Ítélet a volt szakolyi polgármester ügyében

Mivel III. rendű dr. B.Zs. vádlott az előkészítő ülésen bűnösségre kiterjedő beismerő nyilatkozatot tett és lemondott a tárgyalás jogáról, vele szemben a bíróság 2019. október 1-jén hozott ítéletet, melyben bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt megrovásban részesítette. Ezen ítélet 2019. november 27-én jogerőre emelkedett.

Tekintettel arra, hogy a többi vádlott nem ismerte el bűnösségét a vádirattal egyezően, az ő vonatkozásukban tárgyalást tartott a bíróság, és a bizonyítási eljárás lefolytatása után a mai napon hozott határozatot  - tájékoztatta szerkesztőségünket a Nyíregyházi Törvényszék.

Valótlan beszámoló

Az ítéleti tényállás alapján Sz.G. I. rendű vádlott, P.S. II. rendű vádlott és dr. N.E. V. rendű vádlott 2009-2010 évben Szakoly község önkormányzatánál dolgoztak. Az I. rendű vádlott polgármesterként, II. rendű vádlott alpolgármesterként, V. rendű vádlott jegyzőként tevékenykedett. Szakoly község önkormányzata a képviselő-testület hozzájárulásával 2009-ben pályázatot nyújtott be a helyi óvoda bővítése érdekében, amin 11.640.000 forint támogatási összeget nyert el vissza nem térítendő támogatásként. A támogatási szerződést a II. rendű vádlott alpolgármesterként írta alá, V. rendű vádlott pedig ellenjegyezte azt. A pályázatban megjelölt bővítést 2010. június 30. napjáig kellett volna elvégezni, de arra nem került sor, az iránt a vádlottak nem intézkedtek, a támogatási összeget pedig céljától eltérően az önkormányzat saját működési költségeire fordították.

 A vádlottak tisztában voltak azzal, hogy ha a beruházás nem valósul meg, a támogatási összeget vissza kell fizetni.

 Annak érdekében, hogy a visszafizetést elkerüljék, az önkormányzat a 2010. évre vonatkozó beszámolóját olyan valótlan tartalommal nyújtotta be a Magyar Államkincstár helyi igazgatósághoz, mintha az elnyert támogatás ténylegesen felhasználásra került volna. A beszámoló ilyen tartalommal való elkészítésére I. rendű vádlott adott utasítást.

Szabálytalan határozatot szavaztak meg

Az ítéleti tényállás alapján Szakoly község 2016-ban 9 olyan hatósági szerződés kötött a Kormányhivatallal, mely alapján változó létszámú személy közfoglalkoztatását vállalta, akiknek bérét és a programok egyéb költségeit a kormányhivatal térítette meg. Ezen szerződések alapján a támogatásokat kizárólag a közfoglalkoztatás kiadásaira lehetett felhasználni. 2016 májusában a Magyar Államkincstár felfüggesztette Szakoly község állami normatív finanszírozását, így az önkormányzat nem tudta kifizetni dolgozóinak bérét. Emiatt Sz.G. I. rendű vádlott polgármesterként javasolta a képviselő-testület részére, hogy az önkormányzati dolgozók bérét a közfoglalkoztatás kiadásainak fedezetére szolgáló pénzösszegekből fizessék ki. A 2016. május 5-én megtartott ülésen P.S. II. vádlott, dr. B.Zs. III. rendű vádlott és G.J. IV. rendű vádlottak képviselőként a határozatot annak ellenére szavazták meg, hogy tisztában voltak annak szabálytalanságával. Ezt követően 2016. május 31-én a képviselő-testület ismételten a fentivel azonos tartalmú döntést hozott. Ezen határozatok alapján Sz.G.  I. rendű vádlott intézkedett annak érdekében, hogy az elkülönített alszámlán kezelt támogatási összegből összesen 20.182.436 forintot fordítsanak az önkormányzat saját dolgozóinak kifizetésére.

Másra fordított TAO

Sz.G. I. rendű vádlott amellett, hogy 2006-tól kezdődően Szakoly község polgármestere volt, 2007-től 2017-ig ellátta a község sportegyesületének elnöki tisztségét is. A sportegyesület 2013-2016 évben összesen 31.676.345 forint TAO támogatást kapott, mely összeget célhoz kötötten, a helyi sportpálya felújítására, modernizálására, utánpótlás-nevelésre fordíthatta. A vádlott annak ellenére, hogy tudott arról, hogy a támogatás célhoz kötött, a fenti összeget kölcsönként az általa vezetett Szakoly község önkormányzata részére átutalta, így azt céljától eltérően használta fel. Ezzel a vádlott a költségvetésnek 31.676.345 forint vagyoni hátrányt okozott.

Az ítélet IV. és V. rendű vádlottak vonatkozásában jogerőre emelkedett.  

I. és II. rendű vádlottak az ítélethirdetésen nem voltak jelen, így ők nyilatkozataikat az ítélet kézhezvételét követően tehetik meg, védőik pedig 3 nap gondolkodási időt tartottak fenn nyilatkozataik megtételére. Az ügyészség tudomásul vette az ítéletet.