Elárasztja a piacot a kínai méz

Hazánk évek óta szorgalmazza a mézkeverékek származásának jelölésére vonatkozó európai előírások szigorítását a fogyasztók és a méhészek védelme érdekében. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyarország nemzeti hatáskörben szigorítja a hazai szabályozást: mézkeverékek esetén kötelező lesz feltüntetni valamennyi származási országot, méghozzá a felhasznált mézek tömeg szerinti csökkenő sorrendben. 

Három telephelyen 

Hok József közel 200 méhcsaláddal foglalkozik, három telephelyen: Dombrádon, Balsán és Nyírteleken. A tapasztalt méztermelő lapunknak elmondta, az idei szezonban alapvetően nem lehet panasz az időjárásra, az akác nem fagyott el, a napraforgó pedig megfelelően beázott.

– Nagyon örülök az új szabályozásnak, de sajnos ez csak a Magyarországon üvegezett méztermékekre vonatkozik. Vannak csomagolók, amik akár 5-6 országból származó mézet csomagolnak, és azt már készen hozzák be hazánkba – mondta Hok József. Hozzátette, a kínai méz, ami sokszor csak nevében az, elárasztotta Európát, ami a hazai termelők számára komoly piacvesztést okozott. 

– A magyar méz szinte értékesíthetetlen. Korábban éves szinten 12-17 ezer tonna mézet adtunk el külföldre, ez most gyakorlatilag lehetetlen, mert a kínai méz letarolta a piacot – emelte ki Hok József méhész. Szerinte óriási értékesítési problémát jelent a magyar méhészek számára az EU-n kívüli, harmadik országokból származó, sokszor azonban kétes eredetű méz által okozott tisztességtelen piaci verseny azon az uniós piacon, ahova hagyományosan a méztermelésünk 80 százalékát exportáljuk.

Átmeneti időszak 

Hok József beszélt az új szabályozás részleteiről is. Elmondta, a mézkeverékek esetén is valamennyi származási országot fel kell tüntetni, a felhasznált mézek tömege szerinti csökkenő sorrendben. Az új rendelkezések augusztus 11-én lépnek hatályba, ettől az időponttól számítva hat hónapos átmeneti időszak kezdődik, amelynek tartama alatt forgalomba hozhatók és a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók a korábbi szabályok szerint címkézett mézek. Nagy István agrárminiszter szerint a most hatályba lépő intézkedéssel érvényesül a fogyasztók tisztességes tájékoztatáshoz való joga, az egyre tudatosabb magyar fogyasztók számára pedig egyértelmű lesz, melyek a megbízható, kiváló minőségű magyar termékek a mézpiacon. Mint kiemelte, a magyar méhészet szempontjából központi jelentőségű mézexport pozíciójának visszaállítása, az európai méhészet és méztermelés megtartása érdekében ugyanakkor elengedhetetlen a mézjelölési szabályok uniós szintű szigorítása. 

– A fogyasztóknak joguk van tudni, hogy a mézkeverékben kínai, ukrán vagy éppen magyar méz van – hangsúlyozta a tárcavezető.