – sorolta lapunknak az országos szintű felmérés során felmerült igényeket Lakatos Tibor.