Az EU gazdaságpolitikája egy zsákutca

Közös agrárfórumot szervezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (Magosz) Napkoron a Kerekerdő Turisztikai Központ rendezvényházban.

Egységes gazdálkodók 

A vármegyei közgyűlés alelnöke szerint nagyon fontosak ezek az összejövetelek. Baracsi Endre köszönetet mondott a gazdáknak, hogy minden gond és probléma ellenére vármegyénkben is egységet mutatnak. A térség ország­gyűlési képviselője is szólt a gazdafórum résztvevőihez. Dr. Seszták Miklós emlékeztette a hallgatóságot a közelmúltbeli záhonyi gazdatüntetésre, amin a szabolcsi gazdák megmutatták erejüket. 

– Legyen erőtök megélni a hétköznapok nehézségeit is. A csodákra még várni kell, de mindenkit közös együttműködésre hívunk – bizakodott dr. Seszták Miklós. 
A köszöntők után Kaponyás László, a kormányhivatal agrár- és vidékfejlesztési főosztályának vezetője az agrártámogatások kifizetésének jogszabályi kereteiről, változásairól beszélt, majd Rácz Imre, a NAK vármegyei elnöke adott rövid agrárgazdasági helyzetelemzést. 

– A nyugat-európai gazdademonstrációs hullám érzékelteti, hogy a mezőgazdaságból élők, a vidéki életmódhoz ragaszkodók olyan indulatokat tudnak kiváltani, ami miatt össze tudnak fogni közös érdekeik, szándékaik érvényesítése érdekében. Számunkra a magyar kormány tüntetés nélkül is biztosítja azokat a feltételeket, amelyekért a nyugati országok termelői sok esetben most vonultak csak az utcára. Továbbra is biztosított a gazdálkodók számára a gázolaj jövedéki adójának a visszaigénylése, de az őstermelők és családi gazdálkodók előző években rendezett, nagyon kedvező adózásának sincs párja az unióban. A kamara által működtetett jégkármérséklő rendszer országos lefedettsége és hatékony működése is előnyt jelent más országok termelőivel szemben. Ebben a ciklusban is jelentős forrásokat különít el a kormányzatunk a zökkenőmentes gazdaságátadás és a generációváltás érdekében – nyomatékosított Rácz Imre.

Nemzeti társfinanszírozás 

A napkori gazdafórumon Győrffy Balázs, a NAK elnöke tartott tájékoztatót a Közös Agrárpolitika változásairól és a várható támogatások alakulásáról. Előadásában kiemelte: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésének is köszönhetően az uniós Közös Agrárpolitika II. pillérében, a vidékfejlesztési támogatásoknál a korábbi 17,5 százalékról 80 százalékra növelte a kormány a nemzeti társfinanszírozást. Ez a történelmi forrásbővítés azt eredményezi, hogy 2027-ig 2900 milliárd forint jut a magyar vidék, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére. 
Győrffy Balázs természetesen szólt az európai gazdatüntetésekről is. Szerinte ezek a megmozdulások is azt mutatják, hogy az EU agrárpolitikája egy zsákutca. 

– Az Európában egyre erősödő gazdaellenes hangulatkeltés és a termelést ellehetetlenítő „sötétzöld” intézkedések is komoly szerepet játszottak abban, hogy szinte valamennyi EU-tagországban, így hazánkban is az utcára vonultak a gazdák – mondta a NAK elnöke, majd rátért a Közös Agrárpolitika (KAP) változásaira. 

– Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája alapvetően megváltozott a mostani ciklusban. Az, hogy a KAP változik, nem új jelenség, de a változás mértéke az eddigieknél is jelentősebb volt. Sokkal erősebben jelentek meg az úgynevezett zöldcélok, ráadásul a tagországoknak konkrét elérendő célkitűzéseket kellett meghatározniuk. Ezek komplexitását jól mutatja, hogy a Közös Agrárpolitika alapját adó Stratégia Terv több 1500 oldal terjedelmű. A támogatásokhoz kötődő szabályozás egyre komplikáltabb lett, a feltételesség, az AÖP és az AKG szabályai egyre inkább aktív gondolkodást és döntéshozatalt követelnek meg a gazdálkodóktól. Mindezek összességében az eddigieknél jóval nagyobb adminisztrációs terhet rónak tagjainkra. Az alapvető feladatunk az, hogy az adminisztrációs kihívásokban segítsük a gazdálkodókat, ezt a terhet le akarjuk venni a gazdák válláról – fogalmazott. 
Győrffy Balázs szerint ezek mellett fontos, hogy a digitalizáció és az innováció legújabb eredményeit is megismertessék a termelőkkel, és segítsék őket eligazodni ebben a gyorsan változó világban. Azért, hogy mindezekben a lehető leghatékonyabban tudják segíteni tagjaikat, a tavaszi kérelembeadási időszakot a mostaninál nagyobb létszámú falugazdász-hálózattal kezdik meg, a hálózat létszáma ugyanis 170 új falugaz­dásszal 700 főre bővül.

Négyszeres növekedés 

– Hazánk a vidékfejlesztési források több mint felét, mintegy 1500 milliárd forintot, gazdaságfejlesztésre fordítja. Ez a többi országhoz képest nagyon magas arány, a 2014–2020-as időszakhoz képest pedig négyszeres forrásnövekedés. Ezen belül is kiemelt cél egyrészt az élelmiszeripar megújítása, másrészt az egy hektárra vetített hozzáadott értéket és a hatékonyságot növelő beruházások ösztönzése a mezőgazdaságban. – A gazdaságfejlesztés mellett a második a zöldjövőt szolgáló intézkedéscsoport. Uniós elvárás volt, hogy vidékfejlesztési pénzek több mint harmadát ilyen beruházásokra, fejlesztésekre fordítsuk, így erre mintegy 1000 milliárd forintot fogunk költeni, ami két és félszer több, mint az előző ciklusban. A harmadik csoportra, a megújuló vidékre a II. pilléres források 10 százalékát, azaz közel 290 milliárd forintot terveztünk. Az előző időszakhoz képest itt is több pénzt tudunk elkölteni, mintegy negyedével. Ide tartozik például a tudás­átadás fejlesztése vagy az innováció elősegítése, a külterületi utak fejlesztése és az ismert LEADER-programok. Az idén februártól folyamatában 69 agrár- és vidékfejlesztési pályázatot hirdet meg az agrártárca. Ennek révén a kis-, közepes és nagygazdaságok számára egyaránt lehetőség nyílik arra, hogy reagáljanak az elmúlt évek gazdasági-piaci változásaira, legyen szó akár a hatékonyság javításáról, a hozzáadott érték növeléséről, az élelmiszer-termelés erősítéséről, a gazdaságfejlesztésről vagy a zöldelvárások teljesítéséről – emelte ki előadásában Győrffy Balázs. 
A fórum végén a megjelent gazdák kérdéseket tehettek fel a NAK elnökének, ezek leginkább az erdőtelepítésekkel és a vadkárokkal kapcsolatos anomáliákra vonatkoztak.